Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-27 / 17. szám
ezert az emlitett 1,2 metertol a vegtelenig a kepen minden eles lesz. A kozeli folvetelek — az 1,2 metemel kozelebbiek — azonban nem lesznek elesek. Raadasul a szeleslatoszogu objektlveknel kisse el is torzulnak. Ezert tunik egy-egy arc kozeli kepe masnak, mint a valosagban, esetleg amilyet egy normal objektivvel keszitett kepnel megszoktunk. Ha megis eletlen a kep, annak meg tovabbi ket oka lehet. 1/ Az egyik az, ha fenykepezes kozben iigyetleniil banunk a geppel es a kioldo gomb megnyomasanal megrantjuk, elmozditjuk azt. A megoldas: Ajanlatos mereven tartani a fenykepezogepet, esetleg meg lelegzetiinket is visszatartjuk. 2/ A masik tenyezo, az expozicios ido (esetiinkben 1/125) is befolyasolhatja az elesseget. Megpedig akkor, ha egy vagtato lovat vagy egy szaguldo gepkocsit fotozunk nehany meterrol. Ilyenkor a 16 labai szinte eltunnek a keprol, az auto helyett pedig csupan egy eletlen, elmosodott csikhalmaz lesz lathato, mikozben a hatter annak rendje es modja szerint kifogastalanul eles lesz. (3. es 4. kep) A megoldas: Fenykepezogepiinknek ezt a „hatranyat“ kis iigyesseggel kikuszobolhetjuk. Ezt mindenki megprobalhatja, aki erdekes kepet akar kesziteni. Persze az ugyessegen kivul egy kis gyakorlatra is sziikseg lesz, az elso ilyen foto aligha lesz tokeletes. Tehat: Ha auto- vagy kerekparversenyt fenykepezunk 4-5 m tavolsagbol, csak annyit kell tenniink, hogy fenykepezogepunkkel kdvetjiik a szaguldo jarmuvet. Amikor a mi horizontalis mozgasunk azonos veluk, akkor exponalunk. Vigyazat! Ugyelniink kell arra, hogy vertikalisan ne mozduljon el gepiink. Tobb probalkozasnal legalabb egy tokeletesen sikeriil. Azzal, hogy esetiinkben a kerekparozo vagy az auto eles lesz, ellenben a hatter elmosodik, csak kiemeljiik a fo objektumot. A beepitett viilano Nelkiile elkepzelhetetlen a benti folvetelek keszitese. Amit a vakurol tudni kell, az elsdsorban egy fizikai tbrveny. Egyszeruen: a feny erossege a tavolsag negyzetevel csokken. Ebbol az kovetkezik, hogy minel tavolabb vannak a fenykepezett dolgok az objektivtol, annal kevesebb fenyt kapnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ami tavolabb van, az sotetebb lesz. A kicsi beepitett villanok igen gyengek. Ha egy berhazi szoba szelteben fenykepezunk, akkor a viilano fenye elegendo. Ha a szoba teljes hosszaban probalkozunk, a fenyerd mar kevesnek bizonyul. (folytatjuk) jllKjEJROT IErSmSkNI jAJPTjAJFl „Meg nyilnak a i. A paprika, a paradicsom es a masodvetesu uborka az oszi fagyok bealltaig fokozatosan szedheto. Kozuluk foleg a paradicsomra ugyeljunk, amely a lehulesre nagyon erzekeny: hidegebb napokon lelassul a bogyo erese, megrepedezik, romlasnak indul. Az erest ugy gyorsithatjuk meg, hogy a karos paradicsomra foliabol vagy fatyolfoliabol keszult henger alaku lepelt huzunk. A lepel felso reszet korkdrosen a karo felso reszehez kossuk, az also reszet pedig vagy folddel rogzitsuk, vagy pedig szabadon hagyjuk. A folia tartalekolja a meleget a hidegebb napokra. Az egyszeru folia a hideg ellen nem vedi meg a novenyt, a fatyolfolia viszont a rovidebb idotartamu (-2— 3 C-fok) fagyok eseteben is biztonsagot nyujt. A legbiztonsagosabb megoldas az, ha a termest meg az elso oszi fagyok beallta elott leszuretelj uk, s olyan helyisegben taroljuk, melyeknek a homerseklete eleri a 20 C-fokot. A bab egyik legveszelyesebb kartevoje a babzsizsik. A termest a konyhakertben es a kamraban is megtamadhatja, futott helyen pedig telen is szaporodhat. A babot ezert lehetoleg szaraz, hideg helyen taroljuk, eros, jol bekothetd papirzsakban. Ha viszont a bab mar eleve zsizsikes, akkor a legkorultekintobb tarolas sem segft. A babban levo kartevot azonban viszonylag konnyen eltavolithatjuk. Erre gyakorlatilag tobb lehetoseg kfnalkozik. Eloszor azonban el kell dontenunk, hogy a babot vetomagkent vagy etkezesre akarjuk-e hasznositani. Ha a vetomagot akarjuk megvedeni, akkor azt csavaznunk kell. Erre legalkalmasabb a Decis 2,5 EC 0,05 szazalekos oldata. A jobb tapadas erdekeben nedvesi'toszert (Citowett 0,025 szazaleknyit) adjunk a csavazoszerhez. Annyi szert ontstink a magokra, amennyi azokat ellepi, majd utana ontsuk le. Aztatni nem kell, a szaritas utan a magvakat ontsuk papirzsakba, vagy papirzacskoba. Az etkezesre szant babot hokezeljuk. Sutoben melegi'tsuk fel 70—80 C-fokra, s igy a kartevok elpusztulnak. Az is segft, ha a termest zacskozzuk, s legalabb fel napra a melyhutdbe tesszuk. Az fgy kezelt babban a zsizsik ugyan elpusztul, de benne marad, s ez bizony nem eppen gusztusos. Ezen ugy segfthetunk, hogy a babra vizet ontunk, s a felszinen lebego zsizsikes szemeket ledntjuk. A masik nagyon veszelyes kartevo a borsozsizsik. Ellene is a mar leirt modon vedekezhetunk, bar ez sokkal jobban bfrja az alacsony homersekletet, meg a -30 C- fokot is elviseli. A leirtakat nemcsak a babot, borsot, de a lencset es a szojat termesztoknek is a figyelmebe ajanljuk. A soska es a spenot talajat porhanyositsuk es ne engedjuk elgyomosodni. A rebarbarat a nagyobb tovek szetbontasaval most szaporfthatjuk. Az agyas talajat legalabb 40—50 cm melysegig forgassuk meg, majd ulepedes utan telepitsuk a sarjakat 1 x 1 meteres sor-, illetve totavolsagra. II. A mar leszuretelt nyarialma- es kortefakat, amelyek levelein a varasodas fertozesenek tuneteit eszleljuk, okvetlenul erdemes a szerves gombaoldszerek valamelyikevel (Dithane M-45) lepermeteznunk. A piros- es feketeribiszke bokrok jovo evi novenyvedelmet nagymertekben megkonnyithetjuk. Ugyanis mar most lathato a vesszok belsejeben elo u vegszarnyu ribiszkelepke-hernyok kartetele. A fiatal hernyok elpusztitasanak legegyszerubb modja, ha a fertdzott reszeket kivagjuk es elegetjuk. A karosftott vesszoreszeket a feluletiikon lathato lyukak es a friss ragcsalourulek alapjan konnyen felismerhetjuk. Diofaink a\o\ rendszeresen szedjuk fel es semmisitsuk meg a gnomonias, a gldosporiumos foltossaggal fertdzott es az almamoly hernyoja altal karosftott gyumdlcsot. Ezt a munkat a karositok tovabbterjedesenek megelozese erdekeben kulbnos gonddal kell elvegezni. III. Mielott a szabadban tartott cserepes disznbvenyeinket — palmakat, leandereket — teleltetes celjabol zart helyre visszuk, gondosan vizsgaljuteat oket. Ha a leveleken, levelnyeleken vagy a megfasodott reszeken takacsatkakat, pajzstetveket eszlelunk, vedekezzunk ellenuk. Ellenkezo esetben a kartevok ezekrol a fertdzott novenyekrdl atterjednek a szobaban tartottakra es azokon mar sokkal nehezebb elpusztftani oket. IV. Folytassuk a szureti elokeszuleteket. Termesbecsles alapjan szerezzuk be a borkent es a fajelesztot. Evszazados tapasztalat, hogy a must minden kulso beavatkozas nelkul erjedesnek indul, cukortartalma altalaban egy het leforgasa alatt alkoholla es szendioxidda alakul. Ujabban azonban enneka spontan erjedesnek tobb akadalya is van. A szolo kornyezeteben — talajon, tokeken, preshazban, eszkbzbkdn—jelen levo, szabad szemmel nem lathato paranyi szervezetek a valodi borelesztok erjesztik a mustot borra. A mukodesukhoz szijkseges feltetelek azonban olykor hianyoznak. Gatlo tenyezo lehet peldaul az eros mustkenezes, mivel a kenessav szamukra meregkent hat. Mukodesukre elonytelen a hideg ido, amikor a must hofoka 15 C-fok alatt van. A nagy cukortartalmu — 22 mustfok feletti — mustokban a cukorkoncentracio akadalyozza az elesztogombak szaporodasat. Az utobbi evekben egyre tobb gondot okoznak a szerves ndvenyvedo szerek, ezek az elesztogombak szaporodasat is gatoljak. (A reztartalmu szerek kevesbe artalmasak:) A tobb okbol legyengult elesztoflora tehat nem kepes kierjeszteni a mustot, raadasul elszaporodnak a vadelesztok es mas bakteriumok is. Ezert szuksegszeru a fajeleszto alkalmazasa. Ez nem mas, mint egy ismert, jo tulajdonsagokkal rendelkezo, evszazadok soran szelektalodott, egy-egy adott borvidekrol szarmazo elesztotenyeszet, amelyet a kutatok tiszta tenyeszetben tarolnak. Igazi szerepukabban van, hogy legyenek barmilyen kedvezotlenek is a korulmenyek, a must alkalmazasukkal tokeletesen kierjed. CSIBA LASZLO Uvegszarnyu ribiszkelepke-imago
