Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-27 / 17. szám

Em Augusztus 29. — A mohacsi vesz, valamint a szlovak nemzeti felkeles emleknapja. Augusztus 30. — Szazhetven eve szuletett Martin Lajos matematikus. Augusztus 31. — Szazharminc eve halt meg Charles Baudelaire francia kolto. Szeptember 1. — Szaztiz eve szuletett Blaise Cendrars francia kolto, fro. Szeptember 4. — Otvenot eve halt meg Moricz Zsigmond. Szeptember 5. — Szaznyolcvan eve szuletett Alekszej Tolsztoj kolto, dramairo. Az elso csengetes gyereket, sziilot, pedagogust egyarant erint — de mindegyiket maskeppen. Idegenked­­ve lep be az iskola kapujan a gyerek — akkor is, ha nem eloszor teszi —, ketsegek gyotrik a sziilot, pedago­gust. A sziilo megint kikoltekezett — erejen feliil —, a pedagogus csak ta­mtam szeretne, de... Az oktatasra szant penzt mifelenk is sziiken merik, a lelkes oktatok ke­­zet megkoti a nines. Sok mindenre nem jut penz. Nem vigasztalaskent — esupan tenykent szdgezziik le: a gazdag or­­szagok sem elegedettek az iskolaik- A termeszetes tehetseg tanu­­las nelkiil is sokra kepes, a ta­­nulas tehetseg nelkiil semmire sem megy. (Quintilianus) ... az emberek, mikozben tani­­tanak, maguk is tanulnak. (Seneca) Ha valaki erkblcsos, anelkiil hogy tanulna, ez a sotetseg korlatoltsagahoz vezet; ha va­laki boles, anelkiil hogy tanul­na, ez a szertelensegbe vezet; ha valaki igazsagos, anelkiil hogy tanulna, ez a kegyetlen­­seghez vezet; aki egyenes, anelkiil hogy tanulna, ez a go­­rombasaghoz vezet; aki bator, anelkiil hogy tanulna, az a rendetlenseghez vezet; aki allhatatos, anelkiil hogy tanul­na, az a kiiloncseghez vezet. Aki szorgalmasan tanul ... ban folyo oktatas szinvonalaval, pe­­dig sokszorosan tobb penzt aldoznak ra. A fiatal generacio hianyos mii­­veltsege miatt aggodnak. Lehet, hogy az altalanos miiveltseg szinvonala­­nak csokkeneset az uj hivatasok fel­­bukkanasa okozza — amelyhez kiilo­­nosen a human miiveltseg nem sziik­­seges? A kutatok elorejelzesei szerint az elkovetkezd husz evben tucatjaval j onnek letre uj foglalkozasok es tu­catjaval tunnek el. Ez azt jelenti, hogy mar az ovodaban rugalmassag­­ra kell nevelni a gyerekeket. Belejiik kell oltani, hogy csak egy szakmaval semmire sem megy, hogy nem va­­laszthat egesz eletre szolo hivatast, mert elofordulhat (mind gyakrabban ez tortenik), hogy palyamodositasra kenyszeriil az ember. A munkajat el­­vesztett ember uj szakmat tanul... Az oktatasiigyi szakemberek zavar­­ban vannak: az oktataspolitikai elem­­zesek vilagviszonylatban azt erdsitik meg, hogy nem letezik olyan csoda­­modszer, amely automatikusan bizto­­sitana a magas szinvonalu oktatast. Koreat hozzak fel peldakent: matema­­tikaban es termeszettudomanyi tantar­­gyakban ok erik el a legjobb eredme­­nyeket, holott az osztalyletszam ma­gas — az altalanos iskola nyolcadik osztalyaban 49 tanulo szorong. Szamunkra vigasztald, hogy a penz sem minden... Ugyanis az Egyesiilt Allamok, amely a nemzeti jovedelem brutto 7,5 szazalekat for­­ditja az oktatasra, bizonyitottan nem a miivelt polgarairol hires (bar a leg­­tobb Nobel-dijassal dicsekedhet, akik koziil azonban sokan valahol Euro­­paban jartak iskolaba). Az altalanos es kozepiskolak szinvonalat vizsgalo tesztek alapjan az USA (husz orszag koziil) a lista vegen kullog. Ezt erosi­­tik meg azok a szlovakiai gyerekek is, akik egy gimnaziumi evet ameri­­kai iskolaban tanulhattak, koztiik olyanok, akik magyar iskolaba jar­­nak. Amerikaban kivetel nelkiil a legjobbak koze tartoztak, s itthon mar egy evvel korabban elsajatitottak azt a tananyagot, amit az amerikai gimnaziumban tanultak (volna). De Europa is, Amerika is a Tavol- Keletet irigyli — a japanokat. Aki szorgalmasan tanul, magasra keriilhet. Ez akar jelszd is lehetne, ut­­mutato a pedagogusok es sziilok sza­­mara. A tanitas ugyanis nemesak az iskola, hanem az otthon feladata is. A japan anyak pedagoguskent foglal­­koznak a gyerekiikkel. Naponta ellen­­orzik, elvegeztek-e a hazi feladatot, kikerdezik a lecket, mert tudjak: az ember sorsat a tudas forditja jobbra. Minden sziilo azt akarja, hogy a gyereke sikeres legyen. Minden gye­rek alma, hogy jo tanulo legyen. A sziilo segitheti almai megvalositasat. Engedje, hogy a gyerek higgyen on­­magaban, abban, hogy ha tanul, min­dent elerhet. A sziilon mulik, hogy gyereke milyen uton indul el, hogyan „programozza“ be ot mindjart az is­­kolaev elejen. A gyerek tobbszor hoz haza har­­mast, talan negyest is. A mama na­­gyot sohajt es legyint: na itt van, et­­tol feltiink az apaddal... ugy latszik, nemfogod blrni, de akkor mi lesz ve­­led, hova adjunk? Ilyen „biztatas“ utan a gyerek leblokkol es (majd­­nem) biztos, hogy rovid idon beliil hasonloan rossz jegyeket gyiijt ossze. Minek igyekezzen, amikor ugyis hia­­bavalo? O nem kepes tanulni, ezt az anyja mondta! Ugyanez a helyzet mas csaladban: a sziilo itt sem boldog, a legsziveseb­­ben felpofozna csemetejet, de mely lelegzetet vesz, szamol tizig (vagy szazig), es konnyeden megjegyzi: Hat ez kellemetlen. Haladektalanul ossze kell magunkat szedni. (Nem magadat, magunkat!) Klvancsi vol­­nek, mi tortenhetett? Hiszen teged annyira erdekel a tortenelem (mate­­matika, fizika, amibol eppen rossz je­­gyet kapott a gyerek)... Ha a sziilo elfogadja, hogy gyere­ke rosszul tanul, es a szemebe mond­­ja minden gyengejet — megkonnyiti gyerekenek a valasztast. Minek ta­­nuljak? A sziileim tudjak, hogy sem­­mi nem lesz beldlem... De ha a sziilo segitokesz (megerto, esetenkent elnezo), a gyerek tamoga­­tot talal benne, osszeszedi magat, es jo jegyeket szerez. Hires emberek eletrajzabol merit­sen erot a sziilo. Hosszan sorolhat­­nank, hany tudos, miivesz volt rossz tanulo (meg bukott is). Vannak kesdn ero tipusok. De hogy tehetsegiik megmutatkozzek (ha kesobb is), ah­­hoz a sziilo odafigyelese, segitsege kell. Anelkiil nem megy. KELECSENYI BERTALAN M. Nagy Laszlo felvetelt Gyakran egesz nap nem et­­tem, s egesz ejszaka nem aludtam, hogy gondolkozzak. Nem hasznalt. Tanulni jobb. (Kung Fu-Ce)- kethetente megjeleno csaladi larxA kovetkezo szam 1997. szeptember 10-en jelenik meg. A cimlapon Deak Terez felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom