Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-13 / 16. szám
A dan: tanulo nemzet Az elozo szamban megjelent cikkemben a dan iskolarendszerrol irtam, az alabbiakban pedig arrol szeretndk besz^molni, hogy a gyakorlatban mikent nyilvanulnak meg azok az elvek, melyeket az elmult evtizedek alatt a tarsadalom elvarasanak megfeleloen alakitottak, csiszoltak. Ket alapiskolaban szerzett tapasztalataim alapjan bizonyara jo kepet alkothatunk arrol, hogyan is folyik a dan kisiskol£sok dlete. szomszedsi'gaban Filskov kis falu, nem messze Billund varoskatol. Ez utobbit sokan ismerik, mert itt van Legoland, a nagy gyermekjatszopark, valamint a Lego ceg gyarai es kutatointezetei. De a filskovi iskolat egyaltalan nem befolyasolja ez a kozelseg. Meg a kozismert Lego Dacta segedeszkozokkel sem rendelkeznek. Az iskola epulete egyszeru, foldszintes, piros egetett teglabol keszult. Nem feltuno ugyanugy, mint a folyosoi es az osztalyok sem azok. Az udvar aszfaltozott. A kbrnyezo farmok csaladjainak gyermekei latogatjak. A tobbi videki alapiskolashoz hasonloan ez is kicsi. A tanulok szama 120, atanftoke 10. Az iskolaelokeszito-osztalyon kivul 1—7. evfolyama van, a tovabbi osztalyokba a kilenc kilometerre levo iskolaba jarnak, oda iskolabusz szallitja oket. A megszokott tantermeken kivul az iskolaban szamftogepes osztaly van, a zenei nevelest szinten szaktantermekben oktatjak. A termeszettudomanyok oktatasara a faval es a femmel valo munkara kulon helyisegek vannak. Tornateremmel is rendelkeznek, a szfnhaztermet pedig a faluval kbzosen hasznaljak. A haztartasi munkakat (fozes, sutes, mosas) jol felszerelt osztalyban sajatithatjak el a tanulok. Az iskolaban fogorvos is rendel. Evente ketszer ellenorzi a gyerekek fogsorat, de a kezeleseken kivul feladata az egeszsegneveles is. Specialis kepzettsegu pedagogus is mukodik az iskolaban, de mivel a problemas gyerekek nincsenek elkulonitve a tobbiektol, 6 a rendes osztalyokban segit ezek neveleseben. A konyvtar lattan kellemesen meglepodtunk. Nagyon jol felszerelt: konyvek, folyoiratok bo valasztekban talalhatok itt. A szamitogepeken lexikonok „lapozhatok“, es a kolcsonzes nyilvantartasat is a gep vegzi. Ennek ellenere a tanitok ugy nyilatkoztak: volna meg mivel boviteniuk a kinalatot. Az oktatas hetfo reggeltol pentek delig tart. A kisebbek 11,30- ig a nagyobbak 14,10 oraig vannak az iskolaban. A tanitas folyaman az egyes tantargyakat nem kulonitik el elesen egymastol, olyan tervezeteket dolgoznak ki a tanulok, amelyek szeleskoru ismereteket felteteleznek. Bizonyitvanyt nem kapnak, a tanito evente ketszer szoban tajekoztatja az eredmenyessegrol, ramutatva a kikuszbbblendo hibakra. Ha fogyatekossagok fordulnak elo, a tanitok individualisan foglalkoznak a gyerekkel es a szuloket is bevonjak ebbe a tevekenysegbe. Csak ha vegkepp eredmenytelen a torekvesuk, akkor kuldik kisegito iskolaba. Ketevenkent egy-egy ilyen eset fordul elo. A tanulok igen aktivak — a tanitason tul is. Bufet „uzemeltetnek“, es a bevetelbol finanszirozzak az iskolai rendezvenyeket. Az iskola mellett szabadidokozpont van: ittjatszanak delutan a gyerekek, de hazi feladatokkal nem foglalkoznak. Jelling varoskat evente ezerszam keresik fel a danok, megpedig a tortenelme miatt. Itt az egyik hatalmas kovon talalhato Daniarol az elso feljegyzes. Az iskolat viszont nem a mult jellemzi. A korszeru epulet nagyon erdekes tervek alapjan keszult. Az osztalyokon kivul tagas termek allnak a gyerekek rendelkezesere. Elso latasra meghbkkentoen hatnak a csupasz betonfalak es a gyalulatlan deszkak, melyek a folyosot szegelyezik. Ottjartunkkor elenken folyt az elet: egy csoport magnot hallgatott, a fiuk a szamitogep enciklopediajabol foldrajzi adatokat gyujtottek, a muhelyben pedig harman korfuresszel dolgoztak. Az igazgatono elmondta: nagy gondot forditanak a gyerekek onallosagra valo nevelesre es tamogatjak az onbizalmuk fejleszteset. Mi is lathattuk: a tanulok pedagogiai felugyelet nelkul is dolgoztak. Ebbol is kitunt, hogy megbiznak a gyerekekben. (Bizony a mi tanaraink nem hagynak oket egyedul!) Nehany nebulo a tanitas alatt az iskola elotti hatalmas fara maszott fel, a muhelyben pedig olyan szerszamokat forgattak a kezukben, amelyeknek nalunk — biztonsagi okokbol — meg a kozelukbe sem kerulhetnenek. De ugy latszik, ott ez gond nelkul mukodik. Egyebkent valoszinuleg a szulbk beavatkozasara megszuntetnek ezeket a modszereket. Ennek az iskolanak kulonlegessege: kozvetlen mellette van a kisegito iskola. Csakformalisan vannak elkiilonitve, mert az udvaron egyutt vannak, megszokjak egymast. Ez is egyik formaja a toleranciara es a szolidaritasra valo nevelesnek. A dan alapiskolasok mintegy husz szazaleka az alapiskola elvegzese utan munkat vallal. A tobbiek kozepiskolaba mennek: altalanosba vagy valamilyen szakositottat latogatnak. Az altalanos kozepiskola haromeves, es a foiskolara valo felkeszites a celja. Az un. magasabb kozepiskola erettsegivel vegzodik. A szakkozepiskolaban 3-4 evig tart az oktatas es tobb mint 200 szakbol — a kereskedelem, a muszaki, illetve a mezogazdasag agazataibol valaszthatnak. Tanitokepzes Az orszagban 18 intezmenyben kepeznek alapiskolai tanitokat. Ezek magasabb pedagogiai iskolak, nem egyetemek. A tanulok ket szakot valasztanak. Az elmeleti oktatas szorosan bsszekotott a gyakorlattal. A tanitas itt negy evig tart. Az elso ket evfolyamban az altalanos tantargyak szerepelnek, az utobbi kettoben pedig a valasztott szakok keriilnek tulsulyba. Az oktatas soran a csoportos felkeszites, az onallo munkak kidolgozasa es az eszmecserek formait ervenyesitik. A jbvendo pedagogusok 16 het gyakorlaton vesznek reszt. A kozepiskolai oktatokat az egyetemek keszitik fel. Ugyanezeket latogatjak tovabbkepzes celjabol a tanitok is. A felnottek is tanulnak A dan tanulo nemzet. Evente 2,5 millio lakos, tehat az orszag fele kepezi tovabb magat. Ebbol egymillio az alapiskolas, de a tobbi felnott. Vannak akik a szakmajukban szereznek tovabbi ismereteket, de sokan vesznek reszt atkepzesben. Specialis iskolak az un. Folkehojskole-k. Ezeken az alapmuveltseguket bovithetik az erdeklbdok, tehat nem a kvalifikaciojukat novelik. Valamennyi iskola sajat tanterve, nem pedig a miniszterium altal eloirt alapjan oktat. Ezek bennlakasos iskolak. Nemelyik mellett ovoda is van, ahol a tanulo szulbk gyermekeirol gondoskodnak. A tanulok egyutt laknak: foznek, gondoskodnak mindenrol, a szabadidejuket is egyutt toltik. Ez a kozossegi elethez valo nevelesnek is felfoghato. Az ilyen tanfolyamok telen 4—8 honapig, bs nyaron 1-2 hetig tartanak. Nines osztalyozas es vizsgaztatas sem. A koltsegek 80 szazalekat az allam finanszirozza, a tobbit pedig vagy alapitvanyi vagy kozossegi penzekbol fedezik. Ezek az iskolak Daniaban nagyon kozkedveltek. A felnottek-fiatalabbak, idosebbek egyarant szivesen latogatjak. DR. PETER GAVORA, CSC.