Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-30 / 15. szám
T. M. galantai olvasonk arrdl panaszkodik, hogy mint nyugdijasnak a munkaado felmondott, hivatkozva arra, hogy mar nyugdijas, de igertek, hogy a vdgkielegitest megkapja, azonban erre mindeddig nem keriilt sor. Keri tanacsunkat. Magaban az a teny, hogy On nyugdijas, nem jogositja fel a munkaltato ceget, hogy Onnel a munkaviszonyt felbontsa. A Munka Torvenykonyve 46. paragrafusaban fel vannak sorolva azok az okok, jogcimek, amelyek a munkaltatot feljogositjak a felmondasra. Az emlitett paragrafus ertelmeben adott felmondasi ok jogositja fel Ont a vegkielegitesre is (atszervezes, munkaerofelesleg, racionalizalas, gyartasi programok modositasa). A vegkielegftest a Tt. 1991. evi 159-es szamu torveny szabalyozza. Ennek ertelmeben a vegkielegites a havi atlagkereset ketszereset teszi ki, amenynyiben a kollektiv szerzodes esetleg nem allapit meg e tekintetben kedvezobb felteteleket, tobb honapot. A vegkielegitest a Tt. 1992. evi 1 -es szamu torvenyenek 17. paragrafusa szerint szamitjak ki, espedig az atlagkeresetbdl. Az atlagkeresetet abbol a brutto munkaberbol szamitjak ki, amelyet az un. meghatarozott idoben ert el. Ez az ido a munkaviszony megszuntetdl szamitott elozo negyedev alatt elert keresete. Mint ahogy az levelebol kitunik, munkaviszonya 1997. aprilis 30-val szunt meg. Ezert a vegkielegites osszegetaz 1997.januar 1-tol marcius 31-ig valo keresete havi atlaganak ketszerese, illetve tdbbszorose, amennyiben a kollektiv szerzodes igy rendelkezik. *** K. I. tardoskeddi olvasonk az dzvegyi nyugdijjal kapcsolat* ban arra kivdncsi, joga van-e dzvegyi nyugdijra a ferje halala utdni egy 6ven tul is. 42 6ves, egyediil neveli 12 6ves fiat, aki azonban az elso ha* zassagbol valo. Tovabba azt tu* dakolja, joga ienne-e voit ferje* nek a gyermek apjanak dzvegyi nyugdijra, aki szintdn a ko* zelmultban ozvegyiiit meg, amennyiben a gyermekukrol az ozveggye valt apa gondoskodna? A tarsadalombiztositasrol szold Tt. 1988. evi 100. szamu, tdbbszdrdsen modositott torveny 46. paragrafusa szerint az dzvegyi nyugdij elvben egy evig jar. Egy even tul az dzvegyi nyugdijat akkor folyositj ak az ozvegy szamara, ha: — az ozvegy rokkant, — legalabb egy ellatatlan gyermekrol gondoskodik, — legalabb harom gyermeket nevelt fel, —legalabb ket gyermeket nevelt fel es betoltotte a 45. eletevet, — betoltotte 50. eletevet. Levelebol kitunik, hogy kiskoru fiarol gondoskodik, igy ont megilleti az dzvegyi nyugdij az egy ev utan is, ameddig ez a gondoskodas tart. Ha ez idovel megszunik, lehetseges, hogy akkorra mar teljesiti a torveny altal megszabott mas feltetelt, pl. betolti 50. eletevet, s igy az dzvegyi nyugdijat tovabbra is folyositjak majd. Ami a masik kerdeset illeti: abban az esetben, ha a gyermek a megozvegyult edesapja nevelesebe, gondozasaba kerulne, ugy a volt ferjenek is joga lenne az dzvegyi nyugdijra. S csak ebben az esetben. A ferfiaknak ugyanis a torveny ertelmeben — talan alkotmanyellenesen — csak akkor jar dzvegyi nyugdij, ha legalabb egy ellatatlan gyermekrol gondoskodnak. DR. GYORGY ISTVAN A feltekenyseg kdldnbdzo formaban es mertekben, valamint korban szinte minden embernel elofordul. Elso jeleit mar a keteves gyermeknel (egyes esetekben meg korabban) is megfigyelhetjuk. Sokszor ugy nyilvanul meg, hogy a gyermek eppen azt a jatekot szeretne, amelyet egy masik gyermek vett el, no persze azt a jatekot egeszen addig eszre sem vette, ott heverhetett, nem mutatott iranta erdeklodest. Sot meg ha egy rakas jatdk is veszi korul, akkor sem engedik a masikat jdtszani vele. Feltekeny a testverere, akivel ha szukseges, a szulok tobbet torddnek. Nem ritkan kimutatkozik a szulok baratai iranti feltekenyseg is, amikor azok egyutt mennek az 6 szuleivel szdrakozni es ot, „szegenyt“ a nagymamara bizzak. A kisgyermekek altalaban szeretnenek az apa 6s az anya figyelmenek kozeppontjaban dllni. Ezert alakulhat ki bennuk egyfajta kelletlensdg az uj ocsihez vagy hugicahoz. Az 6 szuletesukkel kezdi drezni a sajat eddigi helyzetenek, pozicidjanak elveszteset, nem akarveliik osztozkodni a sziiloi szereteten. Ezen az alapon a feltekenyseg megmutatkozhat a szulokkel valo kapcsolatban is. Amikor mar ugy erzi a gyermek, hogy ot elhanyagoljak, nem szentelnek eleg figyelmet neki, mindenfele eszkozokkel es cselekkel probaljak visszaszerezni eredeti posztjat, s erre tobbfele modot is kitalal. Peldaul nem akar enni, vagy eppen sokaig ul az asztalnal, hogy ezaltal is tobb idot legyen a szulovel, nem akar egyediil dltozkbdni, mosakodni, pedig ezeket a tevekenysegeket eddig mindig egyediil vegezte es kepes is ra. Ha ugy latja, hogy ezek az eszkbzdk celja eleresehez nem elegendoek es megfeleloek, a feltekenyseg az elkenyeztetett gyermeknel dacossaghoz, bosszusaghoz vezethet, nem ritkan meg nyilt ellensdgeskeddshez is vezethet a feltekenyseget eloidezo szemely es kozotte. Ez a feltekenysdg, melyrol eddig szo volt (mely tulajdonkeppen termdszetes) azonban tul is lepheti az un. egeszseges hatart, es akkor mar nevelesi ds pszichikai problemava valik. A gyermek nemcsak dacoskodassal reagalhat, mergelodhet a kialakult helyzeten, hanem kialakulhat ndla neurozis is. Ilyenkor mdr a feltekeny gyermek a „helydbe“ lepo egyen halalarol almodozik, rosszat kivan neki. Es igy valik a fdltekenysbg es irigysdg sok konfliktus, boldogtalansag es elegedetlenseg okozdjava. Az okok kuldnbdzdek. A fdltdkenyseg es irigysdg Idtrejohet a fiatalabb 6s idosebb testverek kdzott akkor, amikor az idosebb tobbet engedhet meg maganak, tobb szabadsagot 61- vez, mint fiatalabb testvere. De forditva is van, amikor az idosebb gyermek feltekeny azokra a kivaltsagokra, amelyek a fiatalabbat illeti azdrt, mert fiatalabb. Gyakran valhat a feltekenysegerzet kivaltojava a masokkal valo osszehasonlitas ligyfizikai, mint szellemi t6- ren (pl. ha te is olyan lennel, mintamilyen o), ez kimondottan irigykedeshez is vezethet. A testi fogyatekossag is lehet okozoja a feltekenysegnek, mert ez meg elszigeteltseget is jelenthet a gyermeki kollektivaban. A feltekenyseget a kivalto ok kikuszdbdlesevel kell helyrehozni. A szulok a szuletendd gyermek erkezese elott probaljdk felkdsziteni az idosebb testvert az uj korulmenyre, az ezzel jaro valtozasra. Oruljbn neki, hogy lesz egy kistestvdre. Mar elore ra kell szoktatni a kulbnfdle korlatozasokra, amit a korulmenyek hoznak. A szuldknek eszre kellene venniuk a fellepo feltekenyseget es irigyseget, hogy minel elobb megfekezzdk azt. De legfokdpp azon kell lenniuk, hogy egyforman osszak meg figyelmiiket, szeretetiiket es gondoskodasukat a gyermekek kdzott. A gyerekeknek alakitsanak ki kuldn-kulon jateksarkakat es ugyeljenek arra, hogy a jatdkokat kdlcsbnozzdk egymasnak. Az irigyseg, feltekenyseg valojaban v6ve egdszseges reakcio is, amely az igazsagtalansagbol, a gyermeki jogok tiszteletben nem tartasabol, a szuloi szeretet hidnyabol fakad, ezert voltakeppen az ember normalis eletdhez tartozik. KOLES ELEONORA pszichologus
