Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-30 / 15. szám
ZMttM tUufiri A TANULSS KOTELEZO, NEM AZ 1SKOLA Aki D6nian at utazik, bizonyara 6szreveszi, milyen kedves ez az orszag. A tajnak kiilonosen finom szinarnyalatai vannak, a hazak nem feltundek 6s iztesesek. Egyszeruen: a turistat kellemes kornyezet veszi korul itt. Hasonlo jelzokkel illethetnenk a dan iskolakat is. Ezek ugy vannak megszervezve, hogy a gyermekek otthonosan erezzek magukat es szivesen jarjanak oda. Ahhoz, hogy megertsuk a jelenlegi dan iskolarendszert, erdemes nehany pillantast vetni az orszag multjara. A kis Dania egy idoszakban a nagy es eros szomszed Poroszorszag arnyekaban elt. Nem csoda, hogy a dan pedagogusok igyekeztek megszabadulni a porosz befolyas alol, es az iskolarendszeruket teljesen ellentetes alapokon probaltak fejieszteni. N. F. S. Grundtvig (1783—1872) neves dan pedagogus hangsulyozta: A porosz gondolkodasmodbol hianyzik az idealizmus, es forditva: tulteng benne a megszokotthoz valo gorcsbs ragaszkodas. Ezert Grundtvig a pedagogia koncepciojat az ezzel ellentetes kiindulopontrol alkotta meg: tamogatta a parbeszed fontossagat, megerdsftette a szellemi es a gyakorlati eletet. Ha belepunk a dan iskolaba, ezeket a tulajdonsagokat ma is eszreveszzuk, tekintetilnk nem siklik el felettuk. Daniaban minden reggel—augusztus elsejetol junius vegeig — mintegy millib alapiskolas lepi at az iskola kuszobet. A tanev alatt ketszaz napot toltenek ott. Daniaban kilenceves a kotelezo muvelodes. Nem veletlenul hangsulyozzak: a tanulas a kotelezo, nem pedig az iskola. Ezaltal eloterbe helyezik a muvelddes minoseget, nem pedig a tanulok reszvetelet a konkret oktatasi rendszerben. A tanulo latogathatja a helyi iskolat, jarhat maganiskolaba, de tanulhat otthon is. A lenyeges az, hogy bizonyos szintu muveltsegre szert tegyen. A legfontosabb cel: a tanulok erjek el az individuals es szocialis fejlettseg maximalis merteket. Meg kell tanulniuk a sajat labukon allni, onmagukra tamaszkodni, onalloan donteni es kritikusan gondolkodni. Az iskola celjai nem egyoldaluak. Az egyeniseg sokretu fejlodese a mervado. Lehet, hogy ezen a fogalmon elmosolyodnak, hiszen ez volt a szocialista iskolarendszer jelszava is. Ez a ketsegki'vul jo elgondolas nalunk igencsak deformalbdott. A dan iskolak viszont egyertelmuen igazoljak: ezt a pedagogiai fogalmat ertelmesen meg lehet valosftani. A gyermekek heteves korukban kezdenek iskolaba jarni.es tizenhatevesen fejezik be. Sokan kozuluk az iskolaskor elott ovodaba jarnak. Az iskola kilencevfolyamos. A tizedik evfolyam valaszthato, es korulbelul a tanulok egyharmada latogatja. Az elso het evfolyam az un. alapiskola, a nyolcadik—tizedik pedig az alacsonyabb kozepiskola. Az alapiskolak osztalyaiban atlagosan tizenkilenc tanulo van. A torveny szerint az osztalyban sosem lehet tobb mint 28 gyerek. A ta nugyi szervek allaspontja, hogy az idealis letszam 21-22. Az alapiskolakban egy tanitora atlagosan 10,3 tanulo jut. Az osztalyokban nincsenek felosztva a gyerekek a tudasuk alapjan. Nem Idtezik a tudas szerinti differencials az iigyes 6s a gydngdbb tanulok kozott. (Afogyatekos gyerekek szamara termeszetesen leteznek specialis iskolak.) Az a cdl, hogy a gyerek kilenc even keresztul ugyanabban a kollekti vaban legyenek. A tanulok kulon - bozo szocialis helyzetu es muveltsegi szinttel rendelkezo csaladokbol szarmaznak. A gyereknek az iskolaban kell megtanulnia elni az elthro emberek tarsadalmhban. Ezert kap hangsulyt az egyutteles, mint a szocialis felkeszites modszere. Az alapiskolaban altalaban ugyanaz a tani'to oktatja a gyerekeket az egesz idoszak alatt. A nyolcadik osztaly ilyen szempontbol kiveteles: ekkor a tanulok az idegen nyelves matematikatudasuk szerint mar „osztodnak“, a 9. evfolyamban pedig a fizikai, illetve a kemiai ismereteik alapjan csoportositjak oket. Erdekes, hogy a tanulok a ..gyongebb" vagy az „erosebb“ osztalyba valo besorolasaban a szulok dontenek. Termeszetesen elozoleg a pedagogussal es a gyerekkel is megbeszelik ezt. Daniaban nem buknak meg a tanulok. Mindig a kovetkezd evfolyamba lepnek, fuggetlenul attol, milyen eredmenyesek. Ha nehezsegeik vannak, a pedagogusok segitenek nekik. A gyerekek 90 szazaleka allami iskolaba jar, a tobbiek maganiskolakat latogatnak. Ez utobbiak koltsegeinek 80—85 szaza- Ihkat az allam teri'ti, a tobbi reszt pedig a szulok fizetik. A havi dij korulbelul 600 dan korona (mintegy 3000 szlovak korona). A maganiskolak egyrhszt vallasi alapon keletkeztek, de vannak „vilagi“ iskolak is magankezben. Ezek olyan pedagogiai koncepciok szerint mukodnek, amelyek elternek az allami iskolaketol. A maganiskolak altalaban kis Ihtszamuak, 28—450 gyerek latogatja. Kulonlegesseguk, hogy olyan tanftokat is alkalmazhatnak, akiknek nines megfeleld vegzettseguk. Erdemes megemlfteni: a maganiskolakat nem tartjak elit iskolaknak. Az ilyen inthzmenyeket latogato gyerekek nem gondoljak magukrol, hogy „tbbbek“, mint az allami iskolaba jaro tarsaik. Nines semmilyen elonyuk, ha foiskolara jelentkeznek vagy ha munkahelyet keresnek. Daniaban regota folyik a vita a ket iskolatfpus jelentosegerol es kuldeteserol. Ez talan sosem er veget. Az iskolak Irhnyithsa Szamunkra teljesen meglepo a dan iskolarendszer decentralizaltsaga. Ennek az orszagban mely gyokerei vannak. Az iskolaugyi miniszterium atruhazta jogkoret a helyi igazgatasi szervekre, az pedig tovabbadta az egyes iskolaknak. Ezzel egyidoben erdsbdott a szulok es a tanulok befolyasa az iskola irany itasat illetoen. A tantervet csak nagyvonalakban irja eld a miniszterium, a helyi igazgatasi szervek es fokepp az iskolak sajat szuksegletuk szerint alakfthatjak azt. Valamennyi iskolanak van tanacsa, melynektagjai: 5—7 szulo, akiket valasztanak, ket tani'to, ket tanulo es az igazgato. A torveny szerint a diakoknak van beleszolasuk a tananyag osszealh'tasaba, es a tanftas modjat illetoen is velemenyt mondanak. Szavuk ugyan nem dontd, de a pedagogus beszelget veluk, mit szeretnenek tanulni. Es hogyan szeretnek az ismereteket elsajatitani. A tantervben szerepel az „osztalyfdnoki ora", amelyen nyiltan elemzik ezt a temat. Termeszetesen nines teljes szabadsag a tananyag kivalasztasaban. Az oktatasnak ugy kell folynia, hogy valamennyi tantargyban elerjek a miniszterium altal kituzott altalanos celokat. A helyi irany itoszervek es az iskolak dontenek arrol, hogyan valosftjak ezt meg. Az iskolakat a helyi szervek finanszi'rozzak. A kozponti kormany viszont nemely regionak kulon penzeket is juttat. Az alap- es a kozepiskolasok ingyen kapjak a tankonyveket. Vdlaszthato tantargyak (valamennyi evfolyamban) haztartastan faval valo munka tiivel valo munka a 7. evfolyamtdl valaszthato — a gepiras (szamftdgepen) — a fenykepezes — az ismerkedes a gepkocsival — a szamitastechnika A kotelezo tantargyakon ki'vul a kovetkezo temakat kell atvenniuk (tanfolyam formajaban): — kozlekedesi neveles — szexualis neveles — mas vallasok, eletfilozofia — egeszsegugyi neveles, beleertve a toxikomaniara vonatkozot is. A tanterv az 1 -2. evfolyamban 20, a 3— 5. evfolyamban 22—27, a 8—10. evfolyamban 28—34 bra oktatast ir eld. A tanulok Mdkefdse Az iskolai torveny megkoveteli, hogy a gyermek tudasat, kepessegeit es tovabbi tulajdonsagait legalabb evente ketszer ertekeljek. Figyelembe veszik a szemelyisegi es szocialis fejlodeset, illetve a tudasszintjet is. Ezeket a tajekoztatokat irasban is lehet adni, de gyakran szoban, a tanuloval, a sziilokkel folytatott beszelgetes soran kozli a pedagogus. Ez vonatkozik a 1—7. evfolyamra, mert a 8—10. evfolyamban kotelezo az frasos bizonyitvany kiallitasara. Az alapiskola befejezesekor (a 9., illetve a 10. evfolyam vegen) a tanulok irasbeli zarovizsgat tesznek. Ezek a vizsgak egysegesek az egesz orszagban. Termeszetesen az iskolak arra torekednek, hogy a gyerekek jol helytalljanak. Ez a magyarazata annak, hogy a valasztas lehetosege ellenere az iskolak ragaszkodnak a kozponti, a miniszterium altal kiadott tantervhez. A vizsgakerdeseket ugyanis ennek alapjan allitjak ossze. Minden tantargyat kuibn-kuldn ertekelnek. Ajegyeket nem atlagosftjak, mert az atlag nem fejezne ki a tanulo specifikus tulajdonsagait. A danok nem szeretik az atlagossagot. Erdekes viszont: a tanulo nem koteles vizsgazni. A tanftdval es a szulokkel valo konzultacio utan igy is donthet. DR. PETER GAVORA, CSC. (folytatjuk) elso 6s mhsodik hvfolyam dan nyelv matematika hittan testnevelhs khpzomuvdszet zene harmadik-kilencedik-tizedik dvfolyam dan nyelv matematika hittan testnevelds khpzomuvhszet zene torthnelem bioldgia foldrajz az 5. dvfolyamtol angol nyelv a 7. hvfolyamtol fizika, khmia es ndmet nyelv a 10. evfolyamtdl a francia nyelv.
