Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-12 / 1. szám
A Csemadok konyvei is itt sorakoznak a polcokon Ket somorjai polgar: Presinszky Lajos es Zsalabai Zsigmond 1990 novembereben a sajtoban fel hi vassal fordult az orszag polgaraihoz a Bibliotheca Hungarica megalakitasanak, tamogatasanak iigyeben. Az otlet szepnek, de egy picit bizarrnak tunt, mert konyvtari helyiseg hijan, kbzadakozasbol felepiteni egy orszagos jelentosegu es kiterjedesu konyvtarat nem egyszeru dolog. Am a felhivas lenyege, az, hogy nines magyar kozponti konyvtar Szlovakiaban, osszetalalkozott a „legyen“ szori'to sziiksegletenek gondolataval, es eljutott az emberek lelki, s erkolcsi tudataig. A felhivas utan a Somorjai Honismereti Haz ci'mere - kezdetben ott volt a konyvtar lerakata, gyujtohelye — nyomban erkeztek a kiildemenyek. A magyar konyvtar tehat hat esztendeje mukddik, a hetedik esztendo kiiszobere lepett. Azota a Bibliotheca Hungarica a Somorjai Varosi Konyvtar szomszedsagaban kapott helyet, ahol nemesak a konyvek elhelyezesere, rendszerezesere van mod, hanem egy kulonallo dolgozoszobaban az erdeklodok tanulmanyozhatjak az iratokat vagy fenymasolatot keszfthetnek roluk. Latogatasunk soran arra voltunk ki'vancsiak, milyen a konyvtar allapota, hany konyv gyult ossze es mely teruletekrol varnak meg kuldemenyeket? A Bibliotheca Hungarica, illetve a varosi konyvtar epilletehez szep parkon at vezet az ut, a buszallomas szomszedsagaban fekszik. A teremben magas polcokon sorakoznak a konyvek, amelyek a tamogatok adakozasabol gyultek ossze. A konyvtari reszleg a tortenelmi Felvidek magyar vonatkozasu honismereti, muvelddestdrteneti, neprajzi es szepirodalmi mu'veit gyujti. De nem hianyoznak a hungarologiai kotetek, a muvelodeshez sziikseges alapmunkak, a kezikonyvek, a lexikonok es a szotarak sem.- Hany kotete van a konyvtarnak? - kerdeztu k dr. Vegh Laszlotol.- Minden adomanyt, beerkezo kotetet pontosan vezetunk, tehat a leltarkonyvbol kiolvashato, hogy a Magyar Konyvtar jelenlegi allomanya haromezerketszaz, de meg nehany - az unnepek alatt erkezett kotet - bejegyzes-Horvath Moricz irja gydngybetukkel: „ltt dolgozom egy kis faluban, mint kocsis vegzem becsuletesen a ram bfzott munkat huszadik honapja. Azt hiszem tudjak, hogy a kocsis fizetese bizony nem a legjobbnak bizonyul. Mert 1175 Koronabol fizetni a 201 Kc betegsegelyzot es a 60 deka vajat, es igy nekunk marad 925 Korona tiszta penz. Ez nem fedezi a csaladom ellatasat." Az egyik leveh'ro igy kezdi sorait: „Mely tisztelettel kbzlom, Kovacs Kalman a Levaijarasbol, Felsoszecse kozsegbol, a mult ev februar 3-an (a level 1948 szeptembereben irodott-aszerzo megjegyzese) a deportalas kovetkezteben csaladostul a sors ide vetett cselednek. Husegesen teljesitettuk a rank rott kotelessegeinket amig a betegsegkozbe nem lepett..." Sorolhatnam meg az idezeteket az egyre panaszosabb levelekbol, am a torteneszek dolga, hogy osszegezzek tartalmukat es altalanositsak az akkori jelensegeket, hiszen a szlovakiai magyarsag eletenek emh'tesre melto idoszakat elevenftik fel. A Somorjai Bibliotheca Hungarica, a Magyar Konyvtar, tevekenysege meg csak rovidke multra tekint visza. Remelhetoleg a letrehozasanak szellemeben tovabbra is olyan irasos emlekeket gyujt ossze, es ezeket a nyilvanossag rendelkezesere bocsatja, amelyeknek hasznos es potolhatatlan lesz a szerepuk az itt elok szamara. MOTESIKY ARPAD A szerzo felvetelei re var. El kell meg mondanom, hogy mi kezeljuk es gondozzuk a Csemadok konyvtarat is, amelyet Pozsonybol szalh'tottak le hozzank. Ez tovabbi ketezren feluli kotetet tesz ki.- Gyarapodott az elmult esztendoben a konyvtar?- A Csemadok konyvtaranak anyagan kivul az adomanyokbol erkezett konyvek szama haromszazhatvan. Az ev utolso napjaiban is tobb ertekes, erdekes konyvet kaptunk: Balogh Edgar tanulmanyai, cikkei, de Forbath Imre Panasz es remeny ci'mu vekony, Londonban 1942-ben megjelent verseskotete sem volt meg a konyvtarunkban. Koveskuti Gyorgy, magyarorszagi adomanyozo egy olyan konyvvel lepett meg, amely a Karpatalja ket haboru kozti eveit mutatja be. Az adomanyozo nagyon helyesen gondolta, hogy a Karpatalja irodalma is a gyujtesi teruletunkhoz tartozik.- A konyveken kivul van itt mas is: a szlovakiai magyar sajto gyujtemenyei. Hianytalan ez a reszleg?-A kozponti lapok mellett megtalalhato nehany videki kiadvany is. Van meg potolni valo a ket haboru kozti es a haboru utani evekbol. Peldaul az 1948. julius 8. es 1949. aprilis 10. kozott Pragaban megjeleno Jo Barat cimu hetilapbol nines egyetlen peldanyunksem. Ezt a lapot a Csehorszagba kitelepftett magyarok reszere adtak ki. Nagyon sokretu volt ez az ujsag, fontos dokumentuma lehetne kunyvtarunknak.- Eddig senki sem jelentkezett a Jo Barat peldanyaival?- Sajnos, nem. Ellenben kaptunk egy erdekes levelet meg 1996 majusaban Csemy Tamastol, a Cseh- es Morvaorszagi Magyarok Szovetsegenek ugyvezeto elnoketdl. Lapot ugyan nem tudott kuldeni, de a levelhez mellekelte dr. Imrich Rubik ajandekat, a Csehorszagba deportalt magyarok leveleinek masolatait, amelyeket a Jo Barathoz kiildtek. A hetilap fdszerkesztoje dr. Szily Imre volt. A Csehorszagba deportalt magyarok levelei a Bibliotheca Hungarica levdltdri anyaga kozott megtatelhatok. Erdeklodessel meriiltem bele a levelek olvasasaba. Kovacs Denesne 1948. szeptember 9-en tobbek kozott ezt irta leveleben: „Cseh vagy Morvafbldbn megtalaltuk otthonunkat, miert nem tudunk boldogok lenni? Csak viseljuk, amit reank mert a sors. “ A Filko csalad neveben is az asszonyi kez vetette papfrra a gondokat: „Most,a harmadik honap elseje is eltelt es meg a honapi fizetes, a juliusi is csak reszben van fizetve, meg a feletse kaptuk meg." Tovabbi level is anyagi gondokrol panaszkodik: „Keteves munkank utan miert nem kaphatjuk vissza otthon hagyott kis hazunkat es azt a csekely foldet, miert oly sokat nelkiilozunk?" Vdgh LSszIo sziviigydnek tekinti a konyvtarat
