Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-16 / 14. szám
Az Aranyosapati Alkotohaz Lapunk olvasoi, akik eljutottak a hatso borito szines oldalaig, honapokon keresztiil olvashattak az „Aranyosapati alkotoi“ felcim alatt megj eleno nevekhez tartozo rd vid (talan nem mindig unalmas) eletrajzi jellemzeseket egy-egy alkotoval kapcsolatban. Voltak kozottiik mindenfelek... Arany osapatibol. Hol van ez a valami? Falu ez vagy varos? Miert, es egyaltalan fontos, hogy errol tudjunk, olvassunk? Nos, Aranyosapati „fontossaga“ relativ. Ugyanugy, mint minden mas az eletben; az idok es valtozasok folyamataban. Maga a helyseg egy 2200 lelkes falu a Vasarosnamenytol Zahony fele vezetd uton, 800 meterre a Tiszatol; Szabolcs, Szatmar es Bereg hataran. Tobb utcaja koziil csak egy, a foutca nevezheto EU-szinten aszfaltozottnak, a tobbi koves, vagyis inkabb — saros. Ide hozott 1992-ben egy szlovakiai magyar lelkesz-festot a testi-lelki kenyszer, mert nem volt semmifele lehetosege a deli szigetekre menni. Ide menekitette szerelmet, maniakusan menekiilve minden elol, talan mar dnmaga elol is. Nemcsak az oceanban van sziget. Lehet, es van a szarazfoldon is. Aranyosapati az lett. Szigete tobb mas, korulmenyektdl, muveszetetol, egyebektol vagy eppen onmagatol „szamuzott“ muvesznek. „Apam es anyam szerelmenek mellektermeke vagyok Eredmenye egy agyon nyogo vagynak Harmatot sird kove vagy csak ugy parasztosan roge egy virag-izzadasnak...“ Onvallomas ez, es mi, akik ismerjuk, tiszta sziwel elmondhatjuk: „nyogd vagyanak“ gyonybru „gyermeke“ lett. 1992. junius 24-en megnyilt az Alkotohaz kapuja. „Vallaljuk a sarba dobott ko szerepet es sorsat, amelyre lepve egy videk, egy taj embere, a jovo vilaga fele haladva az esztetikum biztonsagaval lephet. Az esztetikum ugyanis nem engedi, hogy a masok lekicsinylesevel, bemocskolasaval vagy durvasaggal tegyiik azt, amit tennunk kell. A muveszetek torteneteben eddig nines tudomasunk emberirto mozgalmakrol. Az esztetikum, a szeperzek ilyesmit nem engedhet meg se maganak, mint eszme es valosag, sem azoknak, akik hordozoi es muveloi. Barmi ujat akarunk kezdeni, eloszor is az esztetikumra kell megtanitani az embereket. Amig az embereknek nines szemiik es erzekiik a szep irant, lelkiik az aranyokhoz, addig minden jovoert valo almainkban es tetteinkben csalodni fogunk.“ Az Alkotohaz alapito leveleben talalhatok ezek a mondatok, amelyek egyben Goncz Arpad fele is szoltak, aki a folkeres utan meleg szavakkal valaszolva vallalta az Aranyosapati Alkotohaz Barati Kore diszelnoki tisztet. Aranyosapatiban tehat egy Alkotohaz mukodik egesz evi jelleggel, s ehhez a hazhoz tartozik egy kb. 20 allando tagu kozosseg. Nem is tudja az ember, hoi szemlelje mosolyogva es hoi amuljon dobbenten. Szlovakiabol, Ukrajnabol, Romaniabol, sot Csehorszagbol es termeszetesen Magyarorszagrol csatlakoztak festomuveszek, hogy letrehozzak azt a muhely-iskola-palantat, amely annak a videknek es embereinek szol, amely ihletet az elfeledett keleti tajbol es embereibol veszi, es annak is szeretne visszaadni, mint — sajatjat. Nem egy izles ratukmalasaval, nem a mindenaron ujat keresessel es nevetseges nyogve akarasaval, hanem a minden korban elo es felszinre toro muveszet ertelmi parancsanak (is) engedve, egyeldre meg, az alapokat rakva. Olyan vallalkozas ez, mint amikor valaki a sztyeppen, a pusztan szeretne folepiteni a maga o-uj „Kara- Korumat“ es eszbonto hite van, hogy az egyszer meghoditja a vilagot. Magyarorszagon van ez, de megis mindnyajunke, akik a Karpat-medenceben eliink. „Aki a felebaratjarol rossz szandekkal van, maradjon kint!“ Olyan termeszetes mottoja ez az Alkotohaznak, mint a klozetbeli felirat, hogy a vecekefet keretik hasznalni. A roman, a cseh, a szlovak, az ukran szo es dal olyan termeszetes ott, mint a jol nevelt ember — vecekefe-hasznalata. Meg nem tudjuk, vagy — talan — nem is merjuk tudni, mive lesz ez muhely. Joforman onkoltsegi alapon mukodik. Allando szponzora nines. Eppen ezert kell szolnunk azokrol, akik nelkiil az Alkotohaz nem lenne az, ami. Azokrol, akik talan egy-egy oldalt erdemelnenek aldozatkeszsegiik, ragaszkodasuk, sot, szemelyes eletiik odaaldozasaval, szeretetevel. Legeloszor es mindenekfolott Geczi Gabriellat emlitve, aki lelke-mindenese az alkotomuhelynek. Majd dr. Ulbrecht Sandor, a Barati Kor elnoke, aki igazan Barat es igazan Elnok. Klibanecz Alex memok, lembergi geofizikus, az Interkarpat Reigon Art Alapitvany elnoke, amely az Alkotohaz erdekeben jott letre, a falubeli emberek, akik kedvessegiikkel, a miiveszetek iranti osztonszerii erzekkel segitenek. Szeman Laszlo gk. plebanos, aki vegtil is helyet adott ennek az intezmenynek, hiszen a tulajdonukat kepezo volt kantortanitoi lakasban mukodik az Alkotohaz. Ugyanugy Palfi Andras polgarmester, valamint Ing. Schwardy Miklos, a Tiszai Erdmu volt vezerigazgatoja, Szabo Jozsef, az Erdmu menedzserenek neve is idekivankozik. Lehetetlenseg folsorolni a neveket, azokat, akik kisebb-nagyobb segitseggel hozzajarultak a letezeshez. Hasonlokeppen lehetetlenseg lenne reszletesen kitemi rendezvenyeikre; az Alkotohazrol kesziilt audio-vizualis vagy mas mediakban megj elent kiilonbozo izu meltatasokra. Muveik Aranyosapatitol kezdve a nemetorszagi Lichtenbergben rendezett EU muveszete kiallitasaig szerepeltek. Amikor az „Eletunk“ helyet adott az Alkotohaz muveszeinek bemutatasara, amellett, hogy az egyetemes magyar kepzomuveszetet szolgalta, erenye az, hogy nem esett abba a hibaba, mint oly sokszor mar a magyar es mas nepek szellemi tulajdonuk ertekeleseben; ugy jarvan, mint a romai szazados, aki csak a folfeszitett Krisztus keresztjetol tavozva, a foldindulas kozepette mondta el azt, amivel mar nem segithetett: Bizony, Isten fia volt ez...-NGC-
