Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-16 / 14. szám
Lamentalia, majd kozelebbrol szemiigyre vctte a szoba kicifrazott falat. - Es ez a nagyra nott dongo is itt dongicsel magaban! Epp nalam...-nezett ra Sodcrre, aki joiziien szuszogott ki tiizsarga paplan-ruhaja alol.- Ritka szep mcsterseg ez a falfestes; ha ugy vessziik - elmelkedett Lamentalia. - Mcgsem itt kellett volna megtcnnie az elso szarnyprobalgatasokat... De ezek a mai dongok mar csak ilyenek! Kozben annyira kozel hajolt a falra fcstett teahazhoz, hogy akar be is nyithatott volna az ajtajan. Ehclyett egy kis kinai lanyt pillantott meg az egyik ablakaban. Fekete bubifrizuraja volt, fekete bogarszeme - ugyanis jo nagyra nyitotta a szemct es fatyolsarga bore. A szemolddke pedig olyan kocos volt, mintha napok ota ncm latott volna fesut.- Hisz ez en vagyok... Hogy nczck ki? - sirankozott Lamentalia, es elrantotta fejet a faltol. Semmiseg az cgcsz, semmiscg... Csak egy kicsit kocos vagyok - es sebesen megkcreste az elhajitott fesujet. Aztan inkabb az ujjaval simitotta le a szemdlddkct.- Mindig mondtam, hogy nem szabad a ncgyedik emclctrc koltozni. Szercncsetlen szam - es Lamentalia kihajolt a szoba ablakan. Ebben a pillanatban egy oblos hang szolalt meg a tctorol:- Soder! Hol vagy Soder, a fene egyen meg! Hat mar cnnyi munkat sem lehct rad bizni? Soder! Na no trefalj vclem, gyere eld! En vagyok az, a Makkonyan bacsi... Csak nem estel lc az utcara? Soder, nana...- Ezt ncm lehct kibirni - Lamentalia a fulcre tapasztotta kezet. - Erre innom kcll egy kis citromlevct- es kiviharzott a szobabol.- Ilyet! Ez a Soder fiu bcugrott a negyedik emelet egyik lakasaba! - es a tctorol egy micisapkas fej bukkant elo. - Most aztan maszhatok utana, hatvaneves fejjel egy kdtclcn! De a Makkonyan bacsi ezt is megteszi. Kiilonben is csak egy cmclctct kell lekusznom - es mar ott fiiggeszkedett az egyik kotelen. Halk nyogdccsclesek kozepette lcercszkedett Lamentalia szobajanak ablakparkanyara. Lcporolta bordo ovcralljat, es bekukkantott. Kozben az egyik kezevcl veletleniil meglokte a parkanyon fekvo vbdrot. Az mcg zutty, leesett a szoba padlojara.- Be jot aludtam - nyujtozkodott Soder. - Csak az ora ne csordmpdlt volna ekkorat!- Az a vodor volt fiam - mondta Makkonyan bacsi, aki czalatt bckecmergctt a szobaba, es mcglatta az ebredezd fiut.- Makkonyan bacsi! - allt fel hirtelen Sodcr. - Jaj, be szepet almodtam, be jo is aludni! Egy sargarigo futtyszavara keltcm fel almomban, aztan elsetaltam a sargabarckfahoz, amit meg en ultettem a teahaz mellc, es sziireteltem... Visszafele egy sargadinnyet is talaltam, azt is leszedtem es bevittem a tcahazba. Ott mcg elkcszitcttck nekem, de csak nckem, a legizlctesebb teat! Tctszik erteni?- Ertem Soder - bolintott meghdkkcntcn Makkonyan bacsi.- Ilyen teaja meg annak a fekete haju lanynak sem volt. O csak cseresznyeset ivott. De en olyan igazi sargabarack teat, es a sargadinnye hejabol ittam! Tetszik erteni?- „Tetszik erteni“. Ne mondd mar folyton ezt! Ertck en a szobol, nemesak a festeshez...- Makkonyan bacsi! Micsoda egy dclclott volt! Annak a lanynak a szobajaban egy hintaid is van. Egy hintalo, tetszik erteni? Meg bordasfal, meg mindenfele ilyesmi... Es az a lany azt hittc, hogy dongo vagyok! En dongo, tetszik erteni?- Hat ahogy elnezlek, ertem en. Mcllcslcg elpazaroltal egy vodor festeket. Na mindegy, csak gyere mar! - odalepett Sdderhcz, es a kezenel fogva felhuzta ot. Ekkor latta meg, hogy a fiu abrazata olyan holdkoros lett.- Hisz ez a szoba, amirol beszeltcm! - kialtott Soder. - Itt van a falon a teahaz, tetszik latni? - es szaporan mutogatni kezdte, hogy miket is festett.- ... Tetszik erteni? Hu, hogy ezt mind en pingaltam ide! - es a pemzlijevel, amit kozben megtalalt a matrac mellett, a levegobc festett.- Ezek csak holmi irkafirkak - Makkonyan bacsi kikapta a pemzlit Soder kezebol, majd a vddorbe tette. - Fiam, itt az idejc, hogy kicreszd a dongoszarnyadat, es visszagycrc vc- Icm a tetdre. Mara ugyis munkasziincti napot adok... mindkcttdnknck.- Nem megyek vissza. Falfcsto szerctnck lenni - jclcntctt ki Soder komoran.- Te mar falfcsto vagy, kepzett falfcsto. Ezt en mondom, a Makkonyan bacsi, aki kikepzett erre - es a micisapkajat megpdckdltc egyszer. - Hazamehctsz, otthon le is mosakodhatsz, csak gyere mar!- Nekem senki sem parancsol, azt csinalom, amit csinalnom kell - mondta crcescn Soder. - Mar ncm potyazhatok ugy, ezentiil mas lesz minden. Rcngcteg tervem van. Csak closzor vegre szerctnck hazamenni. Tetszik erteni?- Ezt szeretnem en is. Hala, megint a regi Soder vagy. Na menj eldre! Soder kemeny lcptckkel az ablakhoz ment, aztan felcsimpaszkodott a kotelre. Nekirugaszkodott es felmaszott a tetdre. Makkonyan bacsi meg raiilt a kotelekhez erositett deszkara - kezeben a vddorrcl -, es Soder felhuzta ot. Mert nemesak talpraesett, hanem eros fiu is volt, es ha kellett, kotelbol voltak az idegei.- Tiszta ivovizzel itatom meg a dongot - nyitott be Lamentalia. - Ebben a poharban Rozno hegyenek a forrasvizc van - mondta unnepelyesen. A szoba azonban iires volt. Pcrszc a tiizsarga festek mindenhol nyomokat hagyott maga utan. Csak a fiu tiint cl nyomtalanul.- En meg meg at is dltoztem - suttogta Lamentalia, aki egy rovid ujju mezszinu bluzt, es egy nektarbama terdfolotti nadragszoknyat viselt. Ez volt az o kis bubiruhaja.- Es milyen lesz a jovo oktober? - setalt oda labujjhcgyen a hintalohoz. - Hat ahogy elnezem ezt a falfestmenyt, van meg ezen mit csiszolni. Meg surolni, ujrameszelni... Lamentalia egyre csak a falon levo teahazat szemlelgette, es szamolni kezdte, hogy hany emclete is van. Meg az elsonel sem tartott, amikor eszebe jutott, hogy a tizorai teaja mar teljesen kihiilt. Valahol a bordasfal kdzelcben hagyta, es futolepcsben rogton oda is kocogott. A csesze mellett ott talalta azt az egy par megmaradt cseresznyejet is. Hirtelen valaki fiittyogott egyet. Vagy csak 6 csicsergett magaban? Megfordult, es a fali sargarigo tatott csorrel nezett fele. Talan Sodcr elfelejtettc megetetni. Lamentalia nem habozott sokaig. Odaszarnyalt amadarhoz, es a esdrebe akasztotta a cseresznyet. Az olyan sargan simult a falra, mintha mindig is oda akartak volna festeni. (* magyarorszagi novellista elso kdzlese) Kardcsony Zsolt Szerda ma szerda van vagy szerda nines ma ajtd ablak vagy kilincs ha szerda nines vagy szerda van ha minden akarattalan ma minden regi visszater ma minden elmult messze van ma arcodda szukiil a ter vagy egtajakkd elrohan ma tegnap van vagy szerda tan ma ram borult a delutan egy ismert dallam illata „ ha este van ne menj haza “ ma szerda nines vagy szerda van mar sziirke lassan a feher ma mindeniink alaktalan de rejtve titkon osszeer ma tegnap van vagy szerda tan ma ram borult a delutan a tcij az ablak szokilincs a szerda van vagy szerda nines (Karacsony Zsolt 1977-ben szuletett Aradon. A nagyvaradi Ady Endre Sajtokollegium diakja.)
