Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-02 / 13. szám

szabalyozzak, hanem az elesseg melyseget is. Kisse leegyszerusitve: a legjobban (teljesen) kinyitott lencsevel — esetiinkben 2,8 — az elesseg melysege csupan nehany centimeter. Peldaul portre keszitesenel alkalmazzuk. Az arc kiemelkedik az elmosodo hatterbol. A lencsenyilast leszukitve az elesseg melysege egyre nagyobbodik. A 22-es erteknel a kep kis tavolsagtol (amennyire ezt az objektiv megengedi) a vegtelenig eles. Tajkep keszitesenel, epiiletek fotozasanal hasznaljuk. Vagyis a szabalyozhato lencsenyflasnak ket szerepe van: mcghatarozzuk vele 1/ a film megfelelo megvilagitasat es 2/ az elesseg melyseget. A fenykepezesnel meg egy tenyezo jatszik nagyon fontos szerepet: a megvilagitas ideje. Arrol van szo, mennyi ideig tart a film erzekeny retegenek a megvilagitasa. Ezt a celt a fenykepezogepbe beepitett szabalyozhato szerkezet szolgalja. Ezzel szabalyozzuk, hogy elkepzelesiink szerint hosszabb vagy rovidebb ideig legyen nyitva a zarszerkezet. Az altalunk meghatarozott ido lesz az expozicios ido. Ez a masodperc toredek resze. Az amator fenykepezesnel hasznalt ido 1/30; 1/60; 1/125; 1/250; 1/500 masodperc. Ennel rovidebb ido (1/1000; 1/2000) az igenyesebb fenykepezogepeken talalhato. Tehat a filmsik megvilagitasanak erossegevel es a megvilagitas idejevel szabalyozni tudjuk az expoziciot. Azok a fenykepezogepek, amelyek szabalyozhato lencsenyilassal es az expozicios idot megvaltoztathato zarszerkezettel rendelkeznek, mindenkori fenykepezesre alkalmasak. Lehetove teszik ugyanis, hogy mindig szabalyosan exponalt filmet keszitsiink veliik. Ragyogo napstitesben ugyanugy, mint egy szoba felhomalyaban. Az ilyen fenykepezogepek korlatai tehat elegge tagak. Kulondsen akkor, ha tovabbi funkciokkal is gazdagitjak a fenykepezogepeket. Ilyen peldaul a ZOOM objektiv (altalaban 35—70 mm-es gyujtotavolsaggal), onkioldo, panoramas kivitel, program-, rekesz- es iddautomata, beepitett fenymeresi rendszer —, hogy csak nehanyat emlitsiink. Ha ezek a funkeiok egy fenykepezogepbe mind be vannak epitve, akkor mar olyan jo gepet birtokolunk, amely minden igenyiinket kielcgiti es egy vagyont er. Kertesznaptar I. A fovetesu zoldsegfele­­ket most, a termesnove­­kedes ido­­szakaban gondosan apoljuk. A paprika, az uborka, a paradicsom peldaul a rend­­szeres ontozest nagyobb hozammal halalja meg. A sekelyen gyokeresedo kabakosokat kisebb adaggal, de gyak­­rabban ontozzuk. A paprikata bakteriumos levelfoltossag (Rezixiklorid 50 WP), a zellertpedig a szeptorias levelfoltossag es a takacs­­atka (kombinacioban Dithane M 45 + Mitac 20 HF) ellen kell megvedeni. Esedekes a paradicsom korokozoi, fo­­leg a paradicsom fitoftoras betegsege, a paradicsom blumeriellas betegsege elleni kovetkezetes : 0,2% tomenyse­­gu Dithane M 45-el valo permetezes. A permetlebe atkaoloszert (0,1%-os Bi 58-at) is tegyunk, ha a leveleken takacs­­atkak elszaporodasat eszleljuk. Meg mindig vedekeznunk kell az ubor­­kat karosfto uborkalisztharmat (Kararthane LC 0,03—0,05%) es az uborkaperonoszpora (Ridomil Plus 48 WP 0,2%) ellen. A csapadekos, paras es mersekelten meleg idojaras kedvez a makperonosz­­pora terjedesenek. A fertozes kovetkez­­teben a novenyek levelein fako foltok je­­lennek meg. A szarak, bimbok, termes­­tokok is fertozodnek, s ennek gorbult, csavarodott szar es elpusztult vagy sat­­nya termes a kovetkezmenye. Olykor a szarto is fertozodik, s ilyenkor az egesz to elpusztul. A makperonoszporara jel­­lemzo a beteg reszeken — elsosorban a levelek fonakan — megjeleno szurkeslila peneszviragzas is. Az elso foltok eszlelesekor a Dithane M 45-el permetezzunk. A permetezoszerhez a jobb tapadas erdekeben nedvesftoszert (Citowett) is adjunk. A teli retket 25—30 cm sortavolsagra most vethetjuk, majd keles utan 10—15 cm-re ritkitsuk. A 0,2%-os Wuxal lombtragyazassal e noveny nyomelemigenyet is kielegi'thetjuk. Megkezdhet­­juk a szamoca telepfteset is. A korai telepftes ugyanis le­­hetove teszi, hogy mar a ko­­vetkezo evben bo termest szureteljunk. II. A gyumolcsszuret idonk es fi­­gyelmunk nagy reszet leko­­totte. Ennek ellenere bizo­­nyara nem mulasztottuk el fi­­gyelemmel ki'serni, hogyan alakul gyumdlcsosunkben a kartevok nepessege, milyen betegsegek terjednek. Az al­­matermesueketa honap ma­­sodik feleben az alma venturias varasodasa (Polyram-Combi 0,02%) el­len kell permetezni. Az oszibarackfainkat okvet­­lenul permeteznunk kell a keleti gyumolcsmoly harma­­dik hernyonemzedeke kar­­tetelenek megelozese erde­keben. Az augusztus koze­­pen ero fakat 0,2%-os Sumithion 50 Ec-vel perme­­tezzuk. Az augusztus elejen ero fakat mar csak a 7 nap va­­rakozasi ideju Unifosz 50 EC 0,1%-os tomeny­­segu oldataval permetezzuk. A sziiret utan ne hanyagoljuk el a cseresznyet es a meggyet. Legfontosabb a kaliforniai pajzstetu elleni permetezes, ha elso larvanemzedeke raj­­zasanak kezdeten, a gyu­­molcseresekor sem tudtuk szaporodasat megakada­­lyozni. Ellene 0,1%-os Bi 58-cal permetezzunk. A permetlebe akkor tegyunk gombaold szert (Dithane M 45-ot, 0,2% tomenysegben), ha a leve­leken megtalaljuk a cilindrosporiumos levelfoltossag fertozesenek tuneteit. A fertozest a level szinen apro, piros, a le­vel fonakan sargasfeher foltok jelzik. III. A honap masodik feleben, amikor a bo­­gyok elerik a borsonyi nagysagot, szuk­­seges lehet a szblomolyok masodik nemzedeke elleni vedekezes, mivel egyes evekben tomegesen elszapo­­rodva komoly karokat okozhatnak. El­­lenuk leghatasosabb a Decis 2,5 EC 0,04-0,05%-os oldata. A szolot meg most is veszelyeztetik fo karositoi. Zi­­vatar vagy jegveres utan — 12—18 oran belul — foleg a botrytida (szurke­­penesz) Rovral Flo(0,2%), a szoldliszt­­harmat Bayleton 25 WP(0,02%) es a peronoszpora Sandofan C (0,2%) meg­­elozese celjabol, feltetlenul permetez­zunk. A novenyvedo szerek hatasfokat a permetlehez kevert nedvesitoszerek­­kel (Citowett, Sandovit, Agral 0,01— 0,02%) novelhetjuk. Tovabbra is kello figyelemmel vegezzuk a szolo zoldmunkait. A karos muvele­­su telepftesekben el vegezzuk a harma­­dik kotozest. A hajtasokat fokozatosan —kdtesrdl-kotesre szorosabban erosit­­juk a karohoz, mert a furtok fejlodese­­vel a kotesnek mar nagyobb terhet kell megtartania. A harmadik kotesnel az al­so aggato kotes mar feleslegesse va­­lik, ezert azt levehetjuk. A magas- es lugasmuvelesu szolok hajtasait, hogy a napfeny jobban erje a leveleket es a ter­mest, igazi'tsuk tovabbra is vissza a huzalparok koze. A kotdzeseket a hon­­aljhajtasok visszacsipesevel, kesobb pedig — amikor a hajtasok also resze barnulni kezd — a csonkozassal kap­­csoljuk egybe. Termdszoldben a hon­­aljhajtasokat 1—3 levelre csfpjuk vissza, fiatal ultetvenyekben—a sebhelymen­­tes torzs kinevelese erdekeben — a honalj hajtasokat idoben, tobol tavolftsuk el. IV. Egyik legkedvesebb es legelterjedtebb viragunk a muskatli. Betegsegei kozul A muskatli is igenyli a kartevok elleni vedelmet (folytatjuk) Julius vegeig elsosorban az un. vizkorsagot kell megemlitenunk, melyeta szellozes hi­­anya es a tulzott vfzadagolas okoz. A vfzhaztartas szabalyozasaval meg­­elozheto ez a rendellenesseg. Virusos betegsegei kozul a legsulyosabb karo­kat a levelfodrosodast eloidezo virus okozza. Sokat segfthet, ha a virusok terjesztoi, az uveghazi molytetu es a leveltetvek ellen rendszeresen vede­­keziink. A muskatlit egyebkent a mas novenyeken is elofordulo kartevok la­­togatjak. Az uveghazi molytetu ellen leghatasosabb az Actellic 50 EC, a le­veltetvek kivalo pusztitoja pedig a Pirimor 25 WG. A bagolypillek jelenlet­­et a hernyok karejos ragasnyomai jel­zik: tobbek kdzott a Sumialpha 5 EC hatasos ellenuk. CSIBA LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom