Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-18 / 12. szám
Regek boldog vilaga szi a ketrecbe... hizlalja? Mi?! Hogy majd megeszi aztan?!... Jezus Maria, hagyja mar abba, hisz nekem hideg megy vegig a hatamon — ez mar megis elvetemultseg, hisz ez kbzonseges antropofagia, embereves, olyan remseg, amirol nekunk torveny unk sincsen, amihez a legadazabb remregenyiro se mer hozzanyulni... hagyja abba gyorsan! Az mar igen, a kiralykisasszony meg az elvarazsolt kiralyfi... Ilyesmirol kell meselni, ez az igazi tundermese... Bar egy kis jogtalan hipnozis szerepel, ugy latom, itt is... no de sebaj, ennek a mesenek legalabb tanulsagos vege van, ha jol emlekszem. Igen, tudom mar — a kiralyfi disznova valtozik... de a joszivu kiralykisasszony azert nem undorodik tole... megsimogatja... meg is csokolja... Eleg! Eleg! Vegkepp meg akarja metelyezni a fiamat?!... Tudja, mi ez, amirol itt szo van?! Hisz ez szodomia, a legmelyebb posvany... a ferto melye... a tarsadalom elfajulasanak torteneteben a legsotetebb lapok... Szodoma es Gomorra... keneso... Marquis de Sade... Retif de la Bretonne... titkos kiadasok... rendorseg... rakfene... borzalom... De hat ez megis hallatlan, hat ilyenek ezek a tiindermesek? Ez a regek boldog vilaga? Es micsoda fordulatok. Amit eddig halottam, leptennyomon a legsotetebb bundk, gyilkossag, bosszu, armany, irigyseg, lopas... Micsoda emberek ezek... micsoda vilag, ahol meg a venasszonyok is hiuak es bosszualloak, „szerencsed, hogy oreganyadnak szolftottal, kulonben menten zoldbekava valtoztattalak volna“ asszongya; micsoda vilag, ahol a munkaado szerzodesi csalasra szolftja fel a bermunkast, amikor ravasz fondorlattal tudtara adja, hogy nala „harom nap egy esztendo"; micsoda vilag, amelyben zsarnok, gonosz kiralyok a felelos parlament es diplomacia megkerdezese nelkiil holmi szemelyes elonyokert nyakra-fore odaigergetik a „fele kiralysagukat"? Edes fiam, — vegyen eld, kerem, egy francia regenyt, es meselje el azt Gabinak—az egy e rkdlcsos tortenet, ahol a bun elveszi bunteteset. Mint egyszeru rikkancs kezdte (Beszed- es ertelemgyakorlat) Pistike, azert mondom neked, hogy kitartas es a szfvos vasakarat mindenkor megtermi gyumolcset. Latod, kerlek, Pistike, itt van ez az Edison. Hat kerlek, ez az Edison mint egyszeru rikkancs kezdte, latod, es aztan megis 6 talalta fel a villamos lampat, mert szorgalmasan viselte magat, es mindig jo volt, es szot fogadott a papajanak. Ilyen butasagokat ne kerdezz, Pistike, hogy akkor miert nem a papaja fedezte fel a villamos lampat. Vagy latod, itt van ez a Schwarcz Berchtold. Ez egy egyszeru pap volt, es egy napon felfedezte a puskaport. Vagy peldaul ez a nagy Ganz-fele gyar, ami ma egy olyan nagy ize, egy olyan nagy gyar... latod, az otven evvel ezelott meg csak egy ember volt, Ganz Abraham, aki szogeket csinalt egy kis boltban, es ebbol a Ganz Abrahambol lett egy gyar, amelyben vasutakat csinaltak. 0 pedig egy nagyon gazdag ember lett, de mar meghalt. Vagy peldaul az dreg Rothschild, az egy kis szatocs volt, de aztan mindig szorgalmas volt, vett mindenfele sorsjegyet, es szorgalmasan megnyerte. Vagy... vagy... na, mit mondjak meg neked, Pistike? A mi nagy Munkacsynk, mielott nagy festo lett, eleinte csak kicsi kepeket festett, es senki se tudta, milyen nagy festo lesz belole. Vagy peldaul a nagy Maxim Gorkij, az eleinte egy egyszeru zsakhordo munkas volt, es addig hordta szorgalmasan a zsakot, mig egy nagy fro lett belole, es most mar nem kell neki zsakot hordani. Vagy peldaul ott van az Apponyi Albert bacsi, az milyen egy magas ember, es mint egyszeru csecsemo kezdte: egeszen pici kisgyerek volt, es mennyire vitte. Vagy peldaul a balkan haboru, az egy egyszeru kis nezetelteresen kezdte, es lett belole egy vilagtortenelem. Ilyen szamarsagokat nekem ne beszelj, Pistike, hogy akkor vegyelek ki az iskolabol, es adjalak oda rikkancsnak, akkor te is felfedezed a villamos lampat. A villamos lampa mar fel van fedezve, es majd kapsz egy pofont, nezze meg az ember! Mi az, hogy te is zsakokat akarsz hordani, nem fersz a bdrodben? Be akarsz nekem szerezni valami tudobajt, mint az a Gorkij, az a bohem? Abban igazad van, Pistike, hogy a dongolegy, az meg mint egyszeru kukac kezdte, es most megis tud ugy repulni, mint Pegoud, aki mint egyszeru pilota kezdte. Arrol meg ne is almodj, Pistike, hogy majd te is elkezdesz festeni kis kepeket, es aztan nagy festo lesz beloled. Legyen eszed, Pistike, gondolj arra a szegeny Munkacsyra, milyen beteg lett Parizsban. Ha nem lett volna belole festo, nem ment volna ki Parizsba. Meg hogy en vegyek neked sorsjegyeket? Bolond vagy te, Pisti fiam. Mi az, hogy te megint egy kis csecsemo akarsz lenni, orulj, hogy ennyire megnottel. Pisti, ne bombblj! Pisti, micsoda beszed az! Hogy lenni, mert igy nem lehet beloled semmi? Hogy engedjelek ki az utcara, hogy elmesz Del-Af rikaba vadcserkesznek, hogy te suszterinas akarsz lenni, mert te egy nagy ember akarsz lenni? Pisti, ne bogj! Az isten aldjon meg, hallgass ide! Nezd, Pisti, legyunk egeszen oszintek: minek akarsz te nagy ember lenni? Most jut eszembe, a Schwarcz Berchtoldrol elfelejtettem megmondani neked, hogy mikor feltalalta a puskaport, egyuttal mindjart fel is robbant. Aztan, ize... elfelejtettem szolni, az oreg Rotcschild meghalt am gyomorrakban, a sok penze, az mind a fiad. Altalaban, oszinten szolva, azt figyeltem meg, Pistikem, hogy eddig minden kivalo ember, aki igy meg ugy kezdte, hogy rikkancs volt, meg hajoinas meg fovarosi tanito volt, meg csecsemo volt: hogy arrol elobb-utobb mindig azt hallottam-olvastam a lapokban, tanultam a tortenelemben, hogy meghalt. Masokrol nem hallottam, hogy meghaltak, csak ezekrol hallottam. O’szinten szolva, azt hiszem, Pistike, hogy akik igy kezdik, azok mind meghalnak a vegen. A tanulsag, Pistike, en azt hiszem, abban van, hogy egeszen maskeppen kell elkezdeni, mint ezek, ha az ember nem akar meghalni — nem mint rikkancsgyerek, nem mint pekinas, nem mint kikialto es nem mint vadcserkesz, hanem talan mint egy regi asztal a konyhaban, vagy mint egy feher, kis kavics a Duna-parton, vagy mint egy darab ocskavas, amely nem pusztul el, es nem mulik semmibe, hanem tulel mindenkit, nem betegszik meg, es a vegen mindig neki van igaza. ★Szaztiz eve szuletett az iro (1887—1938)