Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-18 / 12. szám
— A MNM nagyreszt videken talal szimpatizansokra. Hogy talalja: torodnek viddken az emberek a politikaval? — Az ertelmisegiek vekony retege igen, ok figyelik a politika alakulasat. Ez azonban tavolrol sem mindenki. Faluhelyen az egzisztencialis kerd6sek 6s gondok nyomulnak az elot&rbe: a penz, a megelhetes kerddse foglalkoztatja az embereket elsosorban. — Mit talalnak vonzonak ebben DOLGAINKAT ITTHON INTEZZUK Beszelgetes Hudina Milanna\, a Magyar N6pi Mozgalom nagykurtosi jarasi szervezotitkaraval a mozgalomban? — Ennek a mozgalomnak 1990-ben kellett volna alakulnia, sokkal sikeresebb lehetne. Hogy oteves hatrannyal indult, nehezebb gyokeret eresztenie. Azonban csoppet sem rembnytelen a helyzet. Aki erdeklodik iranta, elolvassa es meghallgatja a vele kapcsolatos nhzeteket, hamarfelismeri, hogy mi maskdpp politizalunk, mint a Magyar Koalicio. Alapfilozofiank az, hogy dolgainkat itthon, targyalasok utjan kell elintezni, ami a kisebbs6g 6rdekeit is illeti. Azzal, hogy a MK khpviseloi Strasbourgot, Budapestet jarjak, v6- lemenyem szerint nem konnyitenek a magyarsag helyzeten. — Toborozza a tagokat? — Igen. Ez a dolgom. Megkeresni a jarason belul az embereket, es velilk egyutt szervezni ott a tev6kenyseg6t. Szerintem ennek a mozgalomnak es6lye van ra, hogy a ‘98-as valasztasokon bekeruljon a parlamentbe, ahol nem olyan politikat szandhkozik majd csinalni, mint a Magyar Koalicio partjai. Mert 6-7 eves politizalasukkal ugyan mi jot tudtak elemi a hatszazezres magyarsag erdekhben? — Nem idejet mult a tagtoborzas modszere? — Nem. Erovel senkit sem lehet meggyozni, csak ugy, hogy az ember ismerteti vele a mozgalom programjat, celkituzes6t. Aki ezzel egyetert, belep. — Parlamenten kivuli mozgalomnak nyilvan nehezebb eredmenyeket felmutatnia... — Termeszetesen nehezebb a dolgunk, mint azoknak, akiknek kepviseldik ulnek a parlamentben. De bizom benne, hogy a ‘98-as valasztasokkal mi is parlamenti mozgalomma valunk, s akkor minden bizonnyal hatekonyabb, eredm6nyesebb lesz a munkank. — Elhangzott, lefrodott a vad, hogy egy eve is ugyanannyi volt a MNM tagsaganak letszama, mint ma. Mi a valosag e kdrdesben ? — Szamadatokkal nem fogok szolgalni, mert egy part se adja ki tagl6tsz6mat, de mint szervezotitkara a mozgalomnak ki merem jelenteni, hogy tovabbra is ujabb 6s ujabb tagokkal szaporodunk. — Elhoditja az embereket a tobbi magyar parttol, mozgalomtol? — Nem. Meg kell keresniink azokat az embereket, akik nem leptek be a Magyar Koalicio egyik mozgalmdba sem. Nem elh6- ditunk, hanem megkeressuk a megfelelo embereket. — On szervezte be a mozgalomba azt az illetot, aki miatt fantomszervezetnek kezdik titulalni a Magyar Nepi Mozgalmat? — Valoban 6n. A MNM fantomokat nem szervez be, fantomszervezeteket nem alapit. Az a nyenyei eset a valosagban igy zajlott le: az illeto ur 1996. februar 5-6n lepett a mozgalomba. A nagykurtosi jarasi szervezet 1996. marcius 16-an alakult. Az ur a jelenl6ti ivet a 33-as szam alatt I'rta ala az alakulo konferencian, ahol bevalasztottak ot a jarasi vezetosegbe. Az illetovel besz6ltem, szoban jelezte, hogy kilep. En azt valaszoltam neki, amig irasban nem adja kil6p6si szand6kat, addig a mozgalom tagja marad. Irasban I6pett be, ir6sban lepjen ki. Az Uj Szo teruleti kepviselojenek megmutattam a jelenl6ti ivet, ezzel az ugy r6szemrol le van zarva. — Vegezetul engedjen meg egyszemelyes kerdest: miota kacerkodik a politikaval? — Az 1989-es fordulat utan kezdtem el foglalkozni a politikaval, elotte partonkivuli voltam, nem voltam tagja a kommunista partnak. A mult rendszerben nagyon sok kerdes a felszin alatt maradt, kdztuk a nemzetis6gi kerdes is, s a valtozasok utan ugy ereztem, valamit talan 6n is tudok tenni az itt 6I6 magyarok 6rdek6ben. Meggyozod6sem, hogy a ‘98-as valasztasok utan megvaltozik a politikai szint6r, a soviniszta k6rdesek hatt6rbe szorulnak, s a gazdasagi kerd6sek kerulnek majd elot6rbe, a NATO-hoz es az Europai Uniohoz valo tartozas, mert Szlovakia n6pei szamara mas kiut nines. —ee— A borso Tiiske Lassan ismet megismerjuk a kapitalizmus minden „edes“ gyumolcset, a munkanelkuliseget, a sztrajkot, a letbizonytalansagot, altalanos elszegenyedest, bankok, biztositotarsasagok rablo szellemet, a korrupci- 6t, terrorizmust, banditizmust stb. Napestig folytathatnam a felsorolast, de nem nagy ertelmet latom, mert a hetkoznapok embere valamennyit jol ismeri. Ezta nehanyat is esupan azert emlitem, mert a politika nagykartyasai szivesen hallgatnak roluk. Ilyen a kozep-eurdpai regula, helyi szokas, ahonnan hoi Moszkvaba, hoi New Yorkba, Strasbourgba jarnak tanulni, s mindenutt az elso, amit megtanulnak, hogy mirol kell hallgatni a nep elott. Most is eppen a cseh miniszterelnok alatt inog a szek, mert valamilyen vilagbanktol erkezett demarsrol tapintatosan hallgatott. Mert hogy is nezne ki a dolog, ha arrol, amit megvalositani akarunk, kiderulne, hogy nem maga a tokely? Ki a fenenek kell a hibas aru, meghozza emelt aron. Jobb tehat, ha hallgatunk arrol, hogy hibas arut kinalunk. Csakhogy az igazsag mindig kiderul, akkor is, ha idonkent sokaig kell varni a virradatra. Mindannyian emlekszunk azokra az idokre, amikor a Magyar Koalicio partjai vigan segedkeztek elozo nemzetisegi jogaink lerombolasaban, mondvan, hogy az lesz majd a tokely, amit mi teremtunk. Hoztak is ezerfele tetszetos peldat a vilagbol, amelyekrol—tisztelet a ki vetelnek—sorra kiderult, mert az ellenfel azonnal kikiabalta, hogy a menyasszonynak megsem olyan tetszetos a pofikaja, s nem olyan szeplotelen ul hofeher a fatyla, hogy bizony az elegedetlen nemzeti kisebbsegek ott sem f u rodnek tejben-vajban, boseges jogokban. De hogy ne szuntelenul a nemzeti farkunkat kergessuk, mint a kergult roka a sajat farkat — igy volt ez a foldmuves-szovetkezetek ugyeben is. Ahelyett, hogy kelloen civilizaltuk volna jol mukodd, a lakossag szeles retegenek munkat, megelhetest biztosito mezogazdasagi uzemeinket, rendeztuk volna a tagok tulajdonjogi viszonyait, haborut inditottunk ellenuk, kis kocerajok letrehozasara pocsekoltuk a penzunket es energiankat. Es most foghatjuk a fejunket. Kiderult, hogy mostani allapotukban mezogazdasagunk annyi borsot sem kepes termelni, amennyi elegendo lenne egy Carnogursky altal szervezett kormanyellenes borsodobalo tuntetesre. Pedig ha az ellenzek elorelato az elozo evekben, most a tuntetese is sikeresebb lehetett volna. De ebbol a furcsa Janosikra jatszadozasbol esupan a varos galambjainak volt hasznuk, mert teli beggyel tavozhattak a „tdrtenel mi csata“ szinhelyerol, a kormanypalota elol. Arrol nem is szolva, hogy ha a partvezereket nem esupan a hatalom meghoditasa erdekelne, hanem Europa tele haladasunk is, akkor a nepszavazason kapok-adok alapon elcsattanhatott volna meg egy pofon: megpedig a NATO szolgalataban — ha leadtak volna ra a szavazatukat. Csak hat igy azt kell hinnunk, hogy ahol az eszt osztottak, ott ellenzeki politikus nem igen fordult eld. SZOKE JOZSEF
