Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-18 / 12. szám
Azonos celok — mas nuidszgrekkel Beszelgetes dr. Gyorgy Istvannal, a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas elndkevel Mint ahogy arrol mar az Eletunk olvasoi hrtesultek, uj szervezettel gyarapodott a szlovakiai magyarsdg. Megalakult a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas, amely a szlovakiai magyarok, valamint a magyar kulturalis, miivdszeti 6s tudomanyos csoportok onkdntes tdmorul6se, s amelynek to cdlkitiizdse a magyar kulturalis droksdg dpolasa 6s n6pszerusit6se, a magyar 6s szlovak, valamint m6s nemzetek kulturalis 6rt6keinek kdzvetit6se. Tev6- kenys6g6vel a szlovakiai magyarok szellemi gyarapodasat, a kozmuvelod6s sokr6tegiiseget 6s annak szabadsagat kivanja szolgalni. — Mi osztonozte ondket arra, hogy I6trehozzanak egy uj kulturalis szervezetet — a Csemadok mellett? — Egy uj kulturalis szervezet letrejotte mar evek ota igenyeltetett, foleg annak a folyamatnak a lattan, hogy a Csemadok fokozatosan egy olyan szervezette alakult at, amelyben a nezetek kuldnbdzosege, a maskent gondolkodas, ezen belul is a baloldali velemenyek nem ervenyesulhettek es nem ervenyesiilhetnek. A tarsulas letrehozasahoz tobb onkormanyzat, csoport es egyen jarult hozza, akik szorgalmazzak a szlovakiai magyarsag onazonossagtudatanak megtartasat es erositeset, a magyar nemzeti kisebbsegi kultura es magyar nyelv apolasat, valamint a magyar—szlovak egyuttmukodes ugyet. Ezt szem elott tartva az uj tarsulas szorgalmazni fogja a hagyomanyos es az uj muvelodesi formak fejleszteset, kulonbozo szakkdrbk 6s klubok, muveszeti egy uttesek munkajanak anyagi es modszertani tamogatasat. Tevekenysegenekfontos reszet kepezi a modszertani segi'tsegnyujtas, modszertani segedanyagok, szakirodalom, musoranyagok kiadasa, valamint szaktanfolyamok, tudomanyos szeminariumok szervezese. A hagyomanyos rendezvenyek kozul szeretnenk tovabb eltetni pl. az ird-olvasd talalkozokat, az arato- es szureti unnepsegeket es egyeb, a lakossag koreben evtizedek ota kozkedvelt akciokat. A kuldnbozd remhfrek ellenere szeretnem alahuzni, hogy az uj szervezettel nem ellen-Csemadok jott letre, hanem egy olyan tarsulas, amely szi'nesebbe teszi a szlovakiai magyar kozmuvelodes palettajat. Ezt tudomasara is hoztuk a Csemadok kozponti vezetosegenek azon a talalkozon, amelyre 1997. majus 27-en keriilt sor a Csemadok szekhazaban. — Igen, a Csemadok kozponti vezet6- se azonban elzarkozott az egyiittmukdddstol, sot felszolitotta a szlovhkiai magyarsagot, ne vegye igenybe az onok szolghlatait. — Tarsulasunk a kdzmuvelddesnek sokretuseget es annak szabadsagat kivanja szolgalni. Ezert nem ertunk egyet az olyan torekvesekkel, amelyek valamely iranyzat vagy szervezet monopol helyzetet eredmenyezne, s amely diktat na masoknak a „szlovakiai magyarsag erdekeinek" megfelelo magatartast vagy cselekvest. Ezt tudomasara adtuk a Csemadok csucsvezetesdnek is. Ugy latszik azonban, nem sok foganattal, legalabbis az Uj Szoban 1997. majus 28-an megjelent tudosi'tas erre utal, mely egyoldalu es serto Csemadoknyilatkozat. Az Uj Szo a szlovakiai magyarok egyetlen napilapja, melynek ezert fokozottan kellene ugyelnie arra, hogy pluralis velemenyeket kozvetitsen olvasoi tele, a maguk sokszi'nusegeben. Az adott esetben azonban nem tartotta fontosnak a lakossag objektiv tajekoztatasat, nem volt kfvancsi az drintett f6l, a mi velemenyunkre, mialtal felretajdkoztatta a szlovakiai magyarsagot, mas sz6val megfosztotta oket az objektiv tajekozodashoz valo joguktol. De terjunk vissza a Csemadokhoz. A Csemadok nem lephet fel az egesz szlovakiai magyarsag neveben, es ilyen folenyes modon nem hagyhatja figyelmen kivul a maskepp gondolkodo magyarokat, illetve azokat, akiknek toluk eltero elkepzeldseik vannak a szlovakiai magyar kultura fejleszteset illetden. Ha a politikai pluralizmust es a velemenyek sokszfnusegenek fontossagat hangsulyozzuk, ezt ne csak akkor tegy uk, amikor nagy altalanossagban beszeliink roluk, vagy akkor, ha eppen „jol jon" nekunk, hanem akkor is ahhoz tartsuk magunkat, ha a mienktol eltero velemenyek felszinre bukkannak, es esetleg komplikaljak az egyeduralmat. Hogy szervezetunk tevekenysege mennyire lesz hasznos vagy karos, a jovo donti el. Mi azonban meg vagyunkgyozodve arrol, hogy a konfrontacios politika nem vezet celhoz. Ezttapasztalhatjuk mindenutt a vilagban. A mi szervezetunk keresi a kozos hangot, a megertes hangjat, es semmikeppen nem kozveti'teni akarunk: foleg nem a Csemadok es az allami szervek kozott. Csak alapos anah'zis utan — beleertve a Csemadok tevekenyseget is az elmult idoszakban — tudunk kovetkeztetdst levonni azzal kapcsolatban, hogy a Csemadok a megvaltozott korulmenyek kozott mennyiben jarult hozza „a szlovakiai magyar nemzeti kozosseg onazonossagtudatanak, kulturajanak es hagyomanyainak" megorzesehez. Hogy mennyiben terheli felelosseg azert, hogy a kapcsolatok odaig fajultak: a Csemadoknak mar olyan akciora sem hajlandok az allami szervek anyagi tamogatast folyositani, amelyek egyebkent jogosan illetik meg a szlovakiai magyarsagot. Ennek valoszinuleg az az oka, hogy a Csemadok „aldozatava“ valt egyes szlovakiai magyar partoknak, azok vezetoi konfrontati'v politizalasanak. — Kivel sz6nd6koznak a jovoben egyuttmukodni? — Szeretnenk kiepiteni a kapcsolatot ku- Idnbozo nepmuvelesi intezmenyekkel, konyvtarakkal, iskolakkal, s nem utolso sorban a Szlovak—Magyar Barati Tarsasaggal, valamint mas, un. civil szervezetekkel. A hazai allami szerveken, szervezeteken es intezmenyeken ki'vul aktfv egyuttmukodest kivanunk kialakftani a Magyar Koztarsasag intezmenyeivel. A tarsulas nyitott kuldnbozd iranyzatok elott a kdlcsdnos tisztelet es megbecsules alapjan. Szervezetunk azonban nem tamogat olyan iranyzatokat vagy mozgalmakat, amelyek a nemzeti gyuldlkodest szftjak. Aktfvan reszt kivanunk venni a nemzetisegi politika kialakftasaban es megvalositasaban, a kuldnbozd jogi normak kidolgozasaban s az allam kulturpolitikaja formalasaban es megvalositasaban. Tudatosftanunk kell azt, hogy itt, a Karpat-medenceben elo nepeknek ma mindennel nagyobb szukseguk van a szolidaritasra, a demokracia kulturajara. A tortenelmi mult, az emberek mindennapi szuksegletei, de nem utolso sorban az europai strukturakba valo beilleszkedes igenye azt diktalja, hogy csak a kdlcsdnos tisztelet, megertes es egyuttmukodes az a kohezios ero, amely e regio nepeit ossze tudja tartani egy kozos cel erdekeben, amelynek lenyege, hogy minden nep, nemzet, nemzetiseg szabadon fejlodhessen mint a civilizalt vilag resze. SZOKE EDIT Mezogazdaszok talalkozoja Del-Szlovakia elkepzelhetetlen a mezogazdasag nelkul. A Magyar Nepi Mozgalom vezetosege kulonos figyelmet szentel az e teruleten gazdalkodoknak, vallalkozoknak. Ezert tartotta fontosnak, hogy a regio szovetkezeti elnokei, valamint az egyeb mezogazdasagi termelok talalkozzanak az agazat iranyitoival. A Pozsonyban junius 6-an megtartott konferencian reszt vett Peter Baco, a Szlovak . Koztarsasag fdldmuvelesugyi minisztere, valamint Vincent Biros es Zoltan Cernak, a tarca vezeto munkatarsai. A bevezeto eloadasokban vazoltak a hazai mezogazdasag helyzetet, elemeztek a felmeruld nehezsegek okait es arra a kovetkeztetesre jutottak: a minisztdrium csakis a gazdalkodokkal szorosan egyuttmukodve, ismerve velemenyuket kepes a tovabbi hatekony lepesek megtetelere. Peter Baco nagyra ertekelte a mozgalom kezdemenyezeset, mely a kdlcsdnos megertest, a kozos celok megvaldsftasat szorgalmazza. Drahomir Jurcacko, a Vodohospodarska vystavba vallalat munkatarsa a falusi turizmus del-szlovakiai fellendfteserol tajekoztatta a jelenlevoket. Elmondta: jobban kellene hasznositani a terulet adottsagait. Az idegenforgalom fellendftese altal jelentos bevetelhez juthatna a lakossag. A konferencia resztvevoi vegezetul a Dunan lehajozva megtekintettek a bosi vizierdmuvet. T. P. (A szerzo felvetelei) Peter Baco, fdldmuveldsugyi miniszter udvdzolte a jelenl6vdket Balrol: Vincent BiroS, Gyimesi Gyorgy, Kajtor Pal, Zoltan Cern£k
