Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-18 / 12. szám

Junius a vadaszat honapja Szlovakiaban

A szlovakiai vadaszok es halaszok lapja m^rciusi szcimaban kozzetettek a rendkivuli medvevadaszatok jovahagyott lajstromat. A „medvebizottsagnak" erne szokatlan modszere, nyiltsaga meglepte a vadaszokat, mivel a multban leginkabb csak arrol kapott tajekoztatot az egyszerii gyalogpuskas, hogy itt vagy ott elejtettek egy-egy medvet. Nyomaba eredtem a dolognak, es a legilletekesebb szlovakiai vadaszt, a nyugdijas Kirner Karoly mernokot fogtam vallatora.

— Szlovakia erdos hegyvidekein oshonos vadfaj a barnamedve, vadasztak is ra dsidok ota. Elejtesenek celja kezdetben a husa es meleg, lagy bundaja volt. Kesobb aztan, az allattenyesztes elterjedesevel lassan kartekony allatta, duvadda kialtottak ki a medvet. A medvevadaszat celja igy fokozatosan megvaltozott, irtasukra iranyult; „kevesebb medve, kevesebb kar“ volt a jelszo. A medve a legnagyobb es legerosebb ragadozonk leven, elejtese a vadasz iigyesseget es jo hi'ret novelte. A szazadunk eleje ota terjedo „trofeakultusz“ a medvet sem kerulte el: eleinte a bore, kesobb kifdzott, kifeheritett koponyaja szolgalt ritka trofeakent.

— Az elmondottakbol ugy tunik, hogy a medvet korlatlanul vadasztak. Valoban igy volt?

— Igen. Teruletunkon a legregibb vadasztorveny az 1883-as evbol jo nehany vadfajnak vedettseget biztositott, am a medvet meg ez a torveny is fenevadnak mindsitette, s ennel fogva engedelyezte barmino modon tortend vadaszatat.

— Meddig szolgalt a tent nevezett torveny?

— A haboru utani Csehszlovak Koztarsasagban is a Monarchia torvenye volt ervenyben. Az elso vilageges utani meglazult erkblcsok kedveztek az orvvadaszatnak is, a medvek letszama katasztrofalis mertekben, 20—25 egyedre csokkent, ami a rohamos kipusztulas elojele volt. Szerencsere a Szlovakiai Tartomanyi Hivatal 1932-ben teljes vedettseg be helyezte a medvet. Ez az intezkedes megmentette a kipusztulastol. A II. vilaghaboru ismet nagy ervagast okozott a medveallomanyban, de a haboru vegeztdvel meg mindig kozel szaz darabra becsultek a mackok letszamat.

— Mi tortent azutan?

— Az ismetelten megerdsitett vedelem eredmenye az lett, hogy 1962- re (az uj vadasztorveny jovahagydsdnak eve) a medvek letszama orvendetesen felszaporodott. Mindmaig Szlovakia erdorengetegeiben, a civilizaciotol tavol el a medve.

— Ezeken a videkeken megis panaszkodtak az emberek a medvek okozta karokra; panaszkodtak a meheszek, a juhaszok es a marhatenyesztokis. Mennyire voltakjogosak a gazdak aggodalmai?

— Gyonge vigasz volt szamukra,

hogy az al lam a teljes medvevedelem fejeben magara vallalta az igazolt „medvekarok“ megteriteset. Hozza kellett latni az allomanyapasztashoz. A kiveteles vadaszati engedely mindig nevre szdlo volt. A medvevadaszok politikai, szakmai es muveszi szemelyisegekbol verbuvalodtak.

— Mennyire voltak eredmenyesek az akkori vadaszok?

— Azokban az evekben terjedt el a ,,biztonsagos medvevadaszasi mbdszer": biztonsagos magaslesrol, csaletekkel becsalizott medvet volt szabad elejteni. Szerintem ez a vadaszati mdd lehet, hogy biztonsagos, de vadaszati, etikai es sportszempontbol is erosen megkerdojelezheto. A hivatalos vadaszati statisztika 1966-tol jegyzi a medvevadaszatok adatait, melyek arrol arulkodnak, hogy fokozatosan emeltek a rendkivuli kilovesek szamat. A kvotat ekkor mar nem osztogattak ingyen, hanem elsosorban a kulfoldi, fizeto vadaszoknak ajanlottak fel, ami emelte az allam deviza-bevetelet.

— Ezekszerintterv alapjan vadasztattak?

— A medvevadaszatok tervezesenek fogalma 76-tdl van ervenyben. A tervezes fd szempontja mindig az volt, hogy a medve vedett allat, ds csak miniszteri, kivetelezo hatarozattal ejtheto el.

— Es mi a helyzet mostanaban?

— Az 1994. evi 143-as szamu rendelet a medve vadaszatdt a vaddsztdrsasdgok altal berelt teriileteken a berlo tarsasdg kompetenciajaba utalta. Egyuttal a medve dltal okozott kdrokdrt valo anyagi felelosseggel is a tarsasagot terhelte meg. Az ez evre szdlo kivetelezett elejtesi tervet mar nem az erintett szervek es szervezetek kepviseloi bol osszeal Id „medvebizottsag“, hanem csak a ket erdekelt miniszterium vadaszatert felelos dolgozoi allapftottak meg es tettek kozze.

MOTESIKY ARPAD

Sokak szamara emlekezetes marad junius harmadika. A Cofax szamitastechnikai kiallitast nyitottak meg e napon a szlovbk fovarosban—tehat egyeseknek az ujdonsagok felfedezese miatt lesz felejthetetlen, masok viszont azt emlegetik majd, hogyan gyalogoltak kilometereket, hogy munkahelyukre erjenek. A varosi tomegkozlekedesi vallalat soforjei ugyanis ugy dontottek, nem iilnek a kormanykerek moge, amig nem tesznek eleget koveteleseiknek.

Paradox helyzetek: a kiaiiitasi csarnokokban az Internetet propagaljak, hogy egyre kozelebb keriiljunk a viiaghoz, hogy rbszesei legyunk mindannak, ami halado, masreszt: auto hij£n tehetetleniil botorkalunk a fovaros utcain, ahol maskor csak felszallunk egy buszra, villamosra, trolira — ugy drezzuk magunkat, mint egy isten hata mdgdtti faiuban.

Az Interneten kivui kiiionos hangsulyt, iiietve legnagyobb teret a mobil telekommunikacio kapott, melynek ■— az egyik, jelentos ceg szloganjaval dive — az a kiiidetdse, „hogy az emberek beszbigessenek", nalunk viszont egyre kevesebb a pelda arra, hogy egymgsert, a koicsonos megertesert szot valtsunk. De hbt a technika egy dolog, az diet pedig egbszen masrol szol.

4