Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-04 / 11. szám

u ? u u t u J :jji uj=iiuii d jj 15. Sokkal konnyebb abbahagyni a drog haszndlatdt, mint allandoan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. Milyen mas gyogymddokat is­­meriink a drogfuggok szamara es milyen intezmenyekben? Az elso, a detoxifikalasi fazis utan hosszu nehez idoszak kovetkezik. Hosszu ideig, neha evek multan is je­­lentkezhetnek az elvonasi tiinetek az ezeket ki'sero testi tunetekkel egyutt. Al­­talaban rovidebb ideig tartanak es nem birnak akkora erovel, mint kezdetben. Rosszabb a jellegzetes almatlansag, amely hetekig, honapokig huzodhat, elofordulhat fejfajas, depresszio, az uresseg erzese, az indftekhiany, es ami a legveszedelmesebb — a drog utani vagy, a drogehseg. Azok kozul az intezmenyek kozul, amelyek tovabbi segitseget nyujtanak, megemlfthetjuk a Drogfuggosegek Ke­­zelesenek Ambulans Kozpontjait, ne­hany szakosodott korhazat, bennlako, de nem korhazi intezmenyeket. Kulfold­­on ilyenek a Synanon, Monar, Daytop. Napjainkban nalunk is probalkoznak hasonlo intezmenyek letrehozasaval. A kovetkezd lehetoseg a segelyke­­ro telefonvonal, a szubsztitutiv progra­­mok, a visszaesest megelozo progra­­mok, HlV-tanacsado programok, mun­­kahelyi tanacsadok, pszichiatriai konzultalasok a hozzatartozo reszere stb. A gyogykezeles individuals, valamint csoportterapiaval tortenik, szocioterapias klubokban, az onsege­­lyezo csoportokban, mint pl. a nevtelen narkosok csoportjai (NA). A felsorolas lehet, hogy nem teljes, de nalunk meg ezek mindegyike sem valosult meg. Tudni kell, hogy a drog­­fuggoseg kezelesenel nines szukseg feltetlenul a modszerek, eszkbzok, a gyogykezeles formainak teljes skalaja­­ra. Teny viszont, hogy a segftsegnyuj­­tas ily modon eredmenyesebb. Az ez iranyu fejlodes elsosorban a gazdasa­­gi felteteleken mulik majd. Nalunk a feltetelek a jo minosegu gyogykezelesre egyelore a drogfug­gosegek kezelesenek ambulans koz­­pontjaiban a specializalodott alkoholel - vonokban es a pszichiatriai rendelok halozatan belul adottak, valamint a ke­­menydrog-fuggok kezelesere beren­­dezkedett nehany pszichiatriai intezet­­ben. Vannak kfserletek nem allami, bentlako intezmenyek letrehozasara is, csakhogy mindenutt komoly akadaly a penz hianya. Azon orszagokban, ahol a hasonlo intezmenyek a fejlett piac­­gazdasag reven sikeresen mukodnek, meghatarozo tobbseguk allami tamo­­gatasban reszesul. Korhazainkban a gyogykezeles idoben korlatozott, ne­hany hettol nehany honapig, legfeljebb fel evig tarthat. Egyelore nincsenek tervezetek, amelyek szerint szukseg eseten valamilyen intezmeny hajlekot biztositana a drogfuggonek akar ne­hany evre is. Ez foleg azokat erintene, akik gyengebbnek erzik magukat az in­­tezet elhagyasa utan. Nekik az onse­­gi'to kbzossegi elet valna javukra. Ez alatt azt ertem, hogy az emlitett intez­menyeket maguknak a volt drogosok­­nak kellene megszervezniijk es iranyi­­taniuk. A terapiaban nalunk a klasszikus megkozelftes dominal — legfobb celja a drogmentes allapot elerese, a vissza­­eses lehetoseg szerinti teljes megaka­­dalyozasa, es a gyogyi'tas folyamatanak ez a legbonyolultabb feladata. Mit jelent a szubsztitutiv terapia? Ez olyan terapias program, amelynel szigoru kriteriumok alapjan valasztjak ki a pacienseket, es a fuggosegben le­­voknel, es az eredetileg hasznalt dro­­got mas anyaggal helyettesitik. Ez az anyag ugyan megfelel a drog, azonban a gyogyszer kriteriu mainak is. Az egyik legismertebb szubsztitutiv anyag a methadon, de masfelek is vannak. Az illegalis drogtol valo fuggoseget tehat olyan gyogyszerfuggosegge alakitjak, amelynel a narkos testi allapotaban nem lepnek fel a negativ kovetkezme­­nyek, melyek ido elotti elhalalozashoz vezetneka kemenydrog-fuggoknel. El­­lenkezoleg, az olyan emberek tarsadal­­mi eleteben, akik szubsztitutiv terapia­ban reszesulnek, pozitiv valtozas jon letre. Ezt a kezelest gyakran a cukorbete­­gek inzulinkezelesehez hasonlitjak. Hatranya, hogy a pacienst „odalancolja“ a terapias centrumhoz, mivel a keze­­les soran hetente tbbbszor is be kell jon­­nie a gyogyszerert. Ha ugy dont, hogy vegleg meg akar szabadulni barmine­­mu fuggosegetol, ujra es ujra at kell ve­­szelnie az elvonasi tuneteket. Mi tobb, ez a modszer sem biztositja tartozko­­dasat az illegalis drogtol. A methadonnal tortend szubsztitutiv terapia bevezetese nalunk is eloke­­sziiletben van. A kemenydrog-fuggok absztinenci­­ajanak szelesebb ertelemben vett po­zitiv tarsadalmi vetuletei is vannak, amelyekrol keves szo esik. Azon kfvul, hogy javul a depedens es hozzatarto­­zoi kozotti viszony, egyeb jelentosege is van. Kozismert, hogy az aktfv heroi nfogyaszto elete folyaman maso­­kat is „megfertozhet“ f uggosegevel. Az o gydgyftasa tehat a megelozes rend­­kivul fontos mozzanata. 1. pelda: Arpad, 24 eves: Negy ho­­napig szivott heroint. Problemai lettek az iskolaban. Felkereste az orvosi ren­­delot. Tizennegynapos detoxifikacion esett at. Felszamolta osszes kapcsola­­tat a drogfogyasztokkal, nem jart olyan tarsasagba. Ehelyett rendszeresen, sokszor, „amikor rajott", meg raadas­­kent is futott a kuty ajaval vagy setalt ve­­le az erdoben. Most uj barati kore van, az iskola jol megy neki. Batyja es szu­­lei szemelyeben tamaszra talalt, kozel egy eve nem fogyaszt drogot. 2. pelda: Szilveszter, 40 eves: Mi­­elott jelentkezett az orvosnal, kozel egy evig hasznalt heroint. A kabitosze­­rezes ideje alatt elhagyta feleseget es gyermekeit, es egy narkos novel elt. Munkahelyet el veszitette. A narkos no­vel valo szakftas utan, masodik nekifu­­tasra, felesege es a terapeutak segit­­segevel sikerult megszabadulnia heroinfuggosegetol. Rendszeresen reszt vesz a visszaesest megelozo program bnsegitd csoportjanak hetve­­gi rendezvenyein, a drog utani vagy az utobbi honapokban gyakorlatilag nem jelentkezett nala. 3. pelda: Ulvang, 31 eves: Tobb, mint tizeves drogfuggoseg van a hata mbgott. Kijlonfele korhazi es intezeti ke­­zeleseken vett reszt. Az utobbi evekben a heroint reszesitette elonyben. Olasz­­orszagban egy zart kozdssegben kezel­­tette magat, de amint onnan elment, azonnal drogozni kezdett. Most, hosszu evek utan, az allapota jelentosen javult. Mar kozel egy eve latogatja a vissza­­eses-megelozo programot. Rendezod­­tek emberi kapcsolatai is. Volt ismero­­seivel nem tart kapcsolatot. 4. pelda: Kornel, 19 eves: Tizen­­negy evesen kezdett probalkozni a dro­­gokkal. Tbbbszor kezeltek klinikan es pszichiatriai intezetben. A kozepiskolat nem fejezte be. Otthon senki nem be­­szelt vele. Az utobbi evben intravenasan adagolta maganak a he­roint. Ambulansan, orvosa segitsege­­vel veszelte at a detoxikaciot, azutan baratnot talalt maganak. Rendezte ott­­honi kapcsolatait, munkat talalt, nem­­reg eloleptettek. Mar nehany honapja absztinens, ami 14 eves kora ota elo­­szor sikerult neki. A visszaeses-meg­­elozes individualis programjaba sorol­­tuk be. 5. pelda: Edit, 27 eves: Heroint burnozott es szivott masfel evig. Soka­­ig nem keresett segitseget. Kesobb in­tezeti kezelesen vett reszt. Az intezet­­bol valo elbocsatasa utan ujbol vissza­­tert a droghoz, a visszaeses nagyjabol harom het utan kovetkezett be. Alave­­tette magat az ambulans detoxifika­­cionak, ami az orvosok es szulei segit­­segevel sikerult is neki. Uj baratokat ta­lalt, eletmodot valtoztatott: tornazik, meditacios gyakorlatokat vegez. Je­­lenleg Svajcban el szuleivel, haromne­­gyed eve absztinens. 6. pelda: Aurelia, 17 eves: Az utobbi fel evben erbe fecskendezte a heroint, eldzoleg egy ligetfalui partival szfvta. Amikor fuggosegerol szulei tu­­domast szereztek, elmegyogyintezetbe kuldtek detoxikalas celjabol. Amint visszatert, elkezdte a visszaeses-meg­­elozo csoport ambulans latogatasat. A program elso heteben sikerult legyoz­­nie idegesseget, es a heroin utani va­­gyat. Relaxacios gyakorlatokra, indivi­dualis pszichoterapiara, onmegerdsitd csoportba jar, es mivel nala a drogeh­seg a hetvegeken hevesebben jelent­kezett, a hetvegi rekreacios progra­mok resztvevoje. A drogehseg most mar csillapuloban van nala. Ujra isko­­labajar, elomenetele javult. Kapcsola­­tat felszamolta az elozo partival, nem jar diszkoba, nehogy narkossal talalkoz­­zon. Annak ellenere, hogy a problems na­­gyon bonyolult es a fuggoseg kezele­­se rendkivul nehez, sot annak ellene­re is, hogy nalunk nem szeles a gyogy­­modok skalaja, a nagymerteku gyo­­gyulas lehetseges! Jelenleg is nem egy hosszu ideje absztinalot ismerek, aki heroinfuggo volt. Dolgozik, csaladja van, roviden: si­kerult neki. Az igazsag az, hogy a si­­ker rajta mulott. A mi segftsegunk esu­­pan az o igyekezetet erdsftette meg. De mi is arra tdrekszunk, hogy kinalatain­­kat tokeletesebbe, atfogobba tegyuk. VEGE Dr. Lubomi'r Okruhlica rovata

Next

/
Oldalképek
Tartalom