Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-04 / 11. szám
zet? Arra is gondolni kell, hogy ez a kedvteles manapsag elegge koltseges szorakozas. Bar termeszetesen lehet ugy is kattogtatni, hogy eszre sem veszi a csaladi koltsegvetes. A fenykepezes drome manapsag mindenki szamara hozzaferhetd. Elfogadhato aron ma mar barki vasarolhat maganak egy kis kamerat. lgazi drome azonban csak annak lesz, aki megtanul banni vele, s fdlismeri a gyartmany hatarait, lehetosegeit. Aki tehat elfogad egy-ket jo tanacsot, a folvetel keszitesere oda tud figyelni es azt szivvel-lelekkel csinalja. Ne feledjiik: egy jo fotonak lelke van, es ez soha sem a veletlen muve. Ez ugyanis beloliink fakad. A vasarlas Ugy dontottiink tehat, hogy egyszeru kompakt fenykepezdgepet vasarolunk. Azert vesszuk, hogy a csalad koriili esemenyek, kirandulasok stb. megdrokitesere hasznalhassuk. Az elso lopes: Fdlkeresiink egy szakiizletet. Elmondjuk elkepzelesiinket es tanacsot keriink. Nem art a szo szoros ertelmeben ismeretseget kotni az iizletvezetovel. Hiszen ezutan gyakrabban nyitunk majd be hozza — akar azert, hogy filmet vasaroljunk, akar azert, hogy a filmet eldhivassuk. Egy jdhiszcmu tanacs: Nem ajanlatos fenykepezogepet borzen vasarolni vagy postan megrendelni. Ez kellemetlen meglepetesekkel jarhat. Meg egy jo tanacs: Nem keves meglepetes eri azokat, akik barhol vasarolnak filmet. Bizonyara egyediilallo eset, de megtortent, hogy akarhol vasarolt film felig ki volt fenykepezve. Erre a vasarlo csak akkor jott ra, amikor elohivatta a filmjet, es az elso kockakon dupla kepeket lathatott. Az is eldfordulhat, hogy a rendesen becsomagolt skatulyaban tires kazettat vasarolunk. Egy fotos szakiizlet ilyet nem engedhet meg maganak. A kivalasztott gep legyen lehetoleg jol bevalt tipus, meg akkor is, ha par koronaval dragabb. A kesobbiekben ez minden bizonnyal megteriil. A szakemberrel magyaraztassuk el, hogyan mtikddik. Otthon pedig tiizetesen tanulmanyozzuk at a hasznalati utasitast. Ha valamit nem ertiink, gondolkodas nelkiil terjiink vissza az iizletbe. Kerdezni nem szegyen. (folytatjuk) Kertesznaptar Junius vegeig i. Azoldsegfelek tobbsege vi'zigenyes, de a szarazsagturok is nagyobb — fokent pedig korabbi — termessel halaljak meg az bntozesl. A csapadek sosem eleg, ezert fontos ontozessel potolni. Mindenki szeret Jocsolni", a vermerseklettol fiiggoen hosszabb vagy rovidebb ideig... A szakszeru ontbzes azonban nem kedvteles csupan, idotartamat a gyokereket befogado talaj vi'zkeszlete es az egyes zoldsegfelek vizigenye szabja meg. Helytelen az a gyakorlat, hogy amint a viz ossze kezd gyulni a felszinen abbahagyjuk az ontozest. Nem szabad turelmetlenkedni, a viz csak akkor szivarog lejjebb, ha a felso talajreteg telitbdott. Minel kotottebb a talaj, annal tobb vizet kepes befogadni, de annal lassabban is nedvesedik at. A szakszerutlen ontbzes eredmenyet rajzunk szemlelteti. Ha mindig csak a legfelso talaj reteg kap vizet, akkor a noveny gyokerei is csak abban a szintben helyezkednek el. Ez a reteg azonban gyorsan kiszarad, es zoldsegfeleink a naponkenti ontbzes ellenere lankadnak, nem fejlodnek. Szelsosegesen szaraz idojaras eseten a vizigenyesebbek keves es gyenge termest hoznak. A gyors felszini parolgas kovetkezteben a kisadagu ontozesek vizebol csak nagyon keves hasznosul. Ritkabban bntozzunk, de alaposan /A vizpotlo ontbzes egyszeri adagja lehetoleg 30-40 mm legyen. Kbzepkotott talajon egy mm vizboritas egy cm melysegig aztatja at a talajt. Homokon kevesebb, agyagon tobb viz sziikseges ehhez. Egy milliliter magassagu vizboritas negyzetmeterenkent egy liter viznek felel meg. A vizadagolas pontossagat minden alkalommal ellenorizzuk. Legegyszerubben kapaval vagy asoval gybzodhetiink meg a beazas mertekerol. Ha surubb novenyallomany eseten nem akarjuk a talajt bolygatni, a gyokerzetet megserteni, akkor az ontbzes elott helyezzunk ki poharat vagy kisebb edenyt (a szaja ne legyen szukebb, mint az alia). A vizadagolas merteket pontosan nyomon kovethetjuk a vizoszlop magassaganak merese utjan (1 mm viz = 1 cm-es beazas). Mikor bntozzunk? A vizigenyes zoldsegfeleket 7— 10 naponkent a gyokerzona teljes terjedelmeben aztassuk be. A hajnali orak a legalkalmasabbak, mert a lehu'lt novenyeket nem „forrazzuk le“, a hideg vizzel. A deli orakban viszont ne ontozzunk, mert a vizcseppek gyujtopontjaban a napsugar perzsel, s a hirtelen lehules is karos. II. Ha a termeszet a kelletenel tobb termessel aldja meg gyumolcsfainkat, akkor feltetlenul vegezziik el a gyumulcsritkitast. A tudatos kertesznek nines szuksege ilyen sok gyumolcskezdemenyre, mert a sok apro gy umolcs iztelen, szintelen marad, a nagy megterheles szakaszos termesbe sodorja a fakat, a sok gyumolcs a novenyvedelem szempontjabol is hatranyos. A gyumolcsritkitasra foleg az alma-, a korte-, a kajszi- es az oszibarackfakon van szukseg. Az alma- es a kortefak gyumolcseiket bogernyokben hozzak: egy-egy bogernyoben gyakran 5—8 gyumolcskezdemeny helyezkedik el. Ezek kozul maximalisan 2-3-at hagyjunk, megpedig oly modon, hogy a gyumolcsok kesobb ne erjenek ossze, mert az almamoly hernyoja leggyakrabban a ket osszeero gyumolcs feluleten ragja be magat. A kajszi- es az oszibarackfak gyiimblcsei egyenkent helyezkednek el a termbvesszokbn gyakran olyan suruen, hogy szinte nem fernek el egymastol. Az ilyen gyumblcsoket annyira kell ritkitani, hogy ketto kozott egy harmadik —kepzeletbeli gyumolcs — is elferjen. III. Gyiimblcsbsokben a sziiret a meggy, illetve a cseresznyeszedesevelkezdodik. Mindkettot szaraval egyutt kell szedni, s ez az aprolekos kezi munkat meg inkabb neheziti. A szarral valo szedes masik problemaja, hogy gyakran a termoresszel egyutt szakad le a gyumolcs, s igy a kbvetkezo evek termeset is „lesziireteljuk“ es a megszedett ladabol kulon kell eltavolitani a kis agreszeket. A meggy- es a cseresznyefak „termeketlenseget“ leggyakrabban a termoalapok ilyen mostoha kezelese okozza. E ket gyumolcsfele szedeset ezert a legesszerubb olloval vegezni. IV. Hosszu evek tapasztalatai azt bizonyitjak, hogy zoldmunkakne\k\j\ elkepzelhetetlen eredmenyes szolbtermelest folytatni. Ha a zoldmunkat nem vegezzuk el idejeben, akkor a liantermeszetu szolo hosszu hajtasokat fejleszt, s ez a tulsagosan nagy lombfelulet teljes egeszeben bearnyekolja a furtoket, melynek kovetkezmenyei ismertek. A szolo legfontosabb nyari zoldmunkai az alabbiak: * Hajtasvalogatas, melyet akkor kell megkezdeni, amikor a hajtasok elertek a 15—20 cm hosszusagot, mivel ebben az idoszakban meg kezzel (kitoressel) tudjuk eltavolitani azokat a felesleges hajtasokat, melyeken nines fiirt. * A tokek alanyabol (vadalany) elotoro vadhajtasok, illetve a gyokernyakbol kihajto sorhajtasok eltavolitasa: ezt a muveletet nem szabad tulzasba vinni, mert a tokenek szuksege van a levelfeliiletre, mivel az hasonlitja at a talajbol felvett, vizben oldott anyagot. * A honaljazas azt a celt szolgalja, hogy a levelek honaljaban keletkezo hajtasok ne suritsek el a toket. A honaljhajtasokat kezdetben kezzel csipjuk ki, ha mar hosszabbra nottek, akkor olloval vagjuk ki oket az also 1-2 level meghagyasa mellett. * Levelezesre foleg a kesobb ero, igenyes csemegeszblo-fajtaknal van szukseg. Ezzel a munkaval a levelek arnyekabol kiszabaditjuk a furtoket, amelyek ennek koszonve gyorsabban fognak beerni. CSIBA LASZLO A szakitassal szedett szaras meggy nagy resze igy kerul ladaba
