Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-04 / 11. szám
fe@s?Nem jogos? F. M. nagymegyeri olvasdnk azt pa« naszolja, hogy fidt letartdztattak, s mar tobb mint kdt hete fogva tartjdk. K6ri tdjdkoztassuk, hogy az II- letdkes renddri szervek helyesen jdrtak-e el? A letartdztatast a Buntetd perrendtartas szabalyozza. A cdlja, hogy a buncselekmenyeket megfeleloen feltarjak, ds az elkovetoket a torvdny szerint igazsagosan megbuntessek. Az eljarasnak ugyanakkor hatnia kell a torvenyesseg megerdsitesere, a buncselekmenyek megelozesere es meggatolasara, a polgarok nevelesere, a torvenyenek betartasara, a polgari egyutteles, az allam, valamint a tarsadalom iranti kotelessegek teljesitesere. A perrendtartas alapelvkent jeloli meg, hogy senki ellen nem folytathato buntetoeljaras, illetve senki sem vadolhato maskeppen, csak a torvenyek alapjan es oly modon, ahogyan errol a torveny rendelkezik. Addig, amig a vetkesseget jogeros birosagi ftelettel nem hirdetik ki, arra, akivel szemben bu'nvadi eljaras folyik, nem szabad ugy tekin - teni, mintha bunds lenne. Amennyiben felmerul a buntett elkovetesenek gyanuja, a buntetoeljarast vdgzd szerveknek kdtelessdguk megtenni mindent annak erdekdben, hogy a buntettre fdny deruljon es az elkdvetd megkapja mdltd buntetdsdt. A tdnyek kideritdse drdekdben az iigydszsdg, a nyomozdk ds a renddrsdg szorosan egyuttmukddik. Ha bizonyos buncselekmdnyre fdny derul, az illetekes bunugyi szerveknek az a feladatuk, hogy keressdk es lehetdleg megtalaljak az elkovetdt. Ezdrt bizonyftekokat keresnek, s ennek folyaman a buncselekmeny elkovetesevel gyanusithatd kulonbdzd szemdlyeket kihallgathatnak. Ha kiderul, nem kovette el a buncselekmenyt, akkor nem kezdemenyeznek ellene bunvadi eljarast. A renddrsdg vizsgalati fogsagban tarthatja a gyaniisftott szemelyt 24 oran keresztul. Amennyiben ugy latja, hogy a buncselekmenyt egy bizonyos szemely kovette el, tovabbitja az ugyet a vizsgalo bi'rdnak, akinek kotelessege szinten 24 oran beliil donteni afelol, hogy az ilyen szemelyt tovabbra is vizsgalati fogsagban tartja-e, vagy szabadlabra helyezik ot. A vizsgalati fogsag ideje legfeljebb kdt ev, rendkfvuli esetben a Legfelsobb Birdsag ezt harom evre meghosszabbithatja. A vizsgalati fogsagban toltott ido — amennyiben a kielezodott rohamnal agresszfv lehet, karmolhat, haraphat, mindenkit megut, aki csak hozza akar erni vagy csak kozeledik fele. A dacot nagyon ritkan valtja ki egy masik gyerek, es szinte soha nem dlettelen targy. Az okok kulonbozoek, de leggyakrabban a kovetkezdk lehetnek: — a gyermek azon erzese, hogy tevekenysege nem talal megertesre, ha maga akar dltozkodni, enni, sajat maga megvalositani akaratat, onalld akar lenni; —a sztildk zavaro beavatkozasa a gyermek celszeru munkajaba (pdldaul a jatekba), amely nagyon erdekes szamara. Hirtelen dac jelentkezik, ha a szulo a jatek kezdeten zavarja meg a gyermeket, pl. elveszi tole a jatekot. — nagy hibat kovet el a szulo, ha gyermeket olyan tevekenysegbe kenyszerfti, amelyet o nem akar, vagy eppen fordftva, betiltja az olyan tevekenyseget, amely irant a gyermek kulondskeppen erdeklodik. Ezeket a parancsokat es tilalmakat a gyermek ugy drtelmezi, mint szemelyisegenek korlatozasat, ds dppen ezdrt mindennek az ellenkezdjet csinalja, mint amit elvarnak tole (negativizmus); — ha hirtelen ds szembetuno kovetkezetesseggel visszatartjak a gyermek szabad akaratat, amelyet eddig mindig megengedtek neki. Tovabba a dac kivaltoja lehet a gyermek irant mutatott keves odafigyeles es a gondozasban felmerult kijldnbsegek. Mindezek mellett elmondhatjuk, hogy a legjobb gydgymdd a megelozes. Alapveto feladat a napirend betartasa. A konoksag es mergelodes fokent azoknal a gyermekeknel vadlott szemelyt elftdlik — a buntetes iddtartamdba beszdmitodik. A fia esetdben valdszinu, hogy a buntetdszervek ugy latjak, elkovetett bizonyos buncselekmdnyt, s ezdrt vizsgalati fogsdgban tartjak ot. Ennek idotartamardl a vizsgaldbird dont. Amennyiben az ugydsz arra a meggydzodesre jut, hogy az illeto szemdly buncselekmdnyt kdvetett el, bunvadi eljarast indit, s vadirat alapjan vadat emel ellene az illetekes jarasbirosagon. A birosag a bunugyeket altalaban nyilvanosan targyalja. A nyilvanossag csak azokban az esetekben van kizarva, amelyekrol a torveny kifejezetten rendelkezik. Azt, aki ellen bunvadi eljaras folyik, az eljaras minden szakaszaban fel kell vilagositani a jogairol: a vedelem lehetosegerol, valamint arrol, hogy valaszthat vedougyvedet. A buntetoeljarasban reszt vevo szervek elott mindenki a sajat anyanyelvet hasznalhatja. (A Bunteto-perrendtartas 2. paragrafusa 14. bekezdese.) Hazkutatast csakis a biro rendelhet el irasban, ha fennall a gyanuja annak, alakul, fejlodik ki, akik egyszer pdldaul asztalnal, masszor a fdldon, tevezes kozben, jatekokkal esznek, akit az egyik nap allandoan tisztan tartanak, a masikon viszont egy mero piszok stb. A napirendnek a gyermek szamara termdszetesnek es szokasosnak kell lennie. Ennek betartasa kovetkezteben nem kell drvenyesiteni a parancsokat, nem kell oket jatek kozben zavarni, mert tudni fogja, mikor kell befejeznie azt. Jo, ha pdldaul a jateknal elore figyelmeztetjuk, hamarosan fejezze be, mert meg kell mosakodnia es ebedelnie. A szulok utasitasai ne legyenek se keroek, se parancsolgatoak. De mindezek betartasa mellett sem drunk el eredmenyt, ha maguk a szulok veszekedni fognak a gyermek elott. Nem szabad odaig fajulni a dolognak, hogy a dacossag fixalodjon, befeszkelje magat a gyermek tulajdonsagai koze. A gyermek meg akkor is figyeli kornyezetet, szemleli, ami eppen a dacossaga alatt zajlik korulotte, amikor mergesnek mutatja magat. A szulo ekkor teljesfti keresdt, es o abbahagyja. Ennek ismetlesekor mar rogzul a helyzet, es rajon, hogy igy, ezzel a mddszerrel mindent eler. Hogy ezt elkeruljuk, hagyni kell a gyermeket, nem szentelni neki figyelmet, kimenni a helyisegbol, es nem mutatkozni, amig dacos. Igy a gyermek megnyugszik. De vigyazzunk! Mindezek utan sem szabad teljesiteni azt a kereset, amely a konoksagot ki valtotta. Es persze azon lenni tovabbra is, hogy feladatat — amit nem akart elvegezni es ezdrt onf ejuskodott — elvegezze. KOLES ELEONORA pszichologus hogy a lakdsban olyan targy taldlhato, amely fontos lehet a buntetoeljdras folyaman, vagy a lakasban minden bizonnyal olyan szemdly tartdzkodik, akinek koze van vagy lehet a buncselekmdny elkovetesdhez. Enyhebbek a kikotesek a mas helyisegek atkutatasanal, valamint a szemelyi motozasnal. A bizonyitasi eljaras vegezetevel az eljarast folytatok zarobeszddet mondanak, amelyben osszefoglaljak az eljaras folyaman eloterjesztett bizony itekokat es a birosag iteletet hoz. Ha az itelet ellen nem fellebbeznek, ugy az vegrehajthato. Amennyiben fellebbezest nyujtanak be, errol a felsobb foku, altalaban a keruleti birosag dont. Ez vagy elutasitja azt, vagy semmisse nyi Ivanitja es visszaszolgaltatja az ugyet az alsobb foku birosagnak tovabbi targyalas es itelethozatal vegett, vagy pedig az ugyben bnalloan dont es iteletet hoz. DR. GYORGY ISTVAN A gyermek szocialis kapcsolatai az emberekkel fokent kornyezete hatasatol es a nevelestol fugg, amelyet mar a szuletestdl kezdodoen kell elkezdeni. A helyes nevelesnel a nevelo ritkan talalkozik nehezsegekkel a kdt-haromeves koru gyermekndl, amely korszakot tobb szakerto „dackorszaknak“ nevez. De a helytelen nevelesi modszerek hatasara ennek a korszaknak dramatikus kovetkezmenyei lehetnek. A dacossag, konoksag fixalodhat es allandosulhat az egyennel, es egesz eleteben meghatarozo tenyezo lehet, befolyasolhatja az ember viszonyat masokhoz. Vannak szakemberek, akik allitjak, hogy egy un. „atmeneti dackorszakon" at kell hogy essen minden gyermek, hogy ez egy elkerulhetetlen atmeneti fej- Iddesi tulajdonsag, amely osszefugg az akarat fejlodesevel. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a gyermeknek nem kell dacoskodnia akarata fejlodesenel. Hogyan is nyiIvanuI meg a dacossag? Ket formajat kuldnbdztetjuk meg: az egyik a passziv, a masik az aktiv forma. A dac passziv formaja ugy nyilvanul meg, hogy a gyermek pdldaul nem beszel, elkomorodik, elfordul szuleitol, ul vagy all teljesen mozdulatlanul hosszabb idon keresztul, fekszik, mint egy darab fa. Ezt a formajat kevesbe figyelhetjuk meg. Annal gyakoribb viszont az aktfv forma. A gyermek vedekezik, rugdalozik, kiabalja, hogy nem!. Elofordul, hogy elkekul, akadozik a hangja. Hentereg a fdldon, rugdos a labaval, hadonaszik a kezevel. Egy