Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-04 / 11. szám
..Michael Schumacher egyszeruen tokeletes!" — allitja a Ferrari sportfonoke Jean Todt. Monte Carloban vegre megszerezte elso Forma 1 -es idenybeli gyozelmet a Ferrari istalloja. S ugyanugy, mint tavaly, amikor Michael Schumacher eloszor nyert a Ferrari szineiben, esoben. „Akkor Barcelonaban es most is Monacoban minden osszhangban volt — nyilatkozta Jean Todt, a Ferrari sportfonoke. — Az autogumi megvalasztasa, a csapatmunka, a taktika, Michael Schumacher teljesitmenye. De ne feledkezzunk meg Eddie Irvine harmadik helyerol sem. Ketszer egymasutan ket pilotank is dobogon allt. Szepen megindultunk folfele..." A Ferrarinal veglegesen osszeall a csapat, nemregiben, miutan Joh Barnard fbkonstruktornek tavoznia kellett, Schumi ket hive, Ross Brawn es Rory Byrne is atpartolt a Benettontol. „Ez donto lepes volt — allitja Todt. — Maranelloban egyszerubb lett minden, kisebb a hibaszazalek. Ez meglatszik az idei auton is. Byrne fejlesztette ki a jovd evre szant auto mellett a jelenlegi Ferrari nehany alkatreszet is." Maranelloban, igy a fama, Michael Schumacher hozza a donteseket. Ahhoz, hogy Schumi kenye-kedvere tegyenek, a Ferrarinal temerdek penzre van szukseg. De ez sem szami't. Ahogy Schumi futyul, a Ferrari ugy tancol. Schumi szamara semmi nem draga az olaszoknak. Amiatt, hogy a nemet pilota 1994 es 1995 utan harmadszor is vilagbajnok legyen, a Ferrari minden koltsegvetesi rekordot megdont: 300 millid dollart fektet a Forma 1 - be. Ez 50 millioval tobb, mint tavaly. Ebbol 80 millio a Marlborotol, 20 a Shelltol, az Asprey es a Pioneer egyutt 10 milliot ad a konyhara, a maradek pedig az anyakonszerntol, a Fiattol szarmazik. A cel szentesiti az eszkozt, ennek erdekeben az olaszok meg szent hagyomanyaiktol is hajlandoak voltak megvalni. A Scuderia Ferrari Marlboro elnevezest Enzo, a ceg 1988-ban elhunyt alapitoja aligha turte volna meg. Todt nem titkolta, a jelenlegi Ferrari meg nem tokeletes. Schumacher annal inkabb. Viszont a jbvo Ferrarija, aminek epiteset mar most majusban elkezdik. Egyebkent, Imolaban probaltak ki elso izben az uj 046/2-es motort, Monacoban viszont csak az edzesek soran vetettek be. Ennek allftolag nem az volt az oka, hogy ezen a motoron meg akad javitani valo, egyszeruen, a Ferrari nem akart kockaztatni. A szakembereknek meg valami feltunt. A kozelmultban problemas Ferrari az idei Forma 1 -es vilagbajnoki futamok soran egyetlen egyszer sem kenyszerult muszaki hiba miatt a verseny feladasara. Az idei vb-sorozat rajtja elott a Ferrari-csapat kepviseloi furcsa mercet alh'tottak fol: a korbnkenti hatrany a Williams autoival szemben nem lehet tobb ket tized masodpercnel. Ezt meg nem teljesen sikerult elerni, ezert ezen megfeszitett erovel dolgozik a csapat. A Monte Carlo-i futam utan egyre tobben hangoztatjak, hogy Michael Schumacher az iden ujra vilagbajnok lehet. A Ferrarinal nem ketelkednek, mondvan „Schumi a vilag legjobb pilotaja, de neki is tokeletes autora van szijksege. Meg nem hoztuk be a Williamseket, de lepesrol lepesre kozelebb kerulunkhozzajuk — igy a fonbk. — S lassan behozzuk oket. S akkor mar nines miben ketelkedni. Ha pedig jovore annyit fejlodunk, mint az iden, akkor 1998-ba ujra 6 lesz a vilagbajnok." Schumitol Schumiig (A Forma 1 TOP 10-je a Sportbild alapjan) 1. MICHAEL SCHUMACHER. Michael a Formal „nonpluszultraja“, amintMonacoban a zuhogo esoben ekesen bizonyftott. Mindig helyen van a szive, rendkivuli erzekkel teszi, amit tesz, ettol az egyik legtaktikasabb versenyzo. Raadasul szazszazalekra odafigyel arra, amit csinal, nines mas hobbija, semmi nem tereli el a f igyel met celjanak eleresetol. Kondicibjat tekintve pedig 6 a legfittebb. Egyszeruen: tokeletes. 2. HEINZ-HARALD FRENTZEN. Oriasi tehetseget hozott magaval, erzi a gyorsasagot, az autot, egyszeruen egy pilotazseni. Az, ahogy a monacoi edzesen az utolso pillanatban kiharcolta a legjobb poziciot, az elso sorbeli rajtot, zsenialis volt, igazolta fantasztikus lelekjelenletet. Van meg tanulnivaloja azt illetoen, hogyan kell bannia a mernokbkkel es a sajto kepviseloivel. De ez csak ido kerdese, e teren is jo uton halad. 3. JAQUES VILLENEUVE. Mindig az egyenes utat valasztja — a versenypalyan es az eletben is. Nem ismer megalkuvast, kompromisszumos megoldasokat, veghez viszi, amit eltokelt, ez, persze, arrol vail, nines hfjan onbizalomnak. Es intelligencianak sem, e teren 6 a sportag „legje“. Villeneuve igazi autbversenyzo — testben-lelekben, raadasul lezserebb az europaiaknal, mert mas iskolat jart (az amerikai Indy-cart). Elonyei a leggyorsabb palyakon nyilvanulnak meg igazan — igy Spaban, vagy Szukaban. A lassu palyakon vannak hatranyai. 4. DAVID COULTHARD. Ha minden rendben van, a leggyorsabbak koze tartozik. A nyilvanossag elott tokeletes a megjelenese, annak ellenere, hogy a maga 26 evevel a fiatalabbak koze tartozik. Gyongei: Nem tud apait-anyait beleadni, ha az autoval problema van. Ilyen esetben elvesziti onbizalmat, konnyen feladja. Ezzel magyarazhato hullamzo teljesitmenye. 5. DAMON HILL. Legnagyobb hatranya, hogy keson jott a Forma 1 -be, 32 evesen. Mint keson jbvonek erthetoen hianyzik a termeszetes bsztone. Hill mindent tudatosan tesz, ami azt jelenti, hogy mindig meggondolja, mit, mierttesz. Elonyere szolgal kuzdoszelleme. Lepesrol lepesre kuzdotte fel magat, ezert is olyan ertekes tavalyi vilagbajnoki gyozelme. S meg valamit tudnunk kell rola: Hill veszhelyzetben nem vesziti el a fejet, ellenkezolegI Ez pedig oriasi dolog. 6. MIKA HAKKINEN. 1993-ban oriasi lelkesedessel szerzodott a McLarenhez s kezdetben kicsit be is futott legendas csapattarsanak, a kesobb szerencsetlenul jart Ayrton Sennanak. Idokozben, sajnos, veszitett lelkesedesebol, aminek viszont semmi koze ket evvel ezelotti adelaidi esunya balesetehez, sokkal inkabb a McLarennel bekovetkezett haromeves megtorpanas az oka. A stag nacio bizonytalanna teszi az embert, s igy nem csoda, hogy hibakat kovet el. 7. GERHARD BERGER. Tehetseget soha nem tudta igazan kamatoztatni. Igaz, hogy kilenc versenyfutamot nyert, de vilagbajnoki cimet, amit pedig tehetsege alapjan megerdemelt volna, soha. Berger tipikus peldaja, hogy annak, hogy egy versenyzonek mar palyaja kezdeten nagyon (jgyelnie kell arra, kesobb el ne kenyelmesedjen. A McLarennel tul sokaig volt elegedett kettes szamu pilota Senna mogott, penzvagya kielegult. Ezert hianyzik ma gyozelmi vagya. 8. JEAN ALESI. Rendkivul gyors, de sok esetben elragadtatja magat es meggondolatlanul vezet. Ha csapattarsa gyorsabb nala, visszahuzodik a csigahazba, ahelyett, hogy alaposan elemezne, mi volt az oka. Elonyere szol, hogy mindig szazszazalekos teljesitmenyre torekszik. 9. RUBENS BARICHELLO. A brazil a maga 21 evevel tul koran erkezett a Forma 1 -be, ahol hazajaban mar most Ayrton Senna utodjanak tekintik. Ezzel nehezen birkozik meg. Rubens ugyanis olyan versenyzo, akinek idore van szijksege, hogy beerjen. Szerencsejere az iden a Jordantol a Stewart istallohoz szerzodott, s a nagymester minden bizonnyal mestert farag belole, amit monacoi masodik helye is igazolt. 10. RALF SCHUMACHER. A fiver Michael Schumacherrel es Willi Weber menedzserrel a hata mogott nem volt nehez belepnie a Forma 1 -es vilagba. De a fiatalabbik Schumi nehany verseny utan megmutatta, hogy melto nevehez. Ralf gyors, neha gyorsabb sokat dicsert csapattarsanal Giancarlo Fisichellanal. S a ranehezedo nyomast fiatal kora ellenere mesterien viseli. Legnagyobb elonye rendithetetlen onbizalma, mindenutt bizonyitani akar es a legjobb lenni. SEBOKMARGIT (Archiv felvetelek)
