Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-04 / 11. szám
A mezitlabasok Tiiske Valahol hallottam vagy talan olvastam: ha az ember azt akarja, hogy ne legyen laza, akkor ne homerozze magat. Ez mostanaban nalunk politikai axiomanak, regulanak is beillene. Oly sok a problema korulottunk, hogy csupan az nem problema, amirol nem beszelunk. Vegyuk peldaul azt az egyszeru tenyt, hogy a szlovakiai magyarsag tulnyomo tobbsege berbol es fizetesbol elo ketkezi munkas vagy alkalmazott, megsincs egyetlen olyan kepviseloje sem az allami, szakszervezeti, politikai forumokon, aki erdekeit termeszetszeruen megvedelmezhetne. A Magyar Koalicio mindharom partja az alkalmazok, a vallalkozdk zaszlajat hordozza, holott ez a tarsadalmi reteg elenyeszoen csekely a szlovakiai magyar kozossegben, mivel az kisvallalkozok szinte ugyanugy kiszolgaltatottjai a piaci tulekedesnek es az allami burokracianak, mint az alkalmazottak. Programjaban egyedul a Magyar Nepi Mozgalom vallalta fel ezeknek a tarsadalmi retegeknek az erdekkepviseletet es ezzel a szandekkal indul neki az elkovetkezendb valasztasoknak is. A Magyar Koalicio partjai legjobb esetben is csupan a nemzetisegi politika teren buzgolkodhatnak a maguk konzervati'van nacionalista, liberalis vagy keresztenyi szellemisegiikben. Hogy milyen eredmennyel, arrol az elmult evekben mindenki szerezhetett nehany tapasztalatot, amikor Del-Szlovakiaban mar-mar konfliktusos helyzet alakult ki. Szerencsere a nep — amellyel vegiil is minden politikai szamlat kifizettetnek— sokkaljozanabb maradt, mint a politikusok. A Magyar Koalicio partjai a maguk torekveseivel egyre inkabb elszigetelodtek, nem leltek tamogatokra sem a nemzetkozi forumokon, sem a szlovak politika porondjan. Kiderult ugyanis az a regi igazsag, hogy a nemzetisegi politika csupan egyik szelete a nagypolitikanak, es ok beszorulva a nemzeti politizalas ketrecebe, viszonzasul nem tudtak mast nyujtani potencialis partnereiknek, mint ami lenyeguk. Erre a felismeresre a Magyar Koalicio partjainak is el kellett jutniuk, hiszen a Magyar Nepi Mozgalom szoritasaban tobbe nem hallgathatnak a szlovakiai magyarsag szocialis, gazdasagi problemairol, megelhetesi gondjairol sem. A szlovakiai magyarsag ezen a teren is segitseget var politikusaitol, mozgalmaitol. Nyolc ev mulasztasat kellene potolni. Es ezt mind tobben latjak. Toth Mihaly az Uj Szo majus elsejei szamaban lehangolo szamlat nyujtott be: „Szomoruan allapitjuk meg, hogy ennek a politikai iranyzatnak a szo szoros ertelmeben mezftlabasai a del-szlovakiai magyarok. Paradox helyzet alakult ki. Abban a tarsadalmi csoportban, amelyben a legkisebb a vallalkozdk, tehat a baloldalhoz tartozasra predesztinaltak szama, a jobboldali partok szama harom, a baloldaliake nulla. A megoldast velemenyem szerint csak egy dolog jelentheti: ha a Magyar Polgari Part szocialliberalis politikai erove formalodik. Amfg ez nem tortenik meg, politikailag is mezitlabas marad a szlovakiai magyar munkavallald. “ A diagnozis pontosnak mondhato, egyetlen apro csusztatast kiveve. A szlovakiai magyar baloldali partok szama nem nulla. Tobb mint egy eve letezik a Magyar Nepi Mozgalom, amely baloldali beallitottsagu es szocialdemokrata szellemisegben tevekenykedik. A kegyes csusztatas azonban ertheto. Toth Mihalyt lelkiismeretessege, mely rokonszenve a szenvedok es elnyomottak irant kesztette arra, hogy kedvenc partjat, a Magyar Polgari Partot helyezze a munkasok es alkalmazottak vedelmezojenek tisztjebe. Ez azonban tobb okbol is lehetetlen. A Magyar Polgari Partnak mas volt az indittatasa es a palyaja is, amelyet a politika egen eddig befutott, mas uton mozgott, semhogy ezt a szerepet vallalhatna. Kiilonben is, a politika nem csupan szerepvallalas, szereposztas kerdese, az erdekkepviselet meg inkabb nem az. A mai vilag bajaira a szocialliberalizmus mar gyenge paprika. A politikai szeteses, elszegenyedes, gazdasagi elromlas, tarsadalmi felbomlas, moralis, ertelmi zulles teljes tarsadalmi megujulast, megujitast kivan. SZOKE JOZSEF „Nepszavazas“ utan... A majus 23-24-6n tartott meg h iusu It nepszavazasrol — melyen a lakossag kevesebb mint 10 szazaleka vett re'szt — kerdeztuk meg dr. Gyimesi Gyorgy, a Magyar Nepi Mozgalom elnoke velemenyet. — Rendkfvul sajnaljuk, hogy a nepszavazas nem valosult meg. Elsosorban azert, mert velemenyunk szerint az Euro-atlanti csatlakozas kerdeseben a lakossag velemenyet feltetlenul tudnia kell az orszag vezetoinek. A NATO-hoz valo csatlakozassal kapcsolatban mozgalmunk az igenlo valaszt javasolta a lakossagnak. Sajnalatosnak tartjuk azt a korulmenytis, hogy a koztarsasagi elnok kozvetlen valasztasarol szo16 nepszavazast osszekapcsoltak a NATO-hoz valo csatlakozas kerdesevel. A referendum koriil kialakult zurzavaros helyzet igen sok bonyodalmat okozott. A ket erdekeit politikai tabor — a koalicio es az ellenzek—nem volt kepes a kompromisszumra. Meg abban sem tudtak megegyezni, hogy ket lapon szavazhattak volna a polgarok. A Magyar Nepi Mozgalom kitart azon velemenye mellett, hogy a NATO-hoz valo csatlakozast tovabbra is szorgalmazni kell, hiszen ez a szlovak kuIpolitika kulcsfontossagu kerdese kell hogy legyen. Remeljuk, hogy az elnokvalasztas kerdeseben is diadalmaskodik a jozan esz, es olyan megoldast talalnak, amely az orszag lakossaganak igenyetkielegiti.
