Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-26 / 2. szám

E m I e k ez t e t & Januar 27. — Harminc eve irtak ala a vi­­lagur bekes felhasznalasarol szolo egyezmenyt az Egye­­siilt Allamok, Nagy-Britan­nia es a Szovjetunio kepvi­­seloi. Januar 30. — Szaznegyvenot eve sziiletett Ion Caragiale roman dra­­mairo. Januar 31. — Szazhatvan eve sziiletett Tolnai Lajos iro. Februar 2. — Negyven eve halt meg Valery Larbaud francia kolto, iro. Februar 3. — Szazhatvan eve sziiletett Szechenyi Bela fbldrajztu­­dos, geologus. Februar 4. — Kilencvenot eve sziiletett Charles Lindbergh, aki el­­sokent repiilte at az Atlanti­­oceant. Februar 5. — Szazhusz eve sziiletett Nagy Endre iro, ujsagiro, a magyar kabare megteremtd­­je. Februar 7. — Szaznyolcvanot eve sziile­tett Charles Dickens. Reggel megismerni az igazsa­­got es este meghalni. ❖❖❖ Legy hu dnmagadhoz, es legy jo mashoz... Ebben minden benne van. *♦* *♦* Kevesen vannak, aki azert vesztettek valamit, mert le­­mondtak rola. ❖❖❖ Ha erod keves, a feluton ki­­dolsz, de ne fekudj le az ut ele­­jen. *♦* *♦* Aki gyors sikert remel, nem le­­het alapos; aki kis eldnyoket var, elszalasztja a nagyot. ❖❖❖ A boles ember harom dologtol tartozkodik. Ijjukoraban az er­­zekisegtol. Ha eleri a ferfikort, a harciassagtol. Ha eleri az aggkort, a kapzsisagtol. *♦* — Milyen surun lakott ez a fold! — Ha mar ilyen sokan vannak, mive lehet oket tenni? — Jomoduva. — Es ha mar jomddiiak? — Miivelite. (Kung Fu-Ce) „Hattyujegeld“ Annyira megszok­­tak, megszeret­­tek ezt a tavat, hogy a termeszet torvenyevel da­­colva osszel evek ota nem kelnek utra, hogy a telet melegebb taja­­kon veszeljek at. Bizonyara tud­­jak: a komyekbeliek, akik rend­­szeresen setalnak vagy sportolnak errefele, hoznak annyi elelmet, amennyi tulelesiikhoz sziikseges. Meg decemberben is kiusztak a partra es hosszu nyakukat kecse­­sen nyujtogattak, kerve az ott­­honrol hozott etelmaradekot. Szinte mindegyikiiknek megvolt a megszokott helye, ahol az ebe­­dert, uzsonnaert jelentkezett. S aztan dermedni kezdett a viz, s az ejszaka leple alatt egyre koze­­lebb kerultek egymashoz. Oszto­­nosen tavolodtak a parttol, s ki tudja miert epp e helyen, megal­­lapodtak. Talan elmondtak egy­­masnak: most ossze kell tarta­­nunk, mert ha kiilbn-kiilon mara­­dunk vagy kisebb csoportokra szakadunk, nines remeny a ta­­vasz kivarasra. Az idosebb — s minden bizonnyal bolcsebb — hofeher tolluak mellett jol meg­­fernek a meg keves elettapaszta­­lattal rendelkezb sziirkek. Nem acsarkodnak egymassal. Sot az apro fekete vizicsibeket is meg­­tiirik maguk kozott, pedig mennyire masak: sziniik, sot a termetiik is merbben ellentetes. A nagy feherek es a kis feketek egyarant otthonuknak tekintik e fovaros lakotelepi tavat. Az osszetartas megmentette oket. Azokon a deriilt csillagos ejsza­­kakon es csontfagyaszto hajnalo­­kon ez volt az egyeduli lehetoseg. Egyiitt maradtak, es a to kozepen csodalatos elo szigetet alkotnak. Egy-egy tiirelmetlen ugyan neha kilep a korbol, hogy setaljon egyet, illetve a zsibongo gyerekek kozott kbriilnezzen, de gyorsan visszater, hogy a tobbiekkel egyiitt, testtik melegevel tartsak fagypont felett a vizet. Csodalatos latvany. Elgondolkod­­tato es szivszorongato. Meg azok is elmerengnek e tarka csapat lat­­tan, akik egyebkent nem nagyon meditalnak a vilag folyasa felett. A mindent — az apro elolenye­­ket es szemetet — beborito szik­­razo ho kozepette az alig elvisel­­heto hideg, a mar-mar kibirhatat­­lan koriilmenyek hatasara egy elo szigeten egymasra leltek az egy­­forma sorsra iteltek. A nagy feherek, a kozepes sztir­­kek es az apro feketek a sajat maguk altal „kiharcolt“ korben varjak a jegolvadast, a kikeletet, s akkor majd ujra, szabadon, mindegyikiik a sajat partreszere uszik. De egyelore biztonsago­­sabb az egyiittlet... DEAR TEREZ (A szerzo felvetele)- kethetente megjeleno csaladi lap.A kpvetkezo szam 1997. februar 9-en jelenik meg. A cimlapon Motesiky Arpad felvetele. Foszerkesztd: Szoke Jozsef. Szerkesztok: Deak Terez, Szoke Edit. A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 821 06 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 135/95. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. ®ip®rkM

Next

/
Oldalképek
Tartalom