Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-04 / 11. szám
Em I & k % z t % t ft ssipbikAie Megallhatjuk-e nevetes nelkiil olyan emberek lattan, akikpenzert predikaljak a javak megveteset? (Fontenelle) A szenvedelyek alkotnak es rombolnak mindent. Ha az esz uralkodna a foldbn, semmi sem tortenne rajta. Mindenki hamis ragyogassal tilndokol mas valakinek a szemeben, s mindenkit irigyelnek, pedig ugyanakkor maga is irigykedik. Az emberek mindannyian testverek, es egymast marcangoljak; a vadallatok kevesbe kegyetlenek. Oroszlan nem hdboruzik oroszlannal, sem tigris a tigrissel; csak a mas fajtaju allatokra tamad; egyediil az ember teszi meg azt, bar van esze, amit az esztelen allatok soha. (Fenelon) Junius 4. — Kilencvenot eve sziiletett Illes Endre fro, dramairo, miifordito. Junius 7. — Otven eve halt meg Vagd Jozsef epitesz, a magyar szecesszio kiemelkedd alkotoja. Junius 8. — Kilencven eve sziiletett Szabo Gyula festomiivesz, grafikus. Junius 9. — Negyszaz eve sziiletett P. J. Saendredam holland festo, az architekturafesteszet jeles kepviseloje. Junius 10. — Otven eve irtottak ki Lidice lakossagat a nemet fasisztak. Junius 11. — Hatvan eve halt meg Zalka Mate iro, ujsagiro. Junius 15. — Kilencvenot eve sziiletett Jan Rob Ponican szlovak iro, kolto. ... azokat, akiknek velemenye ellentetben van a tobbsegevel, mert kell arra kenyszeriteni, hogy ezt megvaltoztassak? (Swift)- kethetente megjelend csaladi lap.A kovetkezo szam 1997. junius 18-an jelenik meg. A cimlapon archiv felvetel. Foszerkeszto: Szoke Edit A szerkesztoseg cime: Geologicka 21., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kfi. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kuld vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. qF. i A napocska kitartoan siit, kellemes meleget araszt. Ilyen verofenyes idd volt aznap is, amikor munkabol hazafele menet a villamosban nemhogy meleg, hanem szo szerint forrosag volt. Akar a gozfiirdoben. Az emberek kigomboltak, majd le is vetettek feloltojiiket, s az izzadsag igy is folyt vegig az arcukon, hatukon. Mar minden ablakot kinyitottak, de a homerseklet semmit sem csokkent. Az iilesek alatti ventillatorok kitartoan ontottak a forro levegot. Az allo utasoknak is tulsagosan melegiik volt, de sokkal rosszabb helyzetben voltak azok, akik leiiltek. Ezert is tortent — ami egyebkent ritkasag —, hogy a fiatalok szivesen atadtak helyiiket a frissen felszallo, s mit sem sejto idosebb embereknek. Ezek pedig eleinte csak torolgettek a homlokukat es a nyakukat, de nehany megalldval odebb zavartan kiszalltak. Csak nehanyan tartottunk ki a vegallomasig. Mikozben minden eronket dsszeszedtiik, hogy esetleg el ne ajuljunk, egyhangulag leszogeztiik, hogy embertelen koriilmenyek kozott eliink. A vegallomason odamentem a villamosvezetohoz, s megkerdeztem tole, miert futenek a jarmuben a ventillatorok. — Hogy a szamarak csodalkozzanak! — felelte flegman es egyben nagykepiien. Nos, nem tartom magamat szamarnak, s utitarsaimat se tartom annak. De mit tehetiink, ha egyes „emberek“ szamamak neznek masokat, raadasul eszerint is viselkednek veliik szemben!? A szinhely: varosi autobusz. Baratnommel csaladi gondjainkrol beszelgetiink, mikozben a fogodzoba kapaszkodunk. Alattunk egy hat-heteves kislany iil az edesanyja oleben. kezdetben csak hallgatodzik, aztan odaszol anyjanak, hogy a ket neni magyarul beszel. Az anyja halkan, mintha valami titkos dolgot mondana, azt feleli neki: — Igen, hallom. A kislanyt nem hagyja nyugton a dolog. Hangot ad ketsegeinek: — De hisz januartol mar nem szabad magyarul beszelni! Edesanyja leinti ot. De nem hallom mit mond, a kislany fiilebe sugdos. Ugy latszik, jobb, ha senki se hallja FIALA ILONA (M. Nagy Laszlo felvetele
