Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-21 / 10. szám

Majlis 21. — Nyolcvanot eve sziiletett Karel Stehlik cseh festomuvesz. Majus 23. — Ketszazkilencven eve sziiletett Karl Linne sved botanikus. Majus 25. — Huszonot eve halt meg Szabo Gyula szlovakiai magyar festomuvesz. Majus 31. — Szaztiz eve sziiletett Alexis Leger, Nobel-dijas francia koltd. Junius 1. — nemzetkozi gyermeknap Junius 2. — Harminc eve halt meg Ferenczy Beni kepzomuvesz. Junius 3. — Ketszazhusz eve halt meg Ludwig Ritter Kochel osztrak zenekutato. Mert nem sokfiu van, ki olyan, mint apja egeszen, tobb, aki hitvanyabb, s keve­­sebb, aki tultesz az apjan. (Homerosz) ... meg gyermeki korban kell szep tettre nevelni. (Phokulidesz) ... gyermeket csinosnak latja mindenki. (Babriosz) A lant hangjat legszebbnek csak az mondja, aki sosem hal­­lotta gyermeke giigyogeset. (Valluvar) Apak biineert sokszor sir a gyermek... (Dante) A gyermek, uram, sziilei lenye­­nek egy darabja, ezert, ha jo, ha rossz, iigy kell szeretnilnk, akar sajat eletunket, lelkiinket. (Cervantes) A ket tabor kozott sosem lesz beke. A dohanyzok es a nem do­hanyzok taborara gondolok. A nikotin hivei csak legyintenek a figyelmeztetesre es pozitiv pelda­­kat sorolnak: nagyapakat, ismerd­­soket, akik napi hatvan-nyolcvan cigaretta ellenere (kepesek azt al­­litani, hogy eppen ezert) kilenc­­ven evig eltek; a passziv doha­­nyosok csak kenyeskednek. Egy kis fust senkinek sem art... Nehezen viselik, hogy korlatoz­­ni probaljak oket (hogy vannak helyek, ahol nem gyujthatnak ra), szemelyes szabadsaguk megnyir­­balasat (sot, emberi jogaik meg­­serteset!) latjak benne. Holott az elleniik folytatott (nem tul ered­­menyes) hare nem uj keletu. Ko­­lumbusz, aki Amerikan kivi.il a pi­­pazo indianokat is felfedezte, es Jean Nicot francia diplomata, aki 1560-ban Portugaliabol dohany­­magvakat importalt Franciaor­­szagba (nevet ajandekozta a no­­venynek), vetkesnek mondhatok c karos szenvedely elterjedese­­ben. Am alig honosodott meg Eu­­ropaban a dohanyzas, hare indult cllene. I. Jakab kiraly mar 1625- ben a pokol talalmanyanak kial­­totta ki a dohanyzast, VIII. Orban A pokol talalmanya avagy az erkolcstelen spanyol szokas papa pedig egyhazi atok ala he­­lyezte az erkolcstelen spanyol szokast. Kozelebbi peldat is tala­­lunk: a XVII. szazadban harom erdelyi orszaggyules betiltotta a fustolest. Apafi fejedelem (erds dohanyos volt, amig ra nem jott, hogy art neki) egesz Erdely terii­­leterol ki akarta uzni. (Nem sike­­riilt...) A dohanyzas — minden egyeb hiresztclessel ellentetben — artal­­mas. A szenvedelybetegek (a ki­­fejezes nem teves, egyes orvosi velemcnyek szerint a dohanyosok mar-mar kabitoszer-elvezok, s a paciensek csak ket evi absztinen­­cia utan tekinthetok gyogyultnak) az elso komoly figyelmeztetesig (amely enyhebb esetben fuldok­­lasokkal, sulyosabb esetekben in­­farktussal, erszukiilettel) jelentke­­zik, nem veszik komolyan a ve­­szelyt. Egyetlen gyogymod letezik: abbahagyni. Lehet egyik naprol a masikra (akinek erds az akarata), vagy fokozatosan, orvosi segit­­seggel vagy csaladi osszefogas­­sal. A dohanyzas kezdete (ifju-, sot gyermekkorban) nem parosul ni­­kotinepidemiaval. A fuggoseg fo­kozatosan alakul ki. Az elso ciga­retta es a dohanyzas okozta halal kozott 30-40 ev telik el. Am a vegeredmeny dobbenetes. A legujabb kutatasok kimutat­­tak, hogy a dohanyzassal ossze­­fiiggo veszelyek minden eddigi­­nel karosabbak. Nem letezik nem karos nikotinmennyiseg. A niko­tin erosebb fuggoseget jelent, mint a heroin vagy az alkohol. Az Egeszsegiigyi Vilagszerve­­zet a dohanyzast illetocn sem op­­timista, de ... Terjedoben egy uj mozgalom. Divat a nem dohany­zas. Egyelore meg csak kiilfold­­on, de talan hozzank is cljut... I KOPASZ CSILLA M. Nagy Laszlo felvetele Nem nehez elfeledni a gyermekek rakoncatlansagat, mihelyt latjuk, hogy jo utra ternek. (Moliere)- kethetente megjelend csaladi lap.A kovetkezo szam 1997. junius 4-en jelenik meg. A clmlapon Emilia Vaculova felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit A szerkesztoseg cime: Geologicka 21., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom