Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-07 / 9. szám
A tanar az ur? Ahhoz, hogy a fiatalok helyesen tudjanak donteni sorsukrol, alaposan fel kell keszulniuk. Ezt egyreszt azaltal is tehetik, hogy megprobaljak befolyasolni az iskolaban folyo eletet. A diak onkormanyzat (az osztalyelnok, az osztalytanacs), az osztalyfonoki ora, a tanarokkal esetleg az igazgatoval folytatott beszelgetes, valamint az iskolai ujsag nyujt alkalmat erre. A pozsonyi alap- es kozepiskolakon vegzett felmeres alapjan kitiint: a tanuldk 41,2 szazaleka szerint az onkormanyzat reven lehetoseguk van beleszolni az iskola menetebe, de ezt nem hasznaljak ki. Viszonylag nagy aranyban (39,1 %) velekedtek ugy, hogy nines modjuk. A nyolcadikosok joval aktivabbak hetedikes tarsaikndl. Az elobbiek egy harmada ker szot az iskolaval kapcsolatos valtozasok soran, a „kisebbeknek“ viszont csak 10 szazalekuk kepes erre. Az osztalyfonoki orakon, ahol a tanitoval kozvetlenebb kapcsolat alakul ki, az osztdlyfdnok motivalasa, peldamutatasa alapjan tevekenyebbek a gyerekek. Negyvennegy szazalekuk elismeri, hogy nyfltan beszel hetnek az iskolat illeto dolgokrol, de nem tartjak ezt fontosnak. Azt is kifejtettek: a tobbi tanitoval es az igazgatoval folytatott d ialogus is alkalmat adhatna az esetleges gondok megoldasdra, de erre nem igen kerul sor. Vajon miert vannak ilyen korlatok a tanulok es a tanari kar kbzott? Az oka kblcsbnbs kommunikacio hianyaban keresendo, a tanftonak a tanulokhoz val 6 viszonyulasa, a tanfto folerendelt magatartdsa, valamint az, hogy a tanitok nem kepesek a gyereket partneruknek tekinteni. Vagy lehetseges, hogy a tanulok felnek a tanftoik elott elmondani a velemenyuket, tartanak a megtorlastol, vagy feleslegesnek tartjak a kezdemenyezest, mert feltetelezik, hogy abbol semmi sem valosul meg. Jellemzo ez a helyzet az iskolainkban. A rendszeres iskolai munkat a tanftas jelenti, s ehhez tartozik a temak javasolasa, az idobeosztds formal Mindezek erintik a tanulokat, viszont alig szolhatnak bele a szervezesiikbe. Meg mindig eloterben van a tanar meghatarozd szerepe a tanftas folyamataban. Az evfolyamok, osztalyok kepviseloi nem lehetnek jelen a tantervek elokeszftesenel, amelyek mddosfthatok, illetve a tanulok igenyeihez, a regiok specifikalasahoz, az iskola hagyomanyaihoz igazfthatok. Az iskolai rendszabaly kidolgozasaban sem vehetnek reszt a tanulok — 93,7 szazalekuk ezt allftotta. Feltetelezheto, hogy az alap- es kozepiskolakban mindenkeppen az iranyfto intezetek, a tisztsegviselok, valamint az iskola vezetoinek szigoru elofrasainak pontos betartasara torekednek. Az iskolak demokratizalasa nagyon lassan zajlik. Ha mar az oktatas folyamataba kevesbe, azazon kivuli iskolai tevekenysegbe „beleszolhatnak“ a gyerekek. Szinte szabad kezet kapnak az udvar csinosftdsakor, es a megkerdezettek fele az iskolai klub tevekenysegebe es a diszkok rendezesekor is ondlldan cselekedhetnek. Szavuk van a tanuloknak az osztalykirandulasok szervezesekor, a sportrendezvenyek szervezeseben, valamint az ulesrend kialakftasaformalis tekintelyt—, hiszen mindezektol fugg a tanuldk szemelyisegenek fejlodese es a terveinek megvalosftdsa. A tekintely magasabb formaja az un. termeszetes, melyet sajat maganak kell kivfvnia. Merteke a tanuldk koreben elert „kozkedveltsegen“ mulik. A rdbfzottak, a szuldk, a kozdsseg ertekeli ds elismeri pedagogia munkassagat, s ezaltal onkent vallalja a pedagogus szerepet. Ertekelesekor eloterbe kerul egyenisegenek kifejezesmodja, a tanuldk viselkedesevel kapcsolatos allaspontja, szakkepzettsege, tudasa atadasanak milyensege, es nem utolso sorban szemelyes tulajdonsagai, karaktere es temperamentuma. A tekintely tehat to b b tenyezobol alakul ki. Nem feltetlenul egyformanak kell lenniuk. Nemely esetben elegendo egy meghatarozd vonas — pl. kivalo sportteljesftmenyek —, es ezaltal felneznek rd. A pedagogusoknak tehat arra kellene torekedniiik, hogy tekintelyiik erdsddjon, hiszen a gyerekek keresik a peldakepeket, az idealokat. A tanitok allnak mindennapi kapcsolatban veliik, tehat az o szemszogiiket, allaspontjukat, nezeteiket konnyen elsajatftjak. A didkok hajlamosak ugy viselkedni, mint a peldakepuk, ugyanugy reagalni egyes esemenyekre mint a tanftojuk. Ezert nagy a felelosseguk nem esupan a tananyag elsajatftasa soran, hanem a nevelesben is. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC. (illusztracios felvetel) ban. Mindezek csak osszefijggnek a tanitassal, de a tanuldk szamara fontosak. Donteni magukrol es masokrol — ez a gyerekekben noveli a felelossegerzetet, erositi az iskolahoz, az osztalyhoz valo jo viszonyat. Ezert kell nagyobb lehetoseget adni a tanuloknak a valasztashoz, a szabadsagerzeshez, a helyes dontesekhez. A felmeres eredmenyei elgondolkodtatoak. Ahhoz, hogy az iskolainkban mas legyen a legkor, elso'sorban a pedagogusok magatartasanak kell megvaltoznia. A tanfto tekintelye az oktatasban es a nevelesben egyarant sziikseges, hiszen e folyamatok eredmenyessegenek meghatarozd tenyezoje. A pedagogus kuldetese a felnovekvo nemzedek nevelese, megpedig atdrsadalom szuksegleteivel es ertekrendjevel osszhangban. Hogy ezt a feladatdt teljesfthesse, a kozdssegtol megkapja a jogot a dontesre, az ertekelesre, a jutalmazasra es a biintetesre. Ezek aranylag nagy hatalmat jelentenek —
