Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-20 / 8. szám

tailed. ' ■ Tudnak olvasni? Az alapiskolak also tagoza­­tan, a hat—tizevesek neve­­leseben mindenkeppen er­­venyesiilni keil annak a kd­­vetelmenynek, mely szerint a gyermekek testi 6s szelle­­mi harmonikus fejlodeset tulterheles nelkul, az isme­­retek, a felfedezes okozta orom megnyilvanulasanak lehetosegevel kell eldsegite­­ni. Ezen kiviil az iskola fele­­los a diakok tovabbtanula­­sahoz sziiks6ges jo felk6- sziteseert. Ez azt jelenti: nem csupan az alapveto tu­­dasanyagot kell elsajatitani­­uk, hanem az olvasdsban, irasban, a szamtanban 6s a logikus gondolkodas teren is bizonyos rutint kell sze­­rezniuk. Az olvasni tudas a civilizalt ember legalapvetobb tulajdonsagai koze tartozik. A kovetkezo evezred ele­­jen, amikor a jelenlegi kisiskolasok produktiv korukban lesznek, feltehe­­toen az olvasaskeszsegukre foko­­zottan szukseges lesz. Sokfele mu­­szerrel kell majd kommunikalniuk, terminalok, adatbankok allnak ren­­delkezesukre, s ez a gyors olva­­sast es az elolvasott szoveg azon­­nali ertelmezeset feltetelezi. Ez a masodlagos olvasas viszont elkep­­zelhetetlen az alapok gyokeres el­­sajati'tasa nelkul. A nyelv es az irodalom az alapis­­kolakban a to tantargyak koze tartoz­­nak, nyelvmuvelo es irodalomismer­­teto celjai vannak. A nyelvmuveles kereteben az olvasas gyakorlasa, il­­letve a nyelvtani szabalyok tudatosi­­tasa az elsorendu feladat. A pedago­­gus az olvasasorakon arra torekszik, hogy a tanulok helyesen es ertel­­mezve olvassanak megfelelo igenyes irodalmi es ismeretterjeszto szovege­­ket, megpedig ugy, hogy az orakon megtanultakat a tobbi tantargyak ta­­nulasa, illetve az iskolan ki'vuli teve­­kenyseguk soran is tudjak ervenye­­si'teni. Az olvasas tehat olyan tevekeny­­seg, amelyet az oktatas-tanulas fo­­lyaman, de a maganeletben is szin­­te allandoan vegzunk. Az olvasassal fejlesztjuk a beszelt nyelv kulturajat, a helyes legzes is megszokotta valik, es nem utolso sorban a megfelelo ar­­tikulacio is altala alakul ki. A tanulok ezaltal bovitik szokincsuket, tokelete­­sftik a mondatszerkesztest, a ker­­des-feleletre, tehat a dialogusra va- 16 felkeszulesben is segft. Nem velet­­lenul gyakoroljak az elolvasott szovegek reprodukalasat, es az el­­menyeik elmondasa is a beszedkesz­­seget fejleszti. A helyes, folyekony, tudatos es hangsulyos olvasas tehat noveli a szokincset, szoban konnyeb­­ben fejezik ki magukat a gyerekek, a beszedkulturajuk magasabb szintu es az elvontabb nyelveszkbzok irant is fogekonyabba valnak. A jelenleg ervenyes tantervek a kutatomunkak eredmenyeit figyelembe veve keszul­­tek, es az olvasas-oktatas folyaman a regionalis kultura es irodalom is a korabbi elvarasoknak megfeleloen ervenyesi'theto. Azt is el kell mondanunk: bar az ol­vasas es az irodalmi neveles celjait a tantervekben ugy hataroztak meg, hogy az ismeretek bovitese es a ki­­fejezokeszseg eloterbe keriilt, az is­­kolai gyakorlat, valamint az e teren vegzett felmeresek azt mutatjak, is­­kolainkban meg mindig vannak olyan tanulok, akiknek a helyes es folye­kony olvasas komoly nehezseget okoz. Vegeztunk egy felmerest, hogy megallapftsuk, milyen szinten olvas­­nak a 2. es 3. evfolyamba jaro alap­­iskolasok. Harom fo szempontunk volt: az olvasas-technika szfnvonala, az olvasas modja es gyorsasaga. Ezek a felsorolt tenyezok ugyanis je­­lentosen visszatukrbzodnek a tanu­­lok teljesftmenyeben, megpedig nem­­csak az olvasasorakon, hanem a tob­­bi tantargy elsajatftasaban is. Osszesen 885 tanulo vett reszt a felmeresben. Pozsonyi es videki (Stara Tura es Galanta) iskolakban jartunk. Az olvasott szovegek 78-82 szot tartalmaztak, s a gyerekek atla­­gosan 10,02 hibat kovettek el. Ez bi­­zony nem jo eredmeny. Ezzel elege­­dettek egyaltalan nem lehetunk es keresni kell azokat a modszereket, amelyekkel valtoztathatunk a helyze­­ten. Az olvasas gyorsasaga is elegte­­len. Az atlagido az emlitett szoveg eseteben 80,2 masodperc volt. A leg­jobban olvaso gyerek 34, a leggyen­­gebb pedig 394 masodperc alatt volt kepes „vegigmenni“ a szovegen. (Osszeveteskent: a felnottek percen­­kent 70—120 szot kepesek elolvas­­ni. A gyorsasag attol fugg, mennyire sajatftottak el az olvasas technikajat, persze a szoveg milyensege — a szo es a mondatszerkezet, a szoveg tartalma — is meghatarozo.) A gyerekek kulbnbbzo hibakat ko­­vettek el: legtobbszor a szavak, majd a szotagok olvasasanal akadtak meg, es legkevesebb gondot a hangok okoztak nekik. Ez azzal magyarazha­­to, hogy a szotagok szavakka valo osszekapcsolasakor nem rovidftik le az idot, tehat a szo nem jelenik meg elottiik mint egesz, es ezaltal zokke­­nokkel mondjak ki a szavakat. A szotagokkal kapcsolatban meg­­oszlik a szakemberek velemenye. Mint fonetikai egyseget a beszedben termeszetes alkotoelemnek tartjuk. A szotagok mint egysegek olvasasa nagyon lenyeges, fontos alapjat ke­­pezi a szavak olvasasanak. A felme­­resbol viszont kiderult: meg a harma­­dikosok nagy resze is szotagolva ol­­vas, ez pedig ellentetben all a nevelesi celkituzeseinkkel. Tovabbi emlitesre melto fogyate­­kossagok is megmutatkoztak: a nyelvfejlesztes nines a kfvant szinten, a fonetikai es a nyelvtani hibakat sem sikerult az elfogadhato mertekig kikuszobblni. A nyelvet es az irodal­­mat oktato pedagogusoknak korulte­­kintobb figyelmet kellene szentelniuk e problemak felszamolasanak. Na­­gyobb onallosagra, alkotokeszsegre es dtletessegre van szukseg az orak tartalmi es tematikai elokeszftese­­kor. De meg kell emliteni a szulok szerepet is: a tanulok otthoni munka­­jat ok nagymertekben befoly asol hat­­jak, fokepp a gyakorlasban lehetnek segitsegukre. A felsoroltak alapjan csak ajanla­­ni tudjuk, hogy az alapiskolak also ta­­gozatan az olvasasra nagyobb hang­­sulyt kell helyezni. Sajnos, az idosebb pedagogusok keveset foglalkoznak az olvasas-tanftas korszeru modsze­­reivel. Ok ragaszkodnak a megszo­­kott, a hagyomanyos koncepciohoz, nem szfvesen kfserleteznek az ujabb formakkal. A fiatal nemzedekhez tar­­tozo tanftoknak pedig nines kello gya­­korlatunk, nem mindig tudjak beleel­­ni magukat a gyermek-olvaso szere­­pebe, s ezert nehezen tudjak a kfvant eredmenyt elerni. Hianyzik a gyere­kek hatekony motivacioja, sokszor a tanfto kovetesre melto peldajat sem fedezi fel a tanulo. Az irodalmi neve­les soran olyan modszereket kell al­­kalmazni, amelyek felkeltik az erdek­­lodest. Igy valhatnak a kivancsi gye­­rekekbol aktiv, olvasni vagyo es szereto irodalomkedvelok. PHDR. JOLANA MANNIOVA Szlovakia nemzetkozi megitelese nem nevezheto poziti'vnak. A kormany ugyan probal javftani a helyzeten, s ezt szem elott tartva Vladimir Meciar miniszterelnok a kozelmultban nbhany kulfoldi latogatast tett. Milyen jelentoseget tulajdonit ezek­­nek az utaknak — errol kerdeztiik Len­gyel Laszlot a Magyar Nepi Mozgalom titkarat. — Az orszag belso fejlodhse alapjan most mar nyilvanvalo, hogy a NATO-hoz valo csatlakozasunk khsni fog. Ennek a tenynek hs az egyeb negativ viszonyula­­sokellenere mindenkeppen pozitivan kell ertekelniink, hogy a kormhny keresi a kulfoldi kapcsolatok bovithshnek leheto­­seget. A franciaorszagi, kfnai, japan hs to­­rokorszagi latogatasok inkabb a gazdas^­­gi egyuttmukbdhs tovabbfejleszteset, a penzugyi forr&sok feltarasat, nem pedig politikai partnerek kereseset celoztak. Ezekkel az allamokkal aligha lehetunk egyenrangu tarsak, legfeljebb tamogatjak a NATO-ba va!6 belepesi szandekunkat, illetve csatlakozasunkat az europai struk­­turakhoz. — A franciaorszagi latogatast Mediar kormanyfo igen pozitivan mdl* tatta... — Valdban elegedetten szblt rola, de nehany nap elteltevel Jan Slota, a kor­­manykoalfcioban Ihvo Szlovak Nemzeti Part elnbke rdszt vett a nacionalista partokat tombritb Nemzeti Front francia­orszagi kongresszusan, sot elmondta, szeretne, ha a kovetkezo europai ta­­nacskozasukat Szlovakiaban tartanak. Ezzel mintegy paralizalta Meciar „sikeret", aki raadasul nem is ftelte el ko­­alfcios partnerenek lepeset, es az eset­­leges kongresszus szervezest sem kom­­mentalta. — On szerint mi az oka annak, hogy Szlovakia a kiilfold erthkrendjh­­ben „lecsuszott“ a rangldtrarol? —Az alapveto fogyatekossagot abban latom, hogy az 1994-es valasztasok ota a Szlovak Kormany nem Ibpett fel egy­­ertelmuen, a koalfcios partnerek viszont nyiltan ellenzik a NATO-hoz valo csatla­­kozast, es megkerdojeleztek az egesz in­­tegracios folyamatot. Kiilpolitikajaban nem voltak olyan megnyilvanulasok, amelyek szilard elhatarozasokon alapul­­tak. Ez nem csupan a jelenlegi kormany­­ra vonatkozik. Koncepcio nelkul, „uresjaratokkal“ nem lehet kulpolitikat csinalni. A gazdasagi kapcsolatok fejlesz­­teshnek az itthoni rendezett pdnzugyi po­­litika az alapja. Ez sem mondhato kifo­­gastalannak. — Es a jovore ndzve? —T udatosftanunk kell: a konkret gaz­dasagi kapcsolathpiths Ihtfontossagu szamunkra. Sajnos az is thny: mi csupan oda mehetunk, ahol kinyitj&k szamunk­ra az ajtbt. Az Europaba vezeto uton egy fontos elvet kell betartanunk: nem mehe­tunk hattal, ugyanis az ottlbvok ezt ugy ertelmezhetik: tavozb helyzetben va­­gyunk. T. P. Hattal Europaba?

Next

/
Oldalképek
Tartalom