Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-23 / 6. szám
..ERINTES es UTKOZES..." z^ALA^A twjsdi^orca) „A fiatal kolto, ujsagi'ro nyolc eve a hazai magyar sajto munkatarsa. Jelenleg foallasu anya, valamint az Ifi oszlopos munkatarsa, illetve volt munkatarsa, ugyanis az interju keszitese elott egy hettel magyarazat nelkul elbocsatottak... Zsuzsa verseit hazai magyar lapjaink es a magyarorszagi muveszeti folyoiratok kozlik. Koltemenyeivel szerepelt az 1993-ban megjelent Nyugtalan indak es az 1994-ben megjelent kapufa a Parnasszuson cimu antologiakban. Kolteszeti tarjatekaval 1996-ban fellepett a Studio erte nemzetkozi fesztivaljan.“ Hosszu evek termeset foglalja ossze nemreg megjelent verseskoteted, az ERINTESEK. Ideje volt a bemutatkozasnak, hiszen a Fiatal Irok Korebe csoportosulo alkotok tobbsege mar rendre „debiitalt“. Miert vartal ennyi ideig? — Mert megvarakoztattak, mert hagytam, hogy megvarakoztassanak, s csak majdnemhogy az utolso pillanatban elegeltem meg a csendes biztatast es magyarazkodast. Negy evvel ezelott, amikor meg a Cserkesznek dolgoztam, jott az dtlet, hogy dsszealh'tsam az elso kbtetemet es leadjam a kiadobeli kollegaimnak. Szorgalmasan osszevalogattam a konyvanyagot, es nagy izgalommal nyomtam fdnbkom kezebe. Evekig ott fekudt a konyvem valamelyik fiokban... Aztan visszakertem, iddkozben munkahelyet valtoztattam, a kotetanyagot atpofoztam, es elvittem magammal Pozsonyba, az ott mukodd AB-art Konyvkiadohoz. Orommel fogadtak a szandekomat, beletelt egy kis ido, de megvalosult a dolog. Az „Erintesek“ cimu elso onallo kotetem ez ev januarjaban jelent meg. Ahogy Hizsnyai Zoltan irja konyved meltatasaban, kezirataid szerkesztese meglepoen atgondolt, ami tudatossagra enged kovetkeztetni, holott ez a kiserleti lira fiatal muveldinek ritkan sajatja. — Latod, a jo par „varakozasra kenyszerito“ ev arra nagyon is jo volt, hogy kellokeppen odafigyeljek a konyvem tartalmi es szerkezeti felepitesere. Sot, nagyon lenyegesnek tartottam, hogy papirra vetett gondolataimat olyan kepekben abrazolt ertekek gazdagftsak, amelyek nem csupan illusztraciokent, hanem szerves reszkent foglalnak helyet a konyvben. Toth Lehel fotografiai ugyanabbol a melysegbol, illetve hasonlo vilagbol szulettek, mint a verseim. Esztetikailag is teljes mertekben kiemelkednek a feher papirlapok kozul, nem beszelve arrol, hogy eppen eles, kielezett tartalmuknal fogva egyertelmuen epitik a kotet erteket. Elegedett lehet-e a kolto, miutan kezbe kapja megjelent, friss, nyomdafestekszagu konyvet? — Elegedettnek kene lennem, meg azok utan is, hogy kozben zajlik az irgalmatlan hetkoznapi elet, es a legvaratlanabb pillanatban felbukkan egy Judas, aki a szemembe dicser, a hatam mogott pedig elarul es meghazudtol. Ambar, amiota megtudtam Judasom sajnalatra melto kivoltat, azota csak orvendezni lenne okom, hogy uj lapokkal indulhatok tovabb, de csak arra, ahol megbecsulnek.-HL(Toth Lehel felvetele) ■m£ny>szobor Rigele Alajos alkotasa, a PSzmdny Egyesiilet megrendeldsdre Mil PdJamdW EPcgtioo* Haromszazhatvan ev mult el azota, hogy Pazmany Peter biboros esztergomi ersek Pozsonyban 1637. marcius 19-en befejezte foldi palyafutasat. Az esztergomi ersek 1570. oktober 14-en szuletett Nagyvaradon. Tanulmanyait Krakkoban, Becsben, Romaban vegezte. 27 eves koraban pappa szenteltek. Mint pap Sellyen es Kassan mukbdott, kesobb turoci prepost lett, es 1616 oszen esztergomi ersekke neveztek ki. Pazmany egyenisegeben pompas osszhangban egyesult az elsorangu hittudos es hitvitazo, a katolikus egyhaz eroskezu megszervezoje, szonok, lelkes es korultekintd hazafi es allamferfiu. Elevii lhetetlen erdeme az irodalmi nyelv megteremtese, mint a szo mesteret „a magyar biboros Cicero newel tisztelte meg nemzete“. A vilagegyhaz tortenete keves fopapot mutat fel, a hazai magyar egyhaze egyet sem, aki Pazmanyt erenyekben folulmulta volna. Pazmanyt ugy konyveli el a tortenelem, mint a magyar katolikus neveles megteremtoje, minden nemes ugy tamogatoja es mecenasa, a szukolkdddk bokezu megsegitoje. A tdrok hodoltsag koraban az esztergomi ersekek Nagyszombatban szekeltek, de az orszaggyulesek alatt es a kiraly koronazasok alkalmaval gyakran megfordultak Pozsonyban, Magyarorszag akkori fovarosaban. A tdrok dulasok kovetkezteben Magyarorszag gazdasaga romokban hevert, de a katolikus egyhaz szintugy. Pazmany elso gondja volt, hogy az elarvult egyhazat uj eletre hivja. A megujuld vilag legtevekenyebb es leghatalmasabb alakja volt. Nagyszombatban egyetemet es nevelointezetet, Becsben papnevelo-intezetet, Pozsonyban kollegiumot es konyvnyomdat, Ersekuj varott es Kdrmocbanyan ferencrendi zardat letesitett. A becsi papnevelo intezet, melyet 1623-ban alapitott kozel 200 ezer forintnyi aldozattal, maig is viragzik, s alapitojanak nevet — Pazmaneum — viseli. Papjainak lelkere kdtotte, hogy a hiveknek azok anyanyelven szoljanak. Nemcsak lelkesiteni, hanem aldozni is tudott az egyhaz es magyarsag, a tudomany es neveles celjaira, valamint az emberi nyomor es szenvedes enyhitesere. Pazmany politikai mukodese 1618-tol rajzolodik ki mind erosebben. Politikai szereplesebol emlitest erdemel, hogy az 1618-i orszaggyulesen foleg az o erdeme volt, hogy a gyermektelen II. Matyas utodjava Csehorszag utan Magyarorszag kiralyanak is II. Ferdinandot valasztottak meg. A Bethlen Gaborral valo haboruskodasok alkalmaval fokepp a bekekoteseknel gyakorolta befolyasat. I. Rakoczi Gyorggyel szives viszonylatban allott, s mig elt, vissza tudta ottartani attol, hogy a protestansokkal es a torokkel szovetkezve II. Ferdinand ellen fegyvert ragadjon. Utolso utja 1637. marcius 8-an Pozsonyba vezetett. Ekkor mar egeszsege megrendult, s marcius 19-en ebed kozben hirtelen rosszul lett. A pozsonyi domtemplomban helyeztek brok nyugalomra. SZIEGL FERENC
