Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-23 / 6. szám

A nepek kozott maradok Mikor Jezus a foldon jart, azt kerdi Peter: — Uram, hogy hiszik el a nepek, hogy valamikor koztuk jartal? Peter, Peter! Koztuk maradok: test-ver­­ben. Ha ennek sem hisznek, minden bu­­zaszemen otthagyom az arckepem, min­den nadszalon ott marad a szamaram foga helye, ahogy a levelebe harapott, minden ver­­fu'n meglatszik a vercseppem. Kell-e ennel tobb, Peter? — Uram, Teremtom! — felel Petet. A husveti locsolkodas Annak az emlekere van, hogy osszementek az asszonyok, ugy mint most is: ha valami van, osszefutnak az asszonyok es beszelgetik, hogy mi van. Oszt akkor ott is osszementek az asszonyok, hogy: — Feltamadt az Ur Jezus, feltamadt! A Pilatus ablaka alatt, vagy hoi volt! Oszt a szolga kiment es vegigon­­totte oket egy vodbr vi'zvel, hogy mit beszelnek ottan, menjenek onnan szet! Igy van most is, ha valami van, osszemennek az asszonyok. Mink ugy hallottuk, hogy arrol van a locsolkodas. A piros tojas Amikor az Ur Jezus halala volt a foldon, meghalt az Ur Jezus, es ak­kor szerte vittek masnap a hirt, hogy: — Feltamadt a Mester! Es egy kislany is hfresztelte a faluban, hogy feltamadt az Ur Jezus. A kotenyeben tojas volt. S akkor azt mondta az egyik ember, hogy: — Nem hiszem el, hogy foltamadt Jezus, csak akkor, ha a kotenyed­­ben pirossa valtozik a tojas. Es a tojas pirossa valtozott a kotenyiben, attol kezdve van az a piros tojbs. A ciganyt az Uristen megaldotta Aciganynakazertnem kell dolgozni, mertaz Uristen megaldotta. Mert amikor a keresztre feszitettek, ellopott egy szoget. Az Ur Jbzus laba azert van keresztbe egy szoggel megszogelve, mert a ciganygyerek ellopta az egyik szoget. Es akkor megaldotta, hogy sose dolgozzon, csak lopjon, ugy is megbl. Azota ugy is van. Sok kepen latni is lehet, hogy ott van a ciganygyerek a kereszt mellett, a rozsafuzercedulakon is. „Mindenhol tengely van - az ember mikrotheosz" 1997. marcius 2 3-an lenne 100 eves Hamvas Bela, a 20. szdzad leghitelesebb magyar iroja, gon­­dolkodoja. Meg ha a vildgiroda­­lom legismertebb nagyjait vessziik, akkor is ervenyes, hogy azok ko­­ziil a kevesek koziil valb volt, akik megmutattcik, hogyan kell elni. Hi­te less eget toretlen eletmuvel, es allandoan eber szellemi jelenlettel bizonyitotta. Az ofelfogasa szerint, az ember sziiletese pillanatdban hal meg, akkor is, ha ez a pillanat 80 evig tart. Csak a teljes jelenlet sziik szorosan lehet attorni a kime­­rithetetlenbe, s ami nem jelenlet, az ur, lenyegtelen, nemletezo. Tiltakozott minden memodr, es minden killso eletkornyezetre, elet­­esemenyre vonatkozo beszamolo ellen, azzal a kierkegaardi meg­­gyozodessel, hogy „ az embernek nem kornyezete, hanem vilaga van... azon az egy lepesen kiviil, amitaz ember sziiletesetbl halala­­ig meS tud tenni, es ami nem egyeb, mint a nyers elet megerle­­lese, semmi egyebnek sines erteke. “ Egyik angol mesterevel egyetertve vallotta: ripness is all — az erettseg minden. Ez aztjelen­­ti: egyszerre jelen lenni a vilag minden arcaban, s ezzel az egeszet birtokba venni, s ugyanakkor tuda­­taban lenni, hogy az ezer arc ko­­ziil egy sem vagyok, de azonos va­­gyok azzal, akinek ez mind area. „ Visszaterni csak oda lehet, ahol az ember mar volt... Eloszor az ujkorbol a keresztenysegbe ter­­tem vissza, anelkiil, hogy hozza hutlenne valtam volna, hiszen mel­­tonak talaltam a gyuloletre es az ellene valb lazadasra, soha nem vetettem meg annyira, hogy di­­cserjen. Aztan a keresztenysegbol a ha­­gyomanyba tertem vissza, oda, ahol a keresztenyseg is otthon van, a heberek, a hinduk, a kinaiak es az egyiptomiak, az indianok es a gbrogok koze, oda, ahol a keresz­tenyseg is megsziiletett, ahol min­den gondolat es szokas es ritus es eszme es torveny es tudas annyira hasonlb, hogy felcserelheto, es mindaz, ami van, meg egymashoz egesz kozel dll. Azutan a hagyomanybol vissza­­tertem az alapallasba, a funda­­mentumra, a status absolutusra, anelkiil, hogy megtagadtam volna akar az ujkort, akar a kereszteny­seget, akar a hagyomanyt, az ege­szet magammal hoztam, es helye­­re visszatettem, es a letbe vissza­­tertem anelkiil, hogy az eletet meg­tagadtam volna, oda, ahol semmi sem hasonlb es nem rokon es nem felcserelheto, hanem egy, ahol semmi sem szabalytalan, hanem normalis, amihez kepest minden egyeb viszonylagos es esetleges es mulando, ahol az ellentetek osszetartoznak, kint es bent ugyan­­az, tuz es viz egy ma sb an nyug­­szik, mert kozeppont, egyetlen let, mozdulatlan es orok. “ Ez lenne tomoren Hamvas Bela eletrajzanak lenyege. E kiveteles alkalombol, 100. sziiletesnapjan, lassuk most azt is, amit o maga nem tartott olyan fontosnak. Fele­­sege, Kemeny Katalin igy ir rola: 1897-ben sziiletett, s gyermek­­korat Pozsonyban tbltotte. A csa­­ladban szinten egymast inkabb ki­­egeszito, mint ellentetes kettos­­seg: a jovialis, tarsasagi csevego, evangelikus pap-tanar apa, szolid, nem kiilonosebben jelentos ira­­sok szerzoje; a katolikus, muveszi kepessegii, a csaladba zarkozo, megis bohem termeszetu anya, ha­­rom novere mellett az egyetlen fiu, a dedelgetett. Magaba vonu- 16, hoi szilaj, hoi csak a konyvek­­be buvo gyermek, akinek az isko­­la borton. Legszivesebben zongo­­razik, komponal. Pozsonyi hazuk mogott a gyiimblcsosben vildgja­­ro kalandok Hamsun, J. Conrad tarsasagaban, de legmelyebben a romantikusok buvolik a fiucska kepzeletet, E.T., A. Hoffmann, Schumann. Tizennegy eves, az apaval egy vakacioi utazds Parizs­­ba, Miinchenbe. Tobbe nem jart nyugaton, de idos korban is oly elon idezte Parizst, apinakothekat, azAphaia templomot, mintha epp akkor erkezett volna haza. Az erettsegi Schopenhauer-lazban ta­­lalja. Utana distent kadetiskola — es az eszaki front. Sulyos ideg­­megrazkodtatassal katonakorhaz. A frontharcosnak jdro kitiintetest nem fogadj a el. 1918-ban a csa­­ladot Pozsonybol kiutasitjak; Bu­­dapesten probalnak uj egziszten­­ciat teremteni. A haboru, a forra­­dalmak utdni munkanelkiilisegben, korrupt viszonyok kozepette az amugy sem gyakorlatias csalad a rideg fovarosban nehezen lei ta­­lajt. Hamvas Bela a filozofiai fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom