Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-12 / 1. szám
Em I Januar 2. — Hetvendt eve szuletett Renato Guttuso olasz festo. Januar 4. — Negyven eve halt meg Rudnay Gyula festomuvesz. Januar 6. — Szaztizenot eve szuletett Ivan Olbracht cseh iro. — Szaz eve szuletett Veres Peter iro. Januar 11. — Szazhusz eve halt meg Janko Matuska szlovak kolto. Januar 15. — Szaztiz eve halt meg Friedrich Amerling osztrak festo. — Kilencven eve szuletett Kolozsvari Grandpierre Emil iro. Januar 16. — Szazotven eve szuletett Mikszath Kalman. — Szazharminc eve halt meg Marie Mayerova cseh frond. Januar 17. — Szaz eve halt meg Vajda Janos kolto. Januar 19. — Szazhusz eve szuletett Frana Sramek cseh kolto. Januar 23. — Szazotvenot eve szuletett Edouard Manet francia festo. Januar 24. — Ketszazotvendt eve szuletett Pierre Augustin Beaumarchais francia dramaird. A csaladi feszek Fortuna szekeren okosan illj, Ugy forgasd tengelyet, hogy ki ne dillj... Ha miben kedvezett, meg ne drulj... Faludi Ferenc Az ember iijonckent erkezik eletenek minden korszakaba. Chamfort *♦* *♦* ... ember tervez, isten vegez. Kempis Tamas *♦* *♦* O, hosszu az ut es rovid az elet... Petrarca ❖❖❖ Az ido valtozik, es vele egyiltt mi is. I. Lothar frank kirdly Telen a szokottnal is nagyobb az otthon varazsa, jobban hianyzik a csaladi feszek melege. Talan mert odakiinn a vilagban hideg van, s az elet rideg torvenyei is erosebben szoritanak. A termeszet esziinkbe juttatja, hogy mi is a teremtes esendo reszei vagyunk, oltalomra szorulunk. Heine, a nemetek nagy koltoje l'rta, valamikor a mult szazad elejen, derekan: Ej van s hopelyhek hidlanak A vihar dul kiinn veszesen, Szobdmban vigan eg a tuz, Benn illok csendben, bekeben, met egen. Melazva illok szekemen Es bamulok a kandalloba, A pattogo langnal figyelve Reg elfeledt dalokra. Arany Janos Csaladi kore jut esziinkbe, s mikozben a fagyoskodo otthontalanok tomegeit nezziik a teveben, magunkat kerdezziik: hova is lett a regi dal, az otthon dala? Es ki tud ma mar Arany Janos halhatatlannak hitt sorairol? Bizony az irodalomtanarok se ismerik a hajdan kisiskolasok fujta strofakat, amelyek a Biblia szozatakent hatottak a magyar csaladokban: ,,Este van, este van, ki ki nyugalomba... “ Es ki emlekszik a kandallokra, a csaladi tuzhelyek szentsegere es a meleg szobakra? Illo-e meg rajuk emlekezni es emlekeztetni, amikor Pozsony, Budapest, Parizs, New York fagyoskodo otthontalanjait latjuk, es a parlamentekben az uj esztendo kbltsegveteseirol tanakodnak a honatyak? Vajon gondolnak-e az otthontalanok ezreire, millioira? Aligha! Nem csoda hat, ha mind tobben kerdezik, kerdezziik: hova, merre rohanunk oly sebesen, es miert a nagy rohanas az „igeret fbldjere“, amikor az ember alapveto megelhetesi gondjai ott sincsenek megoldva, es szemlatomast nem is akarjak megoldani. Nagyhangu politikusok mindentitt a haza, a nemzet boldogulasarol papolnak, es mit sem tesznek a tarsadalom alapjat kepezo csaladok joleteert. Pedig otthon nelkul nines haza, es a nemzeti kozdsseg se tobb kipukkadt, szines leggombnel, ha az ember mar nem tartozik sehova, utca az otthona, es aluljarok lepcsoje a parnaja. Az europai ember hite szerint minden allam alapkove a csalad, minden civilizacio prdbakove a csalad intezmenyenek szilardsaga. Nem becsiilom le az egyeb tenyezoket sem, de a csaladok, a csaladi otthonok lete vagy nemlete elsosorban gazdasagi, szocialis biztositekok fiiggvenye. Reg elmultak azok az idilli allapotok, amelyekrol egyik legnagyobb neprajztudosunk, Kiss Lajos meg a szazadelon is igy irhatott: ,,A jo feleseg a haz lelke, dalatol hangos, mosolyatol ragyog a hazataja s az ilyen vidam, tisztalelkii asszony husegevel, szeretetevel meg a bajokat is elviselhetove tudja tenni, ferje homlokarol egy-ket szavaval eloszlatja a buszantotta rancokat. “ Bizonyos, hogy jo asszony, iigyes feleseg es gondos anya nelkul igazi csaladi elet ma sem lehetseges, mint ahogy tevekeny apa nelkul sem az. Bizonyosan van abban az osi hiedelemben valami, hogy amikor Isten az asszonyt teremtette, az egesz termeszetbol vett hozza egy csipetnyit: vett egy keveset a virag szepsegebol, a madarak dalabol, a szivarvany szineibol, a szello csdkjabdl, a tenger hullamainak csacsogasabol, a barany szelidsegebol, a roka ravaszsagabol, a felhok szeszelyessegebol es a zaporeso alhatatlansagabol, mert ezekre a tulajdonsagokra mindre sziiksege van, hogy jo feleseg lehessen, megovja es osszetartsa a csaladjat. Bizonyos, hogy a termeszet sokkal erosebb dsztonokkel ruhazta fel a not, hogy jo csaladanya legyen, mint a ferfit, hogy csaladfo lehessen, es ezert a vilagot is maskepp latja, mint a ferfiak. Valojaban ok elik az eletet, mig a ferfiak csak beszelnek rola, Nem csoda, ha a szazadelon nehany harcos amerikai feminista zaszlajara tiizte: kormanyozzak az asszonyok a vilagot! Elismerem, hogy a ferfiak valoban szornyu rendetlenseget csinaltak a folddn, rengeteg bajt, szenvedest zuditottak a vilagra, s hogy ez tovabb nem folytatodhat. De a ferfiak egyszerii kitiltasa aligha segitene a felgyiilemlett bajokon. A felelosseg kozos! A vilagnak most nem harcosokra, harcos ferfiakra es nokre van sziiksege, hanem valami masra. Elegendo volt a harcbol! Nepek, eszmek, vallasok, nemzetek, osztalyok, partok, mozgalmak harcabol. Nemzet es osztaly helyett ismet a csaladot kell tenni a tarsadalom tenneld-fogyasztoonellatd alapsejtjeve! Az olyan civilizacio, amely nem a csaladra, csaladi otthonok oltalmara epiil, elobb vagy utobb elsatnyul, benne a nep gyiilevesz csiirheve ziillik. Erkdlcsi tartast csakis a szilard csaladi elet nevel az emberbe. A szetzullott csaladok viszont az otthontalanok sereget gyarapitjak, a bunozes melegagyai, a tarsadalmi bizonytalansag forrasai. A vilag dolgai barmennyire is zurzavarosak, szigoru rend szerint kapcsolodnak egymashoz. Ma ugy tunik, hogy civilizacionk minden intezmenye, vagtazo gazdasaga, marakodo politikai mozgalmai, kulturatlan kulturaja, zurzavaros erkolcsei, tobzodo jolete es fektelen nyomora mind-mind a csalad intezmenye ellen inditottak rohamot, hogy benne a tarsadalmi rend utolso alapkovet is szetzuzzak. Ne kivanjuk, hogy sikeriiljon nekik... SZOKE JOZSEF Archiv felvetel UBiUTlk - kethetente megjeleno csaladi lap.A kovetkezo szarn 1997. januar 26-an jelenik meg. A cimlapon Deak Terez felvetele. Foszerkesztd: Szoke Jozsef. Szerkesztok: Deak Terez, Szoke Edit. A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 821 06 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Felelos kiado: dr. Sziegl Ferenc A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 135/95. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozdlt irasok nem feltetleniil tukrozik a lap velemenyet.
