Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1995-12-14 / Próbaszám
Ldtogatoban Betlehemben „TiszteU latogatok! Egy egyediil allo termeszetiplasztika - galeria kapujaban allnak, mely 1723 es 1732 kozott jott letre F. A. Spork herceg oszJonzesere, s melyet a termeszetben levo sziklakepzodmenyek kepzo muveszeti megjelenitesenek a gondolata hivott eletre. Spork celja az volt, hogy letrehozzon egy terjedelmes termeszeti parkot, melybe szervesen illeszkedo plasztikak es epitmenyek vannak, hogy letrehozzon egy helyet, ahol meditalni lehet... A nagy terjedelmu szoborcsoport Matyas Bernard Braun (1684-1738) keze munkajat dicseri. Amit latnak, az nem csak hogy Braun muveszi teljesitmenyenek a csucsa, hanem egyuttal egyediil allo dolog a vilagon, a barokk muveszet egyik legerdekesebb es legertekesebb darabja... ” - olvashato, egyebek mellett a tablan, mely a Kelet-csehorszagi Betlehem ne'vado szoborcsoportja elott olvashato. Betlehem - mint ahogy azt a kepek is tanusitjak - gyonyoru. Ott jartamkor, ne'hany pillanatig azt kepzeltem, hogy egy szazad eleji egyiittes gyonyoru, parapies holggyel karbltve setalgatok a szoborcsoportok kozott, ne feledjiik (1916-ot irtunk), en Adyrol meselek neki ( azt, hogy tiiddbajos vagyok, mar tudja), o hallgat, s el-elmereng, de neha azert ugyugy tesz, mintha megbotlana egy gyokerben, es megszoritja termeszetesen a karom. Jelentosegteljesen? Hm. Ezen torom a fejem mindve'gig. Mint annak ideje'n - aligha nem - minden fe'rfiu, aki az ugyancsak Spork herceg altal alapitott, a Braun-fele Betlehemtol par kilometerre fekvo Kuks-kastelybeli gydgyfurddbol kisergette szive -termeszetesen titkos - holgye't kotelezo se'tara a komyezo hegyekbe. Betlemenbe, mely a herceg megbizasabol lett az, ami. Pedig csak a fenykepeszunk allt mellettem mindve'gig. Latomasaim viszont nem csupan nekem voltak e helyiitt. Valaki sokkal tobbet latott A neve: Josef Urban. Kerek 75 esztendeje szuletett a kozeli Dvur Kraloveban. 75 ezidaig leelt esztendejebol huszonhetet azzal toltott, hogy Betlehemrol mese'lt az idelatogato turistaknak. Nap mint nap. „ Talan csak a kinaiakhoz nem volt szerencsem. Magyar, portugal, amerikai, spanyol, stb. nagy szdmban megfordult ezen a tajon - mondta lapunknak a meg mindig kivalo erovel biro oregur, majd igy folytatta: A felesegem annak idejen, hovatovabb fel evszazada, azzal allitott haza, hogy odafont, Kuks varaban idegenvezetot keresnek Betlehembe. Akkoriban gondjaim voltak a gerincemmel, igy orommel jelentkeztem a palyazatra. Gyermekkorom ota szerettem Betlehemet ds a barokk muveszet is kulonoskeppen erdekelt, illetve erdekel maig is. Alighanem ezert is nyertem meg a palyazatot, s lettem idegenvezeto, felvigyazo, takarito, egyszoval: affile mindenes Betlehemben. Egy izben, amikor egy magamban setalgattam a szobrok elott, hogy ellenorizzem, minden rendben van-e, latomason volt. Pont a Jakob-kut elott alltam. Az erdo furcsamod, nagyon csendes volt, a madarak sem csiripeltek. Egeszen mas volt a legkor, mint altalaban. Es akkor - akar elhiszi, akar nem - teljesen tisztan lattam Krisztus urunk szobranak a fejet. ” A szoborcsoprt - egyiittes tobb resze, de azt is mondhatnam, hogy a jelentos resze, kisebb-nagyobb mertekben megseriilt az idok folyaman. Urban ur szerint a seriile'sek dontd tobbsege azoknak a raboknak a muve, akik a jozefovi eroditmenyt epitettek a 18-ik szazad vege file. A rabok, szerinte legalabbis az egyes szobrok fejenek a letdresevel fejeztek ki tehetetlen duhiiket. Krisztus feje tehat valahonnan az eroditmeny falai koriil tekinthet most ala hiveire. Szemrehanyoan? Szomoruan? Megbocsaton? Az a Krisztus-fej, amit Urban ur latott, nagyon szeliden nezett. A hajdani idegenvezeto ugyanis festo es szobrasz is (az Europaszerte ismert Vagner-hazaspar iskolajanak a tanitvanya) es miniatur valtozatban elkeszitette a Jakob-kut masat. Krisztus feje't olyannaformazta, amilyennek o, - s talan, legalabbis szazadunkban- csak o latta. Az ido vasfoga - no meg a turistak hus-ve'r keze, de ez mar e sorok irojanak rosszmaju megallapitasa- azonban megallithatatlanul morzsolja a homokkdbdl keszult szoborcsoportot. Urban ur ezert ugy hatarozott, hogy az egesz Betlehemben miniaturizalt valtozatat elkesziti. Hiszi, hogy lesz ereje es ideje hozza. Hogy az o Betleheme pontosan olyan lesz, mint Braune volt. Aranyasok voltak, vannak... A szoborcsoport-egyuttes egyes re'szei aranyfestekkel voltak befestve annak idejen. Urban ur gyermekkoraban meg akadt arany nemelyik szobron. Az ido vasfoga - no meg... Ezt viszont mar Urban ur is hajlando „alaimi”. “Az emberek csak azert jartak ide, hogy az aranyat vakargassak a szobrokrol. Vegiil is nem maradt szememyi sem. Illetve me'gis. De nem a szobrokon. Egyszer egy ndmet uriembert kalauzoltam itt, de rovidesen letorkoltt, hogy hat o itt minden kavicsot ismer. Nem foglalkoztam tovabb vele, de valahogy nem hagyott nyugodni a dolog. Eszrevettem, hogy nem igazan Betlehem erdekli, sot. Egyszer csak elvonult, mintha a sziikseget menne elve'gezni. Utanna neztem es lattam, hogy ide-oda lepeget, mintha
