Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-17 / 3. szám
Kapcsolatok - sorompok nelkul A nyaron rendezett tanacskozas maig idoszeru, mivel a tema nem veszi'tett aktualitasabol. Hasonlo tapasztalatok vannak mas regiokban is, (gy az erintettek osszevethetik a magukeval. A hatarmenti telepulesek kapcsolatteremtes szempontjabol, szemben a tavolabbiakkal, ketsegteleniil elonyosebb helyzetben vannak. Mas kerdes, hogy az ott lakok mennyire tudnak elni a lehetosegekkel. Ehhez tobbek kozt persze az is kell, hogy a hatarok atjarhatobbak, maskeppen „nyitottabbak” legyenek. Am ma meg ez nem ilyen egyszeru. Ezert valt idoszeruve az olyan kezdemenyezes, melynek celja a torvenyeken beluli lehetosegek keresese a kishatarmenti cserekereskedelemre. Ezzel a cellal ultek korul azt a kerekasztalt Satoraljaujhelyen, ahol Zemplen Zemplennel talalkozott. A magyar oldalon a hatarontuli hivatal allamtitkara, orszaggyulesi kepviselok, Tokaj, Szerencs, Sarospatak 6s hdzigazda Satoraljaujhely polgarmesterei, szlovak reszrol Nagymihaly, Toketerebes, Nagykapos, Kiralyhelmec kozigazgatasi es varosvezetoi foglaltak helyet. A kotetlen beszelgetes temaja az eddigi egyuttmukodes ertekelese, a kereskedelmi-gazdasagi kapcsolatok tovdbbfejlesztdse, az uzleti lehetosegek szambavetele, gyermek es ifjusagi csereprogramok szervezese, kulturalis es sportrendezvenyek folyamatossaganak elosegitese kepezte. A szimpozium megrendezesevel regi vagyunk teljesult, mondta bevezetojeben Laczko Karoly hazigazda, Satoraljaujhely polgarmestere. Labody Laszlo allamtitkar meltanyolandonak nevezte a helyi szintu, regionalis kezdemenyezest. Mint mondta, nem veletlen az Europaban egyre gyakrabban hangsulyozott regionalizmus „varazsszo”. Hogy ebben van a jovo azt a mult bizonyitja: egy evtizeddel Amikor meg... ezelott, de korabban is, Satoraljaujhely volt a terseg kishatarmenti kereskedelmenek kozpontja, holott akkor a hatarok dtjarhatatlanabbak voltak... A folyamatossag gatjat ma, mindenekelott az eltero szintu es formaju kereskedelmi torvenyek, jogszabalyok es vameloirasok jelentik. E joghezagok athidalasara a polgari kezdemenyezes szferajaban kell gondolkodnunk, kapcsolodott az elobbiekhez Antaloczy Attila orszaggyulesi kepviselo. Ami nem utkozik torvenybe, azt nem kell ujabb rendelettel megfejelni. Magyarul: szabad folyast kell biztositani a polgari es vallalkozdi kezdemenyezesnek. Az emlftettek gyakorlati peldajat hozta Milan Matejovic a Nagymihalyi Jarasi Hivatal eloljaroja. A Satoraljaujhelyi szlovak nyelvu Szallodai Akademia diakjai szakmai gyakorlatuk egy reszet a Zemplinska Siravan vegeztek, ahol szlovak nyelvtudasukat tokeletesitettek. Az akadalyokat az allamigazgatas es onkormanyzatok kompetenciajanak tisztazatlansagaban latja. Rusznak Miklos orszaggyulesi kepviselo szerint az allamigazgatas erkdlcsi feladata tamogatni az alulrdl jovo kezdemdnyezest, hiszen ez vegeredmenyben az orszag javat szolgalja. Ramutatott arra, hogy a szlovak termekek szamos mas importtermekkel felveszik a versenyt, ennek ellenere - nem tudni mi okbol - joval kisebb aranyban kerulnek Magyarorszagra mint kordbban. Katarina Tothova, a Toketerebesi Jarasi Hivatal eloljaro-helyettese szerint, az allamvezetes feladata megteremteni a torvenyes kereteket ahhoz, hogy a hatarmenti cserekereskedelem zdkkenomentesen mukddjon. Magda Gabor polgarmester a kezdemenyezds gondolatdt nem szukitette le a hatarmenti telepulesekre, hanem tagabban ertelmezte a kapcsolatteremtesi lehetosegeket. Peldakent varosukat, Szerencset emlitette, melynek Rozsnydval jdl mukddo cserekapcsolata van, mind a kereskedelem, mind a kultura teruleten. Mata Mihaly, a magyarorszagi Orszagos Szlovak Onkormanyzat elnoke sziikseget latja a magyarorszagi szlovak gyerekek nyelvi tovabbkepzdsenek, amit szlovakiai tdborozdsokon keresztul lat megvaldsithatonak. Altalanosan megfogalmaztak azt az igenyt, miszerint szakteriiletekre kell lebontani a kitdresi pontokat, amit mar a szakembereknek kell felvallalniuk. Irasunkkal ahhoz szeretnenk hozzajarulni, hogy a rdgidkat foglalkoztato kerdesek sokasaga ne maradjon „pusztaba kialtott szd”, hanem jusson el az illetekesekhez es talaljon visszhangra. Amit hianyolunk az az, hogy a szobanforgo tanacskozason az elhangzottakat nem deklaraltdk legaldbb szanddknyilatkozatban. D. VARGA LASZLO (A szerzo felvetelei) fete magyar-sz/ovak dsszeboru/
