Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
Leghiresebb gydgyfiirddnk Ketsegtelen, hogy legnevezetesebb, legtobbet emlegetett gyogyviziink a postyeni. A Vag szigeten felbuggyano forrasok valosagos csodakat muvelnek. A mankon erkezo betegek sajat labukon hagyjak el a varost. Mankoik ott lathatok az Irma-fiirdd elocsarnokaban. Postyen gyogyvizeit igen regen ismerik. A nep legendaiba is beleszotte hiriiket. Egy ilyen legenda szerint, aki a forrasok vizevel megmossa levagott karjat, annak a karja ismet kind. De a legendak oskoden is atvilagit a teny, hogy mar az erre kalandozo romai vitezek is fiirodtek a 67 fokos kenes, iszapos forrasokban. Ebben az idoben az iszapfiirdoket igen praktikus modon hasznaltak. Kis gbdroket astak a gyogyulni vagyok a meleg forrasok koriil, s azok oldalat, hogy be ne doljon, soveny es szalmafonadekkal tamasztottak meg. Ezekben a gbdrokben iildogeltek a reumas, koszvenyes emberek. Kesobb persze fiirdohazak is epiiltek az iszapos forrasok kore, de ezeket a tdrbkbk leromboltak, elpusztitottak. A mult szazad elejetol mar szallok, fedett fiirddcsamokok fogadtak a vendegeket. Ebben az idoben az Erdodyek tulajdonaban volt a fiirdo es szeles komyeke. Az o vendegiikkent Beethoven, a nagy nemet zeneszerzo is toltott nehany hetet. Igazan korszeruve azonban a Winter testverek tettek Postent. Valosagos varossa epitettek a fiirdot az I. vilaghaboru elott es az ezt kovetd evekben. 1945 utan uj szallodak, gyogyintezetek epiiltek, es a gyogyitast tudomanyos szintre emeltek. Itt mukodik Europa egyetlen reumakutato intezete. A postenyi viz koztudottan erosen radioaktiv, reumat, iziileti bajokat, idegbantalmakat gyogyit es operacios utokezelesre is hasznaljak. A kbzos medencefiirdok mellett kadfiirdok, iszapolas, villanyterapia es szensavas fiirdo mukodik a telepen. A Vagbol kibanyaszott gyogyiszapot kiilfoldre is szallitjak. A ma hasznalatos fiirdoepiiletekben osszesen ezerotszaz beteget apolnak. A legoregebb epiiletek 1822-ben es 1859- ben epiiltek. Koztiik a legmutatosabb a Thermal Palace, amely hazank legreprezentativabb fiirdoepiilete, ez 1912- ben epiilt. Az Irma- fiirdo elocsarnokaban orzik azokat a mankokat, amelyekrol mar szoltunk. Kiilonben a varos cimereben is mankojat osszetdro embert lathatunk. A kirandulokat a gyogyvizes liva-strandfiirdo fogadj a. (sz) Felujitjak a Logo hidat Viz feletti dsszekoto kapocs Az otvenes evek elejen keves munkalehetoseg akadt a keleti vegeken. Ezert, miutan Tiszacsemyon megindult az akkori Szovjetuniohoz csatlakozo nagy beruhazasu vasutepftes, a kornyek munkabiro lakossaganak nem kis hanyada az epitkezesen, utana pedig a vasuti szakmaban talalt megelhetesi forrasra. Ez Ung-videkre is vonatkozott, ahonnan sokan atjartak a Bodrogkozbe munka utan. Gondot okozott viszont a Csemyobe valo ingazas, tudniillik „kdriil”, azaz Leleszen keresztiil joval hosszabb az lit. Mi tobb, akkor a buszjarat is ritkabb volt. A helyzetet felmerven sziiletett az otlet, hogy epitsenek gyalogatkelot a Latorca foie. A kivitelezeshez a vasuti vezetes sinekkel, drothuzalokkal jarult hozza, a pallo lerakasahoz a kozeli erdo nyujtotta a faanyagot. Rovid idon beliil megepiilt a koztudatban ma is Logo hid neven ismert gyaloghid, mely kozel fel evszazada kitartoan szolgalja a gyalogosan es biciklin kozlekedoket. Sajnos az ido vasfoga megtette a magaet, s igy mar nemcsak a hid, ha- A Logo hid (A szerzo felvetele) nem a felujitas elodazhatatlansaga is a levegoben log. Mivel a kijavitas mindket felet (Bodrogkozt es Ung-videket) erinti, ketoldali megallapodas sziiletett: Tobias Lajos szirenfalvi ds Szakacs Janos battyani polgarmesterek kezdemenyezesere az onkormanyzatok ugy dontottek, felhid hosszan vallaljak a rendbehozatalt. (d. varga)
