Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
tozkodas utan meg is gyogyultak. Hat m6g ha meg is martoztak a vizben! A kozepkori vallashaboruk rombolasai ellenere ez a ritka rbmai kori emlhkegyiittes - meg a XVII-XVIII. szazadi ugynevezett francia kert letrehozasa utan is - a kiilbnbozo termek, kuthazak, muemlekszentelyek reszekent tovabbra is fennmaradt. Koztiik a Napoleon altal helyreallitott es ma is a bikaviadalok es fesztivalok celjara hasznalt - fontebb emlftett - arena. Nimes-ben - az altalanos languedoci szokastol elteroen - gyakran corridat, tehat a bika megolesevel vegzodo jatekot, bikaviadalt is rendeznek. Jollehet a kbrnyeken a bikaval valo iigyessbgi jat6k, „a kokarda megszerzeseert folyo jatek“ a divatos. Magam a Nimes-hez kozeli remoulins-i arenaban lattam ezt a bikaval folytatott kiizdelmet: az iigyes legenyek harminc-negyven fonyi, feher ruhat viselo csapata probalta az allat homlokara kotbtt kokardakat, szalagokat levagni. Egy-egy diihos fekete bika ingerlese, megkdzelltese, majd az elole valo menekiiles valosaggal tuzbe hozta a tobb szaz fonyi, fogadasokat is koto, bekes vermersekletu kozdnseget... A szomszedos Provance De milyen a Rhone tulso oldalan 616 - a languedocival gyakran osszet6vesztett - provance-i teriilet lakossdga? Ez az eredetileg a ligurok lakta videk a romaiak tartomany jelentesu provincia szavabol kapta a nev6t. A trubadurok, hires koltok, dalnokok idejeben, a XI-XIII. szazadban kialakulo - a franciatol elthro - nyelvnek, a langue d’ocnak a masik valtozata az ugynevezett provanszal nyelvkent valt ismeretesse. A ket szomszedos torteneti taj es tartomany - sok hasonlosaga ellenere - igencsak kiilonbozik egymastdl. Egyebek kozt ezt tapasztalni a Nimes-hez egyforma tavolsagra, 20 km-re levo hires Arles-ban is. A muemlekeken kevesbe erzekelheto a kiilonbs6g, mert peldaul Arles Saint- Trophime sz6kesegyhazanak es kolostoranak szobrdszati dlszeit akar a saint-gillesi-vel is osszekeverhetnhnk. Am feltunoen mas az a bizonyos spanyolos hangzasu, latinprovanszal nyelv, s ugyancsak szembeotlik a fekete-piros nepviselet. Mindeniitt a Del- Provance mozgalmat hirdeto hires kolto, Mistral, valamint a nevezetes Iro, Alphonse Daudet emlekeibe utkozunk. Provance tehat mas. Ezt az elkiiloniilest az Alpok hatarolta tajain termo, dus levelu olajfak vagy a nap ellen emyo alaku lombokkal vedekezo parasoleilek, a levendulasok, a kelta eredetu kokunyhok, az ugynevezett borik egyarant jol mutatjak. Ha Provance-ot delnyugateszakkeleti iranyban - a tartomany 100 km hosszu „keresztmetszeten“ - atautozzuk, utunkat mindeniitt romai vizvezetekek, kozepkori varosok, varak, bences es cisztercita apatsagok kiserik: a provance-i muveszet bolcsohelyei. Magyar vonatkozasok Az 1000-2000 meteres csucsokkal ekeskedo meszes, karsztos t<ij volgyeiben, forrasok kozeleben all a saint-gilles-i apatsag XIII. szazadi ujjaeplteseben reszt vevo cisztercita rend kozpontja: a senanque-i kolostor. Kiallitasanak terkepein ott latni a vilag osszes cisztercita kozpontjat, kolostor^t. Kbzottuk termeszetszeruen a magyarhoni Belapatfalva, Zirc, Kerc es Paszto nevet is kibetfizhetjuk. Es m6g egy - igaz, legujabb kori - magyar vonatkozas Gordes varoskaban! Ennek a tarasconi es a mont-majour-i reneszansz palot^khoz hasonlo egyik epiileteben egy nagyszabasu - Europaban egyediilallo - Vasarely-kiallitas varja a latogatot. Az opart-nak szinte az eg6sz eletrajzat bemutatjak ott, m6gpedig modem vetitd- 6s fordit6g6- pek segits6gevel. A narancs, lila, sargas, feket6s amyalatu, parhuzamos csikokkal es kiilonfele kockak soraival diszltett k6pekhez maga a termeszet, fokepp a kozeli Roussillon hegyei, kivajt banyai adnak rokon szellemu hatteret, hiszen a vaklto napsugar azokban is hasonlo elesseggel metsz ki tarka szlnezetu, folyton valtozo, keveredo foltokat. DR. MAGYAR KALMAN A Saint-Trophime
