Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1995-12-14 / Próbaszám

A Honti Muzeum Danis Ferenc igazgato a konyvtarban A neprajzi szoba tortenelem az idok taniisitoja, az iga­­zsag fenye, az elet emlekezete, az elet ta­­nitoja, a regmult idok hirnoke.” (Cicero) Az Ipolysagi Honti Muzeum letezeserol, pontosabban az iranta valo igdnyrol eloszor az Ipolysagi Gimnazium Antologi­­ajaban olvastam. A gimnazium dregdiak­­ja, Danis Ferenc mernok: „Lesz (van) mu­zeum Ipolysagon?” cimu irasaban boncol­­gatta a kerdest. Azota eltelt nehany esz­tendo es figyelemmel kisertem az ipolysa­gi muzeum koriili esemenyeket, ame­­lyekrol idonkent Danis Ferenc tajekozta­­tott. Ugyanis volt a varosnak ket emlek­­szobaja, ahol a nepviseletet es a paraszti hasznalati eszkozoket mutattak be, de a szazadelon alakult Honti Muzeum anya­­gat, ami meg atveszelte a haborut, fogtak, es hatosagilag 1945-ben Selmecbanyara es az orszag mas muzeumaiba vittek. A kep­­tar es konyvtar anyaga biztosan Selmecba­nyara keriilt es az ottani muzeum pinceje­­ben vartak sorsukra az ertekes, mult szaza­­dok korat idezo magyar, latin es mas nyelvu konyvek. Az ipoly sagiak tiirelmesen vartak es biz­­tak, hogy az oket megilleto tortenelmi tar­­gyak egyszer majd visszakeriilnek az Ipoly volgyebe. Otven esztendo utan sikeriilt... Egyelore ott tartunk, hogy 1995 augusz­­tusanak vegen nagy volt a siirges-forgas a muzeumban. Honti Muzeum megnyitojat szeptember 17-re terveztek. A muzeum igazgatoja Danis Ferenc eloszor a muzeum udvarat mutatta es roviden vazolta, hogy a jovoben hoi allnak majd a szekerek, szer­­szamok es azok hasznalati targyak, ame­­lyeket az Ipoly menti szantoveto emberek a mindennapi eletben hasznaltak. Kisse visszafogottan megkerdeztiik: - A meg­­nyitora helyere keriil minden? Danis Ferenc a tole megszokott, hig­­gadt, tanaros mosollyal az arcan valaszolt:- Igen. Az udvari, termeszeti muzeum ki­­epitesere termeszetesen kesobb keriil majd sor, de a termekben a kiallitasi anyag. A Hont multjat bemutato tortenelmi targyak, kepek es irasos dokumentumok a helyiikre keriilnek.- Mi lesz a Selmecrol visszakapott konyvek es kepek sorsa?- A konyvek es mas hasznalati targyak jo allapotban vannak, Selmecbanyan mel­­toan gondoskodtak konzervalasukrol. A konyvek es mas muzealis ertekek csak hosszantarto haszndlatra, tiz esztendore keriilnek vissza hozzank. Nagyon bizunk viszont abban, hogy a konyvek es a Honti Muzeum mas tdrgyai, irasos anyagai veg­­legesen Ipolysagon maradnak. Sajnos a szeptemberi megnyiton nem le­­hettem jelen, de a hozzam erkezett hirek szerint nagy volt az erdeklodes es Ipolysag vonzaskorzetebol is eljottek az emberek, hogy talalkozzanak, meghallgassak az iin­­nepi beszedeket, megtekintsek a muzeu­­mot es jelen legyenek a holcaust-emlekmu avatasan, ainely nyolcszaz zsidonak allit emleket. Kutak Andrea ipolysagi kerami­­kusmuvesz a hatalmas relief alkotoja, amelyen az aldozatok nevei, valamint he­­ber, szlovak, magyar es angol nyelven az alabbi memento olvashato: „Az Ipolysag es kornyeke zsido polgarainak emlekere, akik a veszkorszakban pusztulnak el.” Mire ujra Ipolyagra keriiltem az Ipolyon tuli Borzsdny ormain mar vegigszantottak a telek jelzo novemberi szelek, a fak beke­­sen hullattak lombjukat. Danis Ferenc igazgato a konyvtarszobaban fogadott.- Vajon mit rejteget ez a ketezer kotetes konyvtar es milyen az allapota?- Talan ott kezdenem, hogy a konyvek Selmecbanyan becsomagolva vartak sor­sukra. Pontosan nem tudtuk, hogy mit rej­­tegettek a csomagok, ugyanis az elszalli­­taskor nem kesziilt leltar, csupan a darab­­szamot jegyeztek fel. A leltar mara elke­sziilt, a konyvek jo allapotban vannak, de csak most kezdodik a munka danddrja, mert fel kell tarnunk, rovid tartalmi kivo­­natot kesziteniink, hogy mi is a mondani­­valoja egy-egy kotetnek, mert neha a cimbol keveset lehet megtudni, az viszont, hogy a Idtogatok, vagy akdr a kutatok al­­landoan leemelgetnek a konyveket a pol­­cokrol; a konyvek megrongaldsahoz vezet­­ne. Amit mar tudunk; igen fontosak a latin nyelvu jelentesek kutatas szempontjabol a 18. szdzad elejetol kezdve. De erdekesek a re'gi naptarak, kalendariumok, amelyek gyujtemenye ritkasagszamba megy. Ter­meszetesen a konyvtamak vannak szepiro­­dalmi kotetei is, nemcsak tudomanyos es tortenelmi jelleguek. A ketezerharomszdz kotetet egymillio koronara becsiilik, de eszme e'rte'ke nyilvan sokkal tobb. Meg­­jegyzem, hogy a konyvtar anyaga meg nem keriilt vissza hianytalanul, hiszen annak idejen negyezer kotetet szallitottak el... Aztan a tovabbi termeket vetttik sze­­miigyre. Eloszor a regi korokat bemutato, regeszeti anyagot tekintettuk meg, amelyet Palinkas Tibor az ujvari muzeum dolgozo­­ja allitottak ossze, es mivel ipolysagi il­­letosegu, nagy a remeny, hogy majd a Honti Muzeumban folytatja munkajat. A kovetkezo terem az bsok arckepcsamoka, Hont varmegye tortenelmi nagyjainak allit emleket. A kepek Selmecbanyarol keriil­­tek vissza, egyelore meg a keretek szere­­nyek, de idovel, ha lesz ra anyagi fedezet, melto ramaba keriilnek a festmenyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom