Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

u 7 u j i: u J -j jj n J=SfDiallQj] 4. Sokkal konnyehb abbahagyni a drog hasznalatdt, mint allandoan ellendllni a kiser­­tesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. Hogyan ismerem fel, hogy kabi'toszert hasznal? Ez a leggyakoribb kerdes. Ezert probaltak meg rd kisebb­­nagyobb sikerrel valaszt adni szakembereink a mediak utjan. Mindenekelott le kell szbgezni: nem jo a kerdesfelteves. A ka­­bitoszer tag fogalom, sok anyag sorolhato ide a csokoladetol a legkemenyebb kabitoszerig. Te­­telezziik fel, hogy e kerdes alatt nem drtiink sem alkoholt, sem nikotint, bar ezek elvezete is su­­lyos kovetkezmenyekkel jar. Mas a helyzet azonban az illegd­­lis kabitoszerek eseteben. Sok kabitoszeres hozzatartozoja nem kiildnbozteti meg az illegd­­lis drogokat, es egy csoportba sorolja a marihuanat, az LSD-t vagy a heroint, amelyek nalunk a legismertebbek. Ha felelos­­seggel akarjuk megvalaszolni a kerdest, az ilyen leszukites utan is nehez lesz a valasz. Mig az emlitett drogok kozul az egyik utan no az etvagy, addig a masik utan csokken, es igy tovabb. Ami viszont fontosabb, meg mindig az olyan anyagok skalajarol van szo, amelybe kulonbozo drogok tartoznak, hiszen az egyik esete­ben eros a fuggoseg, mig a masik­­nal a fuggoseg kisebb mertekben es hosszabb ido alatt alakul ki. Mi­­vel a nikotinon es az alkoholon ki­vul a legtobb problemat nalunk a kemenydrog-fuggoseg okozza, a kerdest igy fogalmazhatnank meg: Hogyan ismerem fel, hogy heroint hasznal? A valasz: ugy, hogy a vi­­zeletben kimutatjuk a drogot. Nem tunik valoszinunek, hogy pl. a ligetfalui lakotelepen a szulok gyakrabban vizsgaltatnak ki gyer­­mekeik vizeletet megelozes celja­­bol. Ennek kivitelezese akadalyok­­ba utkozne, nem is mukodik ez igy sehol a vilagon. Ezen kivul van meg egy gond: a drog kimutatasa a vizeletben meg nem jelent ket­­segbevonhatatlan bizonyitekot, mint ahogy a negativ vizsgalati eredmeny sem jelenti azt, hogy az illeto nem fogyaszt drogot. Ellenke­­zoleg: a drogfuggoseg ebben az esetben is fennallhat. Es a negativ vizeletvizsgalatot koveto napon mar fogyaszthat kabi'toszert. A kerdes azert is erdekes, mert a nyilvanossag bizalmatlan, vissza­­fogott a hazai szakemberekkel szemben. Erzekelteteskent meg­­emlitheto, hogy egy Svajcban ke­­sziilt, serdulo gyermekek sziilei ko­­reben vegzett kozvelemenykutatas igazolta: a szulok 38 szdzaleka al­­lando rettegesben el, nem lesz-e gyermekuk a drogok rabja. A multban tilos volt a figyelmez­­teto hirek terjesztdse. Itt most nem ilyen hirekrol van szo. A helyzet na­­gyon komoly es sziikseges, hogy errol a kozvelemeny is tudomdst szerezzen. A vizeletvizsgalaton kivul letezik mas bizonyitasi mdd is, amely azonban nem mindig eredmenyes. A magatartdsban rejld megnyilva­­nulasokrol van szd. Aki hosszabb idon keresztul kemeny drogot hasz­nal, nalunk foleg heroint, annak megvaltozik az eletmodja. Ezert a narkosra jellegzetes eletstilus fi­­gyelmeztetes kell hogy legyen kor­­nyezete szamara. A narkos eletstilust a napkozbe­­ni hosszantarto alvas vagy leg­­alabbis aluszekonysag jellemzi, amely sokszor a keso del utani ora­­kig nyulik. Az atvirrasztott ejszakak utani munkakeptelenseg kovetkez­­menye sokszor a munkahely el­­vesztese, az iskolalatogatas meg­­szuntetese, amit az allando penz­­hiany, a kdlcsdnozgetes, a tartalekok felelese kiser. Jelentosen megvaltozhat az etvagy, de meg­­jelennek a tuszurasok nyomai is a felkaron. Szandekosan nem ismertetjuk a szemelyisegvaltozas nehany to­­vabbi reszletet, mert a viselkedes­­zavarok mas oknal fogva is letre­­johetnek es nem feltetlenul szukse­­ges, hogy a szemelyisegvaltozasok a heroinf uggoknel bealljanak. Mas tunetek sem teljesen megbizhato­­ak, a bizonyossag csak a bizony­­talansagban van. Nem eppen a hozzatartozokra, ismerdsokre gon­­dolunk, akikben talan felmerul a gyanu, hogy valaki kabitoszer­­elvezo a kornyezetben. Sokkal in­­kabb ervenyes a bizonytalansagi tenyezo az absztinensekre, akik nem tudhatjak, mely oraban s mely napon kezdik el ujra, hiszen ok nem „gyogyult betegek1', hanem csak „gydgykezelt“ betegek. Onok, akik fuggdsegben szen­­vednek, sem biztos, hogy leszamit­­va a drog hasznalata utani pillana­­tokat, meg tudjak allapitani valaki­­rdl, narkdzott-e az elmult napokban. Meg a legnagyobb szakemberek benyomdsai is megteveszthetok, s ezert benyomasokra a drogfuggok­­kel komolyan foglalkozni ohajto or­­vos nem epithet. A narkos jellegzetes tevedese, hogy „tiszta“ (nem narkos) ember­­rel talalkozott, pillanatok alatt kide­rul, hogy mdgis kdbitdszerelvezo, sot van nala drog, amelyen meg le­­het osztozni. Sok ilyen tevedds persze csak megjatszas: Ugy tud­tam, 6 mar nem csinalja, ezert le­­ultunk, s egyszer csak megkmalt. Nem bfrtam ki, ujra kezdtem. Meg szemleltetobb az olyan part­­nerkapcsolatok esete, amikor a lany vagy a flu megker, ne mond­­jam el partnerenek, hogy o nem bir­­ta ki, mert nem akarja, hogy a ma­sik ujra narkozzon. Sokszor feltehetnenk a kerdest, drogfogyaszto-e valaki, de erre ker­­ddssel valaszolhatnanak: mi drtel­­me tudakolozni, drogozik-e az il­­lets, ha ezt kitartoan tagadja ds ezzel kapcsolatban nem hajlan­­do nyilatkozni? Nagyon nehez helyzetben van a sziild, aki szamara felnott gyerme­­ke gyermek marad, minden eros er­­zelmi kotddessel. A szuld' a bizony­­talansag erzesdtol kivan megsza­­badulni es minden tole telhetot megtenne annak erdekeben, hogy segitsen gyermekenek megszaba­­dulni a drogtol. Ha viszont maga a kabitdszerdl vezo nem hajlandd le­­mondani a narkorol, minden probal­­kozas hiabavalo. Kivetelt csak a gyermekek es a fiatalkoruak kepez­­nek. Folosleges tulbuzgoan bizonyit­­gatni masok fuggoseget, a fuggo­­seg megallapitasa viszont mint teny megallapitas fontos lehet. Olyan esetekkel is talalkoztunk, hogy valaki beallitott a kozpontba, azt allitotta, hogy drogfuggd, es nem volt az. De milyen nezetek es mitoszok keringenek meg veluk kapcsolat­ban? Kulonbozo okai lehettek ra, elofordul, hogy a fiuk igy akarjak ki­­kerulni a katonasagot. Praxisom alatt megismertem egy fiut, aki cel­­ja elerese erdekeben heroint kez­­dett adagolni, majd jelentkezett, segitsuk ki a katyubol, mert szeret­­ne abbahagyni. A mai napig nem szabadult meg a fuggdsegtol. „A szipdzok, narkosok dpolat­­lanok, piszkosak es a tarsada­­lorn perifdridjdn dlnek. Azonnal felismerhetdek.“ Nos kerem: NEM! Az ennyire egyertelmu nezet teljesen helytelen. Igen, vannak kdztuk apolatlanok is, de elnek koztunk drogtol nem fuggo apolatlanok is. Az elhanya­­goltsag viszonylag keson jelentke­­zo tunet, ha egyaltalan jelentkezik. Klienseim tulnyomo resze rende­­sen, sokszor elegansan oltdzkd­­dott, masok nem feltunoen, de apoltan jelentek meg. Viselkedesuk sok esetben kifogastalan es az al­­koholistaktol vagy az illo anyagokat szipozoktol elteroen semmilyen buz nem arulkodik fuggo helyzetukrol. Megismerkedtem szulovel, fele­­seggel, aki ilyen nezeteket vallott es nem vette eszre sajat otthonaban a narkost, megcsak gyanus sem volt neki. A vizsgalodast megnehe­­ziti a narkos rendkivul kovetkeze­­tes hazudozasa, amely a drogfo­­gyasztas soran torvenyszeruen ki­­alakul. Persze azok onvedelmi mecha­­nizmusa is mukodesbe lep, akik er­­zelmileg erosen kotodnek a drog­­beteghez. Az ilyen emberek soka­­ig nem hajlanddak eszrevenni azt, amit a szomszedok es ismerdsok mar regen tudnak. Hiszen a drogos felesege, anyja, apja, sokszor csak „barati“ nevtelen telefonbol tudja meg szeretterol, hogy az kabitozik. Sokan csak a fuggoseg kialakula­­sa utan egy evvel, sot kesobb jon­­nek ra a betegsegre, mikozben nem vadolhatjuk oket figyelmet­­lenseggel sem. (folytatjuk) Dr. Lubomi'r Okruhlica rovata

Next

/
Oldalképek
Tartalom