Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

Kertesznaptar 1. Termesztett zoldsegfeleink koraisagat iiveghazunk, foliasatrunk, melegagyasunk holepcsoje hatarozza meg. Ez azt jelenti, hogy milyen alacsony kiilso homerseklet mellett tudjuk biztosftani a novenyeinknek sziikseges homersekletet. Ha optimalisan ki­­futheto hajtatohelyisegunk nines, a lakasban is kiesfraztathatjuk novenyeink magvait. Ter­­meszetesen a jol futheto uveghaz, vagy fo­­liasator mar a palantanevelesnel is aranyat er. A vetes elott ajanlatos a csirazokepesseg meghatarozasa, melynek probajat konnyen elvegezhetjuk. Helyezzunk el egyenkent, egyenletes tavolsagra nedves itatos- vagy szurdpapfron 100 magot, majd takarjuk be egy masik itatos- vagy szurdpapfrral. Utana formaljunk belole laza tekercset, s helyez­­zuk el vekony muanyag (mikroten) zacsko­­ban, s azt hajtsuk vissza. Ugyeljunk ra, hogy a csfrazasi ido alatt a henger ki ne szarad­­jon, ezert szukseg szerint juttassunk bele vi­­zet. A proba vegen allapftsuk meg, hany mag csfrazott ki, illetve milyen a szazalekban ki­­fejezheto csirazokepesseg. A korai termesztesre szant paprika, pa­­radicsom es fejes salata vetese mar idosze­­ru. A paradicsom- es a paprikamagot vetes elott feltetlenul csavazzuk a dohanymozaik virus ellen natronluggal. Tiz percig hagyjuk a magvakat, 1,5 szazalekos natronlugos (natriumhidroxid) oldatban, majd csapvfzzel bblftsiik at. Ha a vetomag megszarad, cel­­szeru — kulonosen a sajat magfogasbol szarmazo vetomag eseteben — porcsavazoszert hasznal ni a bakteriumos va­­rasodas, a bakteriumos levelfoltossag, a korinebakteriumos hervadas kartetelenek megakadalyozasa erdekeben. hasznalha­­tunk Orthocid 50 WP-l (0,5 g 10 dkg veto­­magra). Papfrzacskoba beletesszuk a ma­got es a vegyszert, majd alaposan osszeraz­­zuk. A magvetesre alkalmas teruletet, illetve a talajkevereket a kovetkezd tenyezok figye­­lembevetelevel valasszuk ki: a talaj(keverek) humusztartalma, vegyi reakeioja, tapanyag ellatottsaga, a negatfv tenyezoktol (kartevok, korokozok, fejlodesre karos vegyszerek) va­­lo mentessege. A felsorolt tenyezoket figyelembe veve legcelszerubb a tozegalapu, rniitragyakkal dusftott keverek hasznalata. Magvetesre az alabbi keverekek ajanlhatok: 50% tozeg + 50% homok (lehetd­­leg folyami) a sziikseges tapanyagok fe­­dezesere kobmeterenkent kb. 0,60 kg szensavas ammoniat, 0,75 kg szuper­­foszfatot, 0,25 kg kensavas kalisot ad­­junk. Gyenge minosegu tozeg hasznala­­takor tapanyaghiany-tunetek lephetnek fel, ezert adjunk a keverdkhez 10% fold­­de erett (melegen erlelt) istaldtragyat. Eb­­ben az esetben mutragya nem kell. A biztonsagos palantaneveles elengedhe­­tetlen feltetele a talajfertdtlenites, amelyet go­­zolessel, illetve vegyszerekkel vegezhetunk. A gdzolessel vegzett fertotlenftessel (95— 100 C-fokon) csaknem minden elo szerve­­zetet kioliink a talajbol, s igy a fertotlenftes utan (2—3 hetig) biologiailag teljesen passzfv­­va valik. Hatranya az is, hogy koltseges be­­rendezeseket igenyel. Napjainkban ezert a vegyszeres talajfertdtlenites keriilt eloterbe. Legismertebb keszftmenyei a Vapam es a Basumid. Tudni kell, hogy a legjobb talajfer­tdtlenites is csak akkor er valamit, ha a muveldeszkdzdk es a tapkockakeszito beren­­dezesek fertotlenitesere is allando gondot for­­dftunk. Ezt 2,5%-os Formalinnai tortend le­­mosassal, aztatassal konnyen elvegezhetjuk. A vegyszeres fertotlenftes kovetkezte­­ben a talaj ammdniumnitrogen-szintje hirte­­len emelkedik, es a novenyek gyors fejlodes­­nek indulnak. A fertotlenftett talajt ezert a ke­­zelest kovetd 2-3 honapban nem szabad nitrogennel tragyazni, ajanlatos viszont el­­latni kalisoval. A vetes befejezese utan a magagy felii­­letet komposzttal vagy egyeb, nagyobb viz­­mennyiseg befogadasara alkalmas keve­­rekkel takarjuk, majd langyos vizzel megon­­tozzuk. A vetomag kozvetlenul a tapkockaba is kerulhet. Ennek az az elonye, hogy a tuzde­­lessel jaro munkatobbletet megtakarftjuk. Hatranya viszont, hogy a magvetes ido­­pontjatol kezdve lenyegeben nagyobb palan­­tanevelo szukseges, ennek a futese viszont tobbletkiadassal jar. Ha a keles utan a palantadoles fertoze­­senek tiineteit eszleljuk—foltokban kidolo, elszarado novenyek —, tavolftsuk el a fer­­tdzott novenyeket es a folt kornyeket ontdz­­zuk be 0,5 szazalekos Perozin oldattal (2,5 litert szamftsunk 1 negyzetmeterre). A futott foliasatorban vethetjiik a honaposretket, 5 cm-es sor- es totavolsag­­ra. Ha folia alatt akarunk karf/o/f termeszte­­ni, annak veteset is elvegezhetjuk. A palantanevelo hazakban lehetoleg ne tartsunk aszparaguszt, vagy muskatlit atte­­leles celjabol, mert rajtuk telelnek at a level­­tetvek es az uveghazi molytetvek. A level­­tetvek mar a honap vegen fertozhetnek, ez esetben hasznaljunk kbrnyezetkfmeld Pirimor DP-t (0,075%-os tomenysegben). A palantak vizigenyenek kielegitese cel­jabol a talajban a viz es a levego aranya 70:30 szazalek legyen. Januar kozepeig A surii allomanyu palantak kozbtt nagy a palantadolest okozo korokozokkal valo fer­­tozes veszelye. Ezert ugy bntozzunk, hogy lehetoleg a palantak levelzetere kerulo viz a nap foiyaman felszaradjon. Ajanlatos te­­hat az ontbzest a delelotti orakban vegezni. Sokat javithat a helyzeten az altalajontbzes. A palantak levelzetere igy nem kerul viz, s meg borult idoben sem kell tartani a palan­taddles veszelyetol. A levego paratartalma a palantanevelo helyisegben 70—80% legyen. eros felmele­­gedeskor ez olykor hirtelen csokken, es a pa­lantak gyorsan lankadni kezdenek. Ilyenkor a frissfto ontdzes segft, amihez viszont na­­gyon finom porlasztofejek szuksegesek. Napfenyes idoben rendszeresen szel­­loztessunk, igy a gombabetegsegekterjede­­set visszafogjuk. Rendszeresen ellenorizzuk a hajtatohaz homersekletet es paratartalmat, hogy a termesztett novenyek igenyeihez alakithassuk. Celszeru, ha a szelloztetest es a fittest dnmukodden tudjuk biztosftani. Eb­­ben a fenyszegeny idoszakban a novenyek szendioxid szuksegletet CO2 tragyazassal potoljuk (szaraz jeget parologtatunk a haj­­tohazban). Nagyon sok kellemetlenseget okozhat a hajtatohaz belso tereben elhelyezett futoegy­­seg. A rossz fustelvezetes miatt fustmerge­zest kaphatnak a novenyek. Meg veszelye­­sebb a gazkazanok hasznalata, mivel a zart teruleten levo oxigent elegeti, s ennek hia­­nyatol karosulnak a novenyek is. Sot a figyel­­metlen kertesz is fulladasnak van kiteve. Ezert a kazanok egoterehez kulbn csdvbn vezessiink elegendo levegot, vagy a kazant a hajtatohazon kivul helyezzuk el. II. Mar most ajanlatos tervezgetni: mivel ultessuk be a viragladakat. A viragmagvak, palantak beszerzesere igy lesz elegendo idonk. A novenyeket tavasszal, nyaron es osszel cserelve, harom szakaszt tervezhe­­tiink. Kora tavaszi beultetesre a hagymasvira­­gok alkalmasak: a crocus, Scilla, Leucojum, a torpe friszek, jacintok. Hagymaikat a ho­­nap vegen be kell ultetni az erkelyladaba, es h iivos sotet helyen elohajtatni. Amikor azu­­tan az ido melegre fordul, barmikor kihelyez­­hetok. Az emlftett viragokhoz igen dekora­­tfv szegelynoveny az arvacska, nefelejcs, pri­mula stb. A nyari viragok kivalasztasakor feltetlenul figyelembe kell vennunk: milyen egtaj fete nez a kertunk vagy erkelyunk, mennyi napfenyt kapnak majd novenyeink reggeltol estig? Napos fekvesu helyre a muskatli, torpe dalia, petunia, Gazania, torpe Zinnia es Tagetes valo, s igen dekoratfv kozbttuk az ezustos levelu Cineraria maritima. Ha esungo novenyekkel kfvanjuk dfszfte­­ni erkelyunket, a muskatli, petunia vagy a szegfufelek e celnak megfelelo valtozatait hasznaljukfel. Ha viszont felfuto novenyekre van szuk­seg iink, mert nemi arnyekot akarunk terem­­teni veliik, igen dekoratfv a Cobea (trombi­­tavirag), a Lathyrus (szagos bukkony), az Ipomaea, vagy a Convolvulus (dfszfolyon­­dar). Felarnyekos helyekre bovebb a viragva­­lasztek, mert oda a Begonia-felek, (a folytonviragzok es a gumdsbegonia fajtak), a fuksziak, valamint ezek esungo valtozatai is iiltethetok. Kozejuk dfszspargat, metenget (Vinca) telepfthetunk. Az eszaki vagy eszakkeleti fekvesu, to­­vabba az arnyekos helyeken mar leszukiil a valasztek. A Fuchsia es a Begonia meg megel, ugyszinten a sarkantyuka is. Az brok­­zoldek kdzul a borostyan, a meteng ultethe­­to. Ezek azutan oszre is kinn maradhatnak, esupan a viragosokat kell kozbttuk kicserel­­nunk. A torpe krizantemok az osz dfszei: a fagyokig viragoznak. Aki pedig meg telen is igenyli a zold no­­venyt, a viragosok helyere fenyofeleket ultethet az erkelyladaba. Akik eloszbr ul­­tetnek viragos novenyeket, azok szamara a megfelelo lada beszerzese vagy eloke­­szftese is feladat. Fabol, muanyagbol, eter­­nitbol egyarant keszftheto, vagy vasarolha­­to, lenyeges, hogy kello melysegu es vfz­­elvezetese is megoldott legyen. A novenyek ugyanis a pango vizet nem sze­­retik. Helyenkent tehat legyen lyuk az er­­kelyladan, amelyet cserepdarabbal fedjuk le. A lada aljara folyami homokot terft­­sunk, legalabb 3 cm vastagon es erre a ker­­ti foldet, amelyet evente cserelunk. Borostyan: futtathato kiszaradt fakra, fatorzsekre vagy eszaki falra. Leg­­gyokerevel a sima feluleten is megtapad. Suru lombu fak alatt vagy epu­­letek arnyekaban tdmbtt, brbkzbld „gyepet“ alkot. Nagymeretu noveny­­edenyekbe vagy tamfalak tetejere ultetve mutatos „csungo“ noveny: drot­­kerftesre, leckerftesre futtatva keskeny, brbkzbld sovenykent nyfrhato. Csak a fiatalkori, meddo alakja kuszik, az idoskori alak mar nem. CSIBA LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom