Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

Nem art, ha tudjuk... Het vilagcsodanakne­­vezi a hagyomany az o­­kor nagysagaban es pompajaban egyarant megkbzeli'thetetleniil tokeletes het muem­­leket. Arrol, hogy a jo­­reszt mar elpusztult al­­kotasok kdziil voltakep­­pen melyikhet erdemli ki a „tokeletes“ jelzo't, sokaig megoszlottaka velemenyek, mfg meg­­sziiletett a dontes, hogy az Antipatrosz go­­rog kolto a I tai csoda­­kent versbe foglalt het mu kapja a dicso ran­­got. Ezek pedig a ko­­vetkezok: 1. Az egyiptomi piramisok. A legnagyobb koztuk Kheopsz faraoe, amely Gizeh kozele­­ben all. Eredeti magassaga 147 meter volt (ma mintegy tiz meterrel alacsonyabb). Epite­­senel 360 000 rabszolga se­­renykedett tobb evtizeden at. 3. Artemisz szentelye Epheszoszban, Kisazsia fold­­kozi-tengeri partvideken. Ez volt koranak legnagyobb go­­rog temploma, hosszat 105, szelesseget 50, oszlopai ma­­gassagat 18 meterre becsulik. Elotte az istenno hatalmas szobra magasodott. Az epule­­tet a gotok pusztftottak el 263- ban, s a tudosok csak a mult szazadban bukkantak ra rom­­jaira. 4. Pheidiasz aranybol es elefant­­csontbol keszult 14 meteres Zeusz-szobra az oliimpiai Ze­­usz-templomban. Az isten bal­­jaban jogar, amelynek a vegen sas ul, jobbjaban Nike, a gyo­­zelem mindig paranyi termetu­­nek abrazolt istenholgye. 2. Szemiramisz kiralyno babilo­­ni fiiggokertje, melynek fold­­del boritottfelso koteraszan al­­h'tdlag tizenot meterre is meg­­nottek a fak. 5. A mauzdleumok nevadojava valt Mauszolosz kisazsiai ki­­raly Halikarnasszoszban, ido­­szamitasunk elott 358-ban fel­­allitott 49 meter magas sfrem­­leke. Piithosz gbrog epitesz tervezte, a XII. szazadban egy foldrenges sulyos kart oko­­zott benne. 6. A rhodoszi kolosszus, vagyis Heliosz napisten rhodoszi szobra, amelyet i. e. 290 tajan keszitette a lindoszi Kharesz. 36 meteres magassagaval ez volt az okor legnagyobb erc­­szobra. Az alak szetterpesz­­tett labai kozbtt kenyelmesen atsiklottak a hajok. Allitolag i. e. 233-ban omlott ossze egy fdldrengesnel. 7. A 120 meter magas vilagfto­­torony az alexandriai kikoto Pharosz nevu szigeten, feny­­jelzesre alkalmas homoru tiik­­rokkel a legfelso szintjen. A knidoszi Szosztratosz epitette, Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi kiraly (kb. i.e. 304- 246) megrendelesere. 1316-ig allt a helyen: akkor egy fold­­renges elpusztftotta. Pharosz sziget neverol viszont azota is farosznak(pharosznak)neve­­zik a vilagitotornyokat.-cd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom