Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-22 / 22. szám

A teli unnepkor epi kulturank ese­­menykorehez tartoz­­nak az oszi es teli honapokhoz kapcsolodo szo­­kashagyomanyok. A karacso­­nyi unnepkorhbz rovid cso­­korravalo szokas keresztmet­­szetet mellekeljuk. Az anyag lejegyzese mas­­fel evtizeddel ezelott tortent az ung-videki Szirenfalvan, Csicserben es Deregnyon. „Az oszi, teli honapok alkal­­mat kfnaltak mindket nembeli ifjusag szamara. Ekkorvoltak a fonok, az esti tanyazasok. A lanyok egyutt probaltak megtudni Andras es Luca estejen vagy karacsony viliajan, hogy ki es milyen lesz jbvenddbelijuk. Megmu­­tatta ezt a forro vizbol elsonek kikapott, derelyeben talalt ferfinev, karoszamlalaskor pedig a kilencedik karo ma­­gassaga, gorbesege, forma­ja. Lanyos hazaknal a fonok­­ban Luca-napig szabad volt a maskarezas is. Utana nem, hiszen bekbszontott az ad­vent, a visszafogottabb unne­­pi elokeszulet idoszaka. Mind a fiuk, mind a lanyok Luca es­tejen Lucat hordtak. Ez abbol allt, hogy megtol­­tottek egy cserepcsuprot ha­­muval, szemettel es behajitot­­tak a hazak pitvaraba, bosszusagot es munkat okoz­­va ezzel a haziaknak. Ez a szokas a kozelmultig elt. A szakirodalombol isme­­retlenek a Luca-napi varian­­sok a kozeli bodrogkozi es beregi (Ukrajna) teruletekrol. A Luca-hordas ugyanugy jellemzi az ungi folyokoz fal­­vait, mint a bakfazekhordas a Jaszsagot vagy a diszno meglovese a Nagykunsagot. Szirenfalvan a karacsonyi koledalas — a reformatusok­­nal a kantalas — megszokott hagyomany s azt jelenti, hogy a karacsony viliai templom utan a nep enekelve koruljar­­ta a falut. A kisgyerekek a madar alaku kalacsot, tubu­­kat kaptak. Mint a torteneti Felvidek nagy reszen, ugy Csicserben is a kozelmultig hasznalt es ismert a karacsonyi ostya­­hordas kozepkori eredetu szokasa. A napi szukseges ostyamennyiseggel a haran­­gozo latja el az egyhazat. A vilia esti karacsonyi asz­­talra az Ung-videken, az alta­­laban karacsony elotti heten vagott sertesbol keszult ka­­posztalevest — benne a fott hussal es fustolt kolbasszal —, ceklaval es frissen suit kalaccsal fogyasztanak. A hatvanas evekben elt meg a betlehemezes, amely egy evtizeddel kesobb foko­­zatosan elmaradt. Hasonloan a karacsony masodik es harmadik napja­­ra eso Istvan- es Janosko­­szontes. Az egyik ilyen rigmus a kovetkezd: Eljen ez az Istvan sokaig, amint elt mar neve napjaig. Elte sokaig terjedjen, hire-neve nbvekedjen. Kassatol Budaig, Budatol Mokcsaig. (Mokcsa ungi kozseg) Egy Janoskbszontd: Janos napra virradtam, hamar ide toppantam. Megerdemlek egy koronat, vagy egy pohar pajinkat. Ahanyszor a szarka megbillenti a farkat, annyi ezres usse Janos batya markat. A kbszbntokbn a tanitok, kantorok, papok es verselge­­to parasztemberek hatasa er­­zodik. Mig a kozepkori Europa­­ban tobbfele evkezdet volt szokasban, tajainkon akkor az esztendo kezdetet kara­csony elso napjatol szamitot­­tak, ami januar elsejen csu­­csosodott ki. Ilyenkor a csa­­ladok, rokonok, baratok jo­­kivansagaikat fejeztek ki egy­­masnak, s kisebb-nagyobb ajandekkal kedveskedtek szeretteiknek. A tarsadalmi, politikai okok kovetkezteben az 1940-50- es evekben megvaltoztak a falvak szokasai, melyek a be­regi, ugocsai (ma ukrajnai), szatmari, valamint szabolcsi magyarsag szokasaival mu­­tatnak hasonlosagot, s igy az eszakkeleti magyar kulturalis ovezetbe tartoznak. Ezek par­­huzamai elsosorban a szom­­szedos karpataljai es Felso- Tiszavideki magyar falvak­­ban talalhatok. D. VARGA LASZLO (a szerzo illusztracios felvetelei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom