Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-22 / 22. szám
0 gazi zsufoltsag. Konyvek a polcokon, az asztalokon, a kirakatokban, oszlopokkent emelkednek korben a szukos iroda-raktarban. Mindeniitt konyv. Es ez a szines, sok-sok bdlcsesseggel megtomott kbzeg Toth Ilona birodalma. Mintha az utca zajat is tompitana a rengeteg papir: az autok zugasa, a villamosok robaja sem igen hallatszik, pedig Pozsony egyik legforgalmasabb utjan, a Korhaz utcan talalhato a szobanforgo konyvesbolt. — Szeretem ezt a sok konyvet, es a decembert kulonosen. Ilyenkor az atlagosnaljoval tobben ternek be hozzank, kiildnos varazsa van a karacsonyi vasarlasoknak. Sorrendben immar a negyedik karacsony elotti idoszakot tolti a sajat boltjaban. Mint sokan masok, 6 is az onallosagot, a nem kis kockazattal jaro vallalkozoi palyat valasztotta. —Butikban kezdtem, nem egyediil, s talan az volt az egyik ok, hogy rovid ido utan massalprobalkoztam. Becsben vallaltam munkat, de a kereskedelem akkor mar nem hagyott nyugton. A konyvek mindig is vonzottak, az irodalom igen kozel allt hozzam. Belevagtam. Kezdetben azt hitte: a magyar olvasoknak tesz egy nagy szolgalatot. Majd hozza nekik a sok, szep, ertekes konyvet, minden igenyt kielegi't... Az igyekezetet viszont nagyon koran leloh asztotta a kemeny valosag. A szlovak fovarosban nem volt olyan kereslet a magyar olvasnivalo irant, mint feltetelezte. — Nem akartam en itt a varoskozpontban „magyar celpont" lenni. Ugy gondoltam, legjobb, ha a magyaron kivul mas, idegen nyelvu konyvekkel bovitem a kfnalatot. Ez az otlete jelentette es alkotja ma is a tulajdonkeppeni uzletpolitikajat. Angol, nemet, francia, spanyol, olasz, cseh es orosz nyelvkonyveket, szotarakat kezdett forgalmazni. — Most mar utolag ugy merlegelem a kezdeti lepeseimet, hogy azok helyesek voltak. A nyelvtanulas ugyanis a vartnal is nagyobb mereteketdltott, es az ilyen jellegu szakkonyveket nagyon sokan keresik. Es szinte termeszetes velejarojava, illetve kiegeszitojeve valtak a nyelvtan es a szotarak mellett az idegennyelvu szepirodalmi muvek. Az utobbi idoben az olasz „jbttdivatba", meghozza annyira, hogy sokan nem csupan nyelvkonyvet, hanem olvasnivalot is keresnek. Ugyanezt mondhatom el — bar lehet, hogy meglepoen hangzik — az orosz konyvekkel kapcsolatban is. Ugy latszik, ujra felfedeztek ezt a nehany eve szamuzetesre itelt nyelvet. — Van elegendo az emlitett konyvekbol? — Hiaba a fokozott erdeklodes, a szlovakiai piac meglehetosen kicsi. Ezert a kis peldanyszamban eladhato konyvek tulsagosan dragak volnanak. Tovabbi kerdes pedig a szerzokkel kapcsolatos. Ez a ket tenyezo befolyasolja, hogy a hazai „ termesbol" bizony nem tudnank ella tni az erdeklodoket. Sok konyvet hozok be Csehorszagbol: nyelvkonyveket, szotarakat, sot vilagirodalmi forditasokat is. Az un. slagerkonyvek, amelyeket idoszakonkent sokan keresnek, szinten nagyreszt cseh forditasban kaphatok. Arrol inkabb nem beszelek, hogy milyen koriilmenyes, idoigenyes a kulfdldrol postan erkezo szallitmany vamkezeltetese. Ugyanis a terjesztok nem mindent kinalnak, vannak cimek, amelyeket egyenesen a kiadoktol szerzek be. — Es ha valakinek kulonleges igenye van? —Azt is igyekszem teljesiteni. Ha pontosan tudja, mit akar, sot, ha a kiadot is megnevezi, nyert ugyem van. Szinte biztos, hogy tolem megkapja a konyvet. — Hogyan valasztja ki a keszletet? — Nem dicsekedeskeppen mondom, de jo erzekem van ahhoz, mit rendeljek. Keves az elfekvo konyv, marmint az olyan, amely hosszu ideig nem kel el. Munkatarsaimmal egyutt nagyon odafigyelunk, mit keresnek a hozzank beterok. Fel is jegyezzuk, s a kovetkezd rendelesnel, valasztasnal ezt szem elott tartjuk. — Lehet kovetni, illetve megjegyezheto, mi minden van a polcokon? — Hihetetlen szamomra is, hogy mennyire megmaradnak bennem a konyvek. A szamftogepben ugyan megnezhetem, ellenorizhetem, valoban megtalalhato-e a keresett kotet, de tobbnyire nines erre szukseg. Szinte a teljes cimtara fejemben van. — De minden konyvet nem lehet elolvasni... — Valoban nem. De a harom elarusitdval ugy nagyjabol el szoktuk osztani, ki mit olvasson el. Ha ismerjuka muvet, sokkal konnyebb ajanlani, egyszerubb eladni. Het kozben alig van idom az olvasasra, csak het vegen, illetve az unnepek alatt veszem kezembe a konyvet. Tavaly tiz napig voltam beteg, naponta egy-egy konyvet elolvastam. — Mi a tapasztalata: az emberek mennyi konyvet vasarolnak? — Mint mondottam, a nyelvkonyvek irant erezhetoen fokozodott az erdeklodes, es ez mostanaig tart, a szepirodalombol viszont kevesebb kel el. Ebbol is latszik, hogy akiknek sziiksegiik van a szakkonyvekre, megveszik, ha dragabbak is, de a regenyeket nem tartjak ennyire fontosnak. Persze vannak allando, visszaterd vevoim, akik rendszeresen beneznek, milyen ujdonsagaink vannak. Ha felfedeznek egy-egy szep konyvet, es ha nem futja ra nekik, addig jarnak es nezegetik, amfg nem tudnak ellenallni a csabitasnak. Az egyertelmuen erezheto: az emberek meggondoljak, mire adjak ki a penzuket. — Emlitette a szep konyveket. Vannak olyanok is, amelyekre az ellentetes jelzot hasznalna? — Nincsenek. Nezze csak vegig: minden konyv egy-egy szep darab. Az eldfordul, hogy, ha atlapozom, megjegyzem: a borito vonzobb is lehetne, mas illusztraciotis el tudnekkepzelni, de tulajdonkeppen minden kotetre ugy tekintek, mint egy mure, amely valakinek fontos volt, hogy ilyen formaban lasson napvilagot, es sok-sok ember nyult hozza, amfg ebbe a formaba keriilt. — Meg mindig el az a szep szokas, hogy karacsonyra sokan vesznek ajandekkent konyvet? — Szerencsere, igen. Az unnepek elott korulbeliil harom hettel kezdodik el a vasar. Ilyenkor sokan jonnek tanacstalanul, s nekik a legmegfelelobb konyvet ajanljuk megvetelre. Fontos, hogy az ajandekozo es a megajandekozott is elegedett legyen. Vannak, akik az utolso pillanatra hagyjak a vasarlast. En rajuk is gondolok. Meg december 24-en is nyitva tartunk. Igaz, ilyenkor csupan a ferjem a „beosztottam“, de ugy erzem, ennyivel tartozom a vevoimnek. Tavaly pedaul mar a gyerekek telefonaltak, hogy estere hazaeriink-e, annyi volt a „megkesett“ vevo. Az utolsok kozott befutott egy ur, aki talan az osszes ismerosenek nalunk vett konyvet, tobb mint hetezer korona ertekben. Persze, az utolso napokban meg azzal is fokozodik a munkank, hogydiszesen csomagoljuk a koteteket, hiszen vannak, akik egyenesen a fa ala helyezik el. Milyen jo tudni, hogy szamtalan csaladban az en boltombol szarmazo konyv okoz dromet! — Karacsonyi brom. De van hetkoznapi elegedettseg... — Bizonyos mertekben igen. Ugy erzem, megtalaltam azt, amit szeretek csinalni, es szivvel-lelekkel vegzem a munkam. A nullarol, a semmibol kezdtem. Neha bizonytalan is voltam. Aztan fokozatosan eligazodtam a vallalkozas labirintusaban, bar a torvenyek, rendeletek valtozasat igen nehez kovetni. Nem tettem tul magasra a mercet, inkabb azatgondolt lepesek hive vagyok. Kitarto, mindennapi aprolekos munkavalertem elazt, hogy a fovarosi konyvkereskedok kozott nevem van. — Es a csalad? — A ferjem szinten „szakmabeli“. 6 konyvterjesztessel foglalkozik. A fiam konzervatorlumot vegzett, jelenleg Becsbe jar foiskolara. A lanyom szinten azosztrak fovarosban tanul; iden erettsegizik. DEAKTEREZ
