Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-08 / 21. szám
U 7 U !J hj J -J 11111 “ J i JU IJ U J J Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatdt, mint allandoan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. A kiserletezes mint ok „Mi tehat az oka annak, hogy gyermekem, rokonom, ismerosbm a kabitoszerhez nyult?" Ahogy azt a szocialpszichologiai felmerdsek igazoljak, a leggyakoribb ok az uj elmenyek utani vagy, a kiserletezdsre va- 16 hajlam, a kivancsisag, amely a felnotte valas jellegzetes kiseroje. Elegendoek lenndnek ezek az okok? Sajnos, igen. Hogy ezt megbrtsuk, megint kevesek mindennapi tapasztalataink, melyeket peldaul az alkoholbetegekkel kapcsolatban szereztiink. Talan eppen ezen ok miatt osztjuk kemenyre es konnyure a drogokat. A kemeny kabitoszer— mint pl. a heroin — az embed ha nem is azonnal, de nagyon rovid idon beliil magahoz lancolja, es kialakul a fuggoseg. Az igazsag az, hogy az emberek tobbsdge nem elegszik meg az effele magyarazattal. Tobbnyire, ahogy ez parbeszedeink soran is kiderul, gyermekiik vagy rokonuk fiiggosegenek mas gyokeret vagy okat akarjak megtalalni. Kezzelfoghatobb okot keresnek, melyet radikalisan el lehetne tavoh'tani. Ha ez nem sikerul, legatebb bunbakot igyekeznek talalni. Ugy tfinik, a megismeres jelenlegi szintjen az emh'tett okok uteni kutatas tovdbbra is hiabavalo, ez az irany zsakutcaba vezet. Mi tehat a teendo? Fel kell hivni mindazok figyelmdt, akiknek a kornyezeteben ha nem is drogbeteg, de veszdlyeztetett fiatalok elnek (foleg nagyvarosok lakdtelepein), hogy semmilyen ismeretlen anyaggal es kabitoszerrel nem szabad kiserletezniuk. Nem tudhatjak ugyanis elore, hogy a kiprobalt anyag nem kemeny kabftoszer-e. Ha megis ki'serletezndnek, lehet, hogy soha nem lesznek kepesek kortarsaikhoz hasonlo normalis eletet elni. Ervenyes ugyanis az a szabaly, hogy vannak az eletben olyan dolgok, melyeket soha nem szabad kiprobalni. PI. nem probalhatom ki, milyen erzes kiugorni egy 12. emeleti lakas ablakan. Az elso adagot sokszor nem ismeretlentol, sot nehany esetben a legjobb barattdl kaphatjuk. Onok, erintettek tudjak, hogy a kdbitdszerezds a baratok altal indul utjara. Kiilonoskdpp ovatossagra kell intenunk azokat a szuloket, akiknek narkos gyermekiik mellett kisebb gyermekeik is vannak. Termdszetesen ide kivankozik a kerdes: semmilyen felelosseg nem terheli a szuloket? Dehogynem! Csak ennek merteke akkor novekszik, ha mar megtortent az a szerencsetlenseg, hogy gyermekiik drogbeteg lett. Ekkor elsosorban azert felelosek, hogy a tobbi gyerekkel ez ne tortenjen meg. Nemcsak a tizenket-tizenharom evesekre gondolunk, hanem a nagyobbakra is, beleertve az ugyfeleink nagy reszet kepezo tizennyolc folotti fiatalokat is. Tobbseguknek vannak szuleik, egyiitt laknak es gyakran nagyon bonyolult kapcsolat alakul ki kozottuk. Nezziik meg ezt a heroinfLiggok szemevel is. Koztiik is akadnak olyanok, akikmindenert hozzatartozoikat vadoljak. Allitolag miattuk kezdtek el a drogfogyasztast, de mindez csak kifogas. Tdny, hogy sokak otthoni koriilmenyei a kabitoszer-elvezet eldtt is bonyolultak voltak, de nem a rossz korulmenyek miatt kezdthk el a drogfogyasztast es nem azert hasznaljak a drogot, hanem foleg azdrt, mertmegfzleltek azt. Ha mar kesobb nem is izlik annyira, a drog iranyitja oket, nagyon rossz a kozerzetlik nelkiile. „Kriziseik“ — elvonasi tiineteik vannak. A bun atharitasa a hozzatartozokra ez esetben rendszerint a veliik valo manipulates modszereul szolgal. Vegiil a hozzatartozok vadolasa mar csak azt szolgalja, hogy ne dobjak ki oket az utcara, hogy legalabb a teto maradjon meg a fejiik felett. (folytatjuk) Alwtai MS! Aludni altalaban mindenki szeret, ds fdleg akkor erezziik az alvas jotekony hatdsat, amikor melyen, zavartalanul tudunk aludni. Az alvas az egdszseges ember mindennapi szokasos jelensege, mindig is sokat foglaikoztatta az embereket. Ezen nem is csodalkozhatunk, ha figyelembe vesszuk, hogy eletunk harmadreszet atalusszuk. Az egeszseges ember napi 7— 9 drat alszik atlagban, ami azt jelenti, hogy egy 75 eves ember az dletdbdl 15 evet atalszik. Sokan ezt az idot sajnaljak, es ezdrt prdbal kozna k ellenallni ennek az eros torvenyszerusegnek. De nagyot tdvednek azok, akik azt hiszik, hogy az alvas karara iddt spdrolnak meg. A kialvatlan ember ugyanis konnyebben elfdrad, csokken munkakeszsege, az ilyen emberek rosszked vuek ds kozdrzetuek, nem drzik magukat jol „a bortikberr. Es ha az alvas rendszertelenne valik, a kialvatla nsag hosszabb ideig tart, konnyen felmerulhetnek problemak az egyen egeszsegi aliapotaban. Ebrenldtkor a kulso ds belsd komyezetbol az agyba sok uj hatas, informdcio erkezik, amelyeket az agysejtek feldolgoznak, analizalnak, osztalyoznak stb., hogy aztan az igy integrdlt informaciokat kikiildjek az egesz szervezetbe. Az agynak e „munkdja“ kimeriti azt, ds ekkor jdn az alvas fontossaga, ami tulajdonkeppen segft megerositeni a szervezetet, es fokepp az agysejtek mukoddsdt. Azokndl az embereknel, akik hosszabb ideig keveset alsza - nak, az idegrendszer kiilonbozd betegsegei jelentkeznek, ezek kdziil is leggyakrabban neurdzisok. Az alvasnak mar regota gydgyito szerepet tulajdonitanak, de az ujabb ismeretek alapjan, a kiilonbozd betegsegektol ftiggoen, felmerul a kerdes, meddig kell, szabad aludnunk, hogy ne kovetkezzen be zavar sem testi, sem lelki teren. Az alvasigeny szuletesunktdl fogva valtozik. Amig a csecsemd napjdnak 16—18 ordjdt atalussza, a felndttkorban ez az ido lecsokken 7—9 orara. De ez termeszetesen egydntol fuggden vdltozik. Valaki kialudtnak drzi magat hat drai alvas utdn, es valakinek nem eleg a tfz ora sem. Az alvasra ugyanis mindenkinek sz iiksege van. Ez egy b/o/dg/a/szukseg/ef—ugyaniigy mint a taplalkozas —, amelyet ki kell elegiteni. k jd alvdsnak van ndhdny alapfeltetele, amelyeket jd ha szem eldtt tartunk. Nem jd hatassal van a tul meleg illetve hideg szoba, iigyeljunk a megfelelo szelloztetesre, az agy elhelyezesere es mindsegdre. A szakemberek nem ajanljak a tul puha fekvohelyet, de a nagyon kemenyet sem. Sokunkndl alakult ki egy bizonyos lefekvds eldtti ceremdnia, amelyet ha valami megzavar, gatol benniinket a jd alvasban. Valakinek fontos, hogy sotet legyen, csend, vagy eppen egy specialis bltozetre, meghatarozott fekvesi helyzetre van sziiksege. Mdsok viszont bdrhol, barmilyen kdriilmenyek kbzott konnyen dlomba meriilnek. Fontos, hogy lefekves eldtt „kapcsoljuk ki" magunkat a napi probldmdkbdl, ne vigyiik az dgyba, mert azok zavarni fognak az alvasban, es masnap ugy erezziik, mintha nem is aludtunk volna, ds mdg nehezebben tudjuk majd megoldani a problemakat. Fontos az azonos idobeni elalvas, mert ha a megszokottnal kesdbb prdbalunk elaludni, az mar nehezebb lesz. Alvaszavarok sok embemel elofordulnak, de megfeleld eletvitellel konnyen helyre lehet hozni. Ha viszont tovabb tartanak, akkor mar valamilyen betegsdget is jelezhetnek. De nem tudunk aludni pdlda - ul fogfajdskor, erds kdhogdsndl sem. Ezek a zavarok elmiilnak, ha a betegsegiink is elmulik. Mds a helyzet a neurotikus betegeknel. Ok ugy erzik, hogy nagyon sokat kell aludniuk, hogy elbujjanak az diet nehdzsdgei elol, azt velvdn, hogy azok addig megoldodnak. Ez a hosszantarto alvas viszont kesdbb almatlansaghoz vezet, ami tovabb ront a helyzetiikon. Az almatlansag nem betegseg (vagy csak nagyon ritkan az). Az orvosok alta- Idban nyugtatdkat, altatdkat frnak eld a panaszosnak, akik kesobb ismet almatlansagban szenvednek, mivel ezek a gyogyszerek tobbsdgukben fiiggdsdghez vezetnek. Ezert inkabb probaljunk meg valtoztatni eletformankon, szokasainkon. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. liubomi'r Okruhlica rovata
