Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-11-24 / 20. szám
Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatdt, mint dllandban ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. Az okok A fuggoseg „Drogfiiggo vagyok? 6 drogfiiggd?“ Milyen a fiiggoseg definicioja az Egeszsegugyi Vilagszervezet (WHO) szerint? A fiiggoseg lelki, van, amikor testi allapot is, amely az eld szervezet es a drog kolcsdnhatasanak az eredmdnye. Jellemezhetd a viselkedesben eszlelhetd megnyilvanulasokkal es mas reakciokkal, melyek mindig kenyszert tartalmaznak — a kdnyszerito vagy, amely a drogok allando vagy periodikus fogyasztasara iranyul a pszichikai hatasok elkeriilese vegett, maskor a kellemetlen diszkomfort erzesenek elkeriilese celjabol, amit a drog hianya okozhatna. Ez a def inicio nemzetkozi viszonylatban elfogadott. Vilagosan kimondja: ahhoz, hogyvalakitdrogfijggdnek nevezziink, nem sziikseges a markialakult testi fiiggoseg. Ezt fontos megemlfteni, mert kezdetben sokan hajlamosak az bnamitasra, hogy megnyugtassaksajatmagukat. Fontos hangsulyozni, hogy a fiiggoseg kialakulasanak meghatarozb osszetevoje a drog szii kseg letene k jelentkezese az ember lelkivilagaban. „Miertszeda fiam vagy a lanyom drogot? Hol hibaztam el? Ki a vetkes?” Ezek gyakori kerdhsek, amelyeket a drogbeteg hozzatartozdi tesznek fol, 6s nem csak ok. Az okok ut6n kutatnak. Vajon velesziiletett, orbklott hajlam az ok, vagy a kornyezetben 6s a csalddban rejlik? Ha valaki a kabitdszerrol nem vesz tudomdst es alkalma sines hozzajutni, nines kitdve a drog veszely6nek. Sorozatunkban nem tartom sziiksegesnek a veleszuletett es orbklott hajlamok lehetseges voltanak kerdeset meg vitatn i. Az adott korij Imenyek kozott mindenekelbtt a visszaesesek megeldzhserdl folyb vitakban az brbkblhetoseg kerd6se nem annyira fontos. Az ok a csaladban keresendo? Az emberek gondolkodasdban meg mindig sok az elavult es sztereotfp n6zet, melyeket rendszerint feliilvizsgalat nelkiil, automatikusan hasznalnak uj helyzetekben is. Igy van ez a kemeny drogok altal kialakuIt fiiggoseg eset6ben is. Egy a nezetek koziil: „Az, hogy a kabitoszerhez nyul valaki, az a szuldk nem megfeleld gondoskodasanak a kovetkezmenye, illetve a csonka vagy valami mas miatt sdriilt csaladaz ok.” A mi esetunkben ez az 61 litas nem teljesen helytdllo, legaldbbis ami a heroinf uggb'seget illeti. A Drogf iiggos6gek Gyogyitasdnak Kozpontjdban sok drogbeteg 6s hozzatartozbja fordul meg. Vannak koztu k olyanok, akik ugynevezett csonka csaladbbl szarmaznak, de sokan eltek es nevelkedtek rendezett kbriilmenyek kozt. Jellegzetesek a szuldk, fbleg az anyak kijelentesei: „En azt hittem, hogy az en gyermekemmmel ez soha nem fordulhat eld, hogy eleg jol ismerem ot ahhoz, hogy rogtbn eszrevegyem, ha kabitdszert haszndl. Mindig eliteitem azokata sziildket, akiknek gyermekei narkosokka valtak. Most ezt maskepp latom. Nem tudom, hoi kovettiink el hibdt". Az imenti dllaspont reszben megmagyarazhato azzal, hogy a Nyugattal osszehason li'tva—ahol a kemeny kabitoszerek kapcsan komoly tapasztalatok gyultek ossze, es ahol ennek kovetkezteben fel vildgosfto es megelozo programokat dolgoztak ki — nalunk olyan a helyzet, hogy nemesak az egyszeru, hanem a muvelt szuloknek sem volt lehetoseguk megfelelo ismeretekhez jutniuk. Ebbol kifolyolag nem tudott eleg intenzfven hatni gyermekeire es megfeleld korlatokat kialakitani bennuk a „drogkiserletez6s“ ellen. Ezaltal csokkent az elonyiik a szocialisan hatranyosabb helyzetu csaladok gyermekeivel szemben. „Nem igaz tehat, hogy a heroinfuggoseg azert jott letre, mert gyermekem rendezetlen csaladi korulmenyek kozott e It, amitol boldogtalan volt es menekulni akart?” Igen, olykor ez is igaz lehet, csakhogy ez korantsem torvenyszeru. I\lem lehet egyertelmuen azt dllftani, hogy a felbomlott csaladbbl szarmazo narkos fuggosegenek automatikusan a csalad az okozoja. Ugyanis sok drogbeteg rendezett csaladbbl szarmazik, sot ellenpeldakent sok olyan fiatalrol szolhatnank, aki a rossz csaladi korulmenyek kozul sem indult el a narkos „karrier“ utjan, meg akkor sem, ha a drog szamara elerheto volt. (folytatjuk) Egy dteves kisfiu mar egy eve rendszeresen bevizel. Mindig elenk, fiirge volt, szivesen jatszott a tobbi gyerekkel. Tdrt6nt, hogy egy 6ve a sziilei elutaztak egy hbnapra. A kisfiut a nagymamaja goodjaira biztak. A kisfiu megfazott es 6jszaka bepisilt, amit a nagymama a szemhre vetett 6s a szigoru apjaval fenyegette. 6 felt, hogy a kovetkezd ejszaka ismet megtortenik a dolog, 6s a felelemtol nem mert elaiudni, koran reggel, amikor a feradts6gt6l m6r nem birt fentmaradni, m6lyen elaludt, majd ismet bepisilt. A bepisiles lassan mindennapossa v6lt. A szuldk ugy prdbaltak segiteni, hogy 6jszak6nk6nt tbbbszdr is felebresztett6k. De 6 ennek ellen6re a kovetkezo fel oraban ismet bepisilt. A szuldk sz6gyelt6k, 6s sokdig nem fordultak orvoshoz. Ez a problhma sok sziildnek okoz gondot. Nem tudjak, mitevok legyenek, es tobbnyire a gyermeket hibaztatjak anelkul, hogy kikernek az orvos velemenyet. Bevizelesrdl (enurdzis) akkor beszdlunk, amikor a gyermek haromeves korara meg mindig bepisil. A fiuknal az ejszakai bevizeles negyeves korukig meg megengedheto, de kesdbb mdr orvosfesra szorul. Megkiilonboztetunk ejszakai es nappali bevizelest, amelyek gyakran egyszerre is jelentkeznek. A nappali bevizeles oka lehet egy eros drzeimi hatas, brom vagy felelem, de a jatekban valo mely elmeriilhs is. Ez a formdja tobbnyire iddvel elmulik. Amikor azonban a gyermek fejlodeseben veszunk eszre lemaradast, akkor viszont mar szakemberhez kell fordulni. A nevelesi hibak is jelenthetnek kivdlld okot, ide sorolhato az a szoktatas, amikor a gyermeket hosszu ideig hagyjuk az hjjeli edenyen ulni, vagy a pelenkaba valo kiuriths utdn mdg rdultetjuk a bilire, a rendszertelen rdultetds. Hogy mindezt megelozzuk (az egeszsegesen fej- Iddo gyermeknel) — helyesen kell eljamunk. A masodik hletevben nem kellene, hogy nappal is pelenkdzzunk. Tovabba azzal is novelhetjuk a gyermek onbizalmat, ha minden sikeres (bepisiletlen) nap utan megdicserjuk gyermekunket. Az ejszakai bevizeles eloford ul hat komolyabb ok nelkul is, de mint neurotikus tunet is. Az utobbit tobb ok is kivdlthatja: az idegrendszer kdrosoddsa, neveldsi hibdk, kornyezetvaltoztatas. Az sem tevesztheto szem elol, hogy a gyermek egyszer vagy tbbbszdr pisil-e be egy djszaka alatt. Erre is nagyon oda kell figyelnunk, mert ha tobbszbr, akkor az orvossal egy utt probaljuk megfejteni az okat. Pszicholdgiai szemponlbol a bevizelhsnek akkor van jelentosege, ha az betegseg kovetkezteben vagy a helytelen neveles miatt alakult ki. A gyermek szuletesethl kezdve nem szereti, ha nedves, amit a pisiles utdn el kell turnie. Mar elotte nyugtalan, majd utana sir. Ha az anya nem teszi tisztaba, ezt a kellemetlen hrzhst „megszokja'‘, ami a kesobbiek folyaman problemakat okozhat. Nhhanyszori bepisilhs, amely a tisztdra szoktatdsndl jelentkezik, szinte minden gyermeknel elofordul. Viszont ha eras biralat, testi fenyites, nevetsegesse teves eri a gyermeket a szuldk rdszhrdl, akik nem khpesek elviselni, hogy haromeves gyermekuk bepisil, a gyermekben feleimet, depressziot sot kisebbrendusegi erzetet is vdlthat ki. A feluletes, nyugtalan alvds ugyanugy kivalto oka lehet, mint ahogy a mely alvas is megkonnyiti a bepisilest. Ha a szuldk hozzaallasa nem valtozik es tovabbra is kritizdlni fognak. esetleg kitartanak az djjeli ebresztgetdsek mellett (amely meggyengiti az idegrendszert), a rossz szokas nem hogy elmulik, de fixalddik, es ennek kovetkezmdnyei a gyermek szemhlyisegenek fejlodeseben jelentene hatranyt. Nehany jotanacs: Az idonkhnti bevizelesre, amely megfezds, fdradtsdg, betegshg kovetkezmdnyekent adodik eld, nem kell kulondsebb gondot forditani, eleg kedves szavakkal felebreszteni a gyermek onbizalmat. Amikor gyakori a bevizelds, az ebed elfogyasztasa ufen mar mellozzuk azokat az eteleket, amelyek sok vizet tartalmaznak, es a lefekves elotti oraban pedig lehetoleg ne adjunk inni a gyermeknek. Az elalvas ufeni egy braban meg felebreszthetjuk, de utana hagyjuk aludni. Ejfel korul nem ajanlatos ebreszteni, mert altalaban az elsd brhkban vizelnek be. Ha ezek a tanhesok segilenek, es megszunik a bevizeles, nem kell orvoshoz fordulnunk. KOLES ELEONORA pszicholbgus [DowgQaOaiffltl = 32 n jj n n u 11 Dr. Lubomfr Okruhlica rovata
