Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-11-24 / 20. szám
Kertesznaptar December kozepeig A tel bekdszontesevel a zoldsegeskertben szedhetjiik a bimbos es a fodros kelt. A bimbos kel jol bi'rja a fagyokat, ezert szinte egesz telen folyamatosan szedheto, kedvezoen tarki'tja etrendunket. Tarolasara nines sziiksegunk. Abban az esetben, ha megis tarolni ohajtjuk, akkor arra a pince es altalaban minden huvos helyiseg alkalmas. A leszedett bimbokat muanyag zacskoba teve hutoszekrenyben vagy mas huvos helyen 1-2 honapig eltarthatjuk. Taplalkozasi erteket akkor tartja meg a legjobban, ha lefagyasztjuk. A kaposztafelek kozul a fodros kel tartalmazza a legtobb asvanyi- es szarazanyagot, valamint atlagon feliili mennyisegben a vitaminokat (A1, B1, B2, C). Bizonyos ertekes aminosavak es jol ertekesitheto feherjek is jelen vannak benne. Ha a petrezselyem friss zoldjet telen is fogyasztani akarjuk, akkor az osszel felszedett gyokereket benn a lakasban kell hajtatnunk. A gyokereket ladaba vagy edenybe, fuggolegesen egymas melle alh'tva helyezzuk el. A kozottuk levo hezagokat konnyu' folddel ugy toltjuk ki, hogy a gyokernyakak kialljanak. Megbntozes utan tegyuk huvos helyre. Nehany het mulva a gyokerek ude zoldet fejlesztenek. A soska agyasat ajanlatos deszkaval vagy teglaval korulrakni, s uveggel vagy foliaval letakarni. fgy leveleit egesz telen szedhetjiik, mert a letepettek helyen ujak fejlodnek. A soska taplalkozasi erteke a spenotehoz hasonlo, de soskasavat tartalmaz. A-provitamin, C-vitamin, sok feherje, kulonfele asvanyi anyag, koztiik vas es kalcium talalhato benne. A kerti zsazsa decembertol marciusig termesztheto. Leggyakrabban az ablakba helyezve termesztjuk. Egy muanyag talcat 30—40 mm vastag folddel toltunk meg. Elegyengetjuk, langyos vi'zzel beontozzuk, majd surun raszorjuk a magot. A magvak 20 C-foknal ket nap mulva csiraznak, s negy nap mulva elerik az 50—60 mm-es magassagot. A fogyasztasra alkalmas hajtasokat olloval vagjuk le. Ize a tormahoz hasonlo, csipds, de annal sokkal kellemesebb, enyhebb. Magas C-vitamin tartalma van. Finom leves, martas keszitheto belole. Vagdalva felhasznalhatjuk szendvicsek es hidegtalak diszftesere, hozzaadhatjuk a fejes salatahoz is. A nalunk engedelyezett fajta a „Danska“. II. A termokorban levo alma-, korte-, meggy-, cseresznye- es szilvafat, valamint a bogyosokat mar decemberben metsszuk. A koronaritkitas celja a termdfeliilet novekedesenek szabalyozasa, egyensulyban tartasa oly modon, hogy a korona belseje es az also tartoagak is elegendo napfenyt kapjanak. Az ilyen koronaban a permetezes is hatasosabb. Ha a fiatal fakat helyesen alakitottuk, akkor idosebb korukban sem kell a koronabol mast eltavolftani, mint az elhalt, beteg, tbrott gallyakat, agakat, tovabba a nagyon lehajlokat, surun allokat, a befele nbvoket es amelyek egymast keresztezik, dbrzsolik. A fiatal korban elhanyagolt fak esetenkent nagyobb beavatkozast igenyelnek. Az ilyen koronat nem egyszerre, hanem reszletekben — 2-3 ev alatt — kell megritkftani. Tartsunk merteket, mert ha a koronabol sok gallyat, agat tavolftunk el, az tapanyagfelveteli zavarokat okoz, es a fa sok fattyuvesszot hoz. Inkabb egy agat vagjunk le, mint sok gallyat es vesszot. Ugyeljunk arra, hogy a metszest kbvetoen ne maradjon vissza sok csonk. A kiemelkedo agreszt ugyanis a sebhegeszto szovetek nem kepesek beboritani, begyogyitani. Ennekaz lesz a kovetkezmenye, hogy ott a fa korhadni kezd, es odvas lesz. Ovatosan kezeljuk es iranyftsuk az eroszakos metszes vagy szakszerutlen tragyazas hatasara keletkezett egnek ford fattyuvesszoket. Ha ezek tul vastagok, akkor ne tdbol metsszuk ki, hanem vagjuk vissza. A rajtuk fejlbdd oldalhajtasok majd fokozatosan atalakulnak termoreszekke. Ha tdbol tavolftanank el e nagyon virulens kepzodmenyeket, akkor helyukon meg tobb vfzhajtas fejlodne, es ezek menthetetleniil beborftanak a koronat. Minden sebet, amelyet a fan ejtettiink oltoviasszal, fozdtt katrannyal, vagy vilagos szi'nu femmentes olajfestekkel kenjuk be. A helytelen kezeles soran keletkezett odvakat az elo reszekig tisztftsuk ki, s ha nagyobbak, mintsem ezt a fa benohetne, gipsszel vagy cementhabarccsal tomjuk be. Az idosebb fak torzsen es a korona vastagabb again vastag hejkereg keletkezik. A keregrepedesek kozott kiildnbozd eldskoddk: rovarok attelelo petei, larvai, babjai, valamint a gomba- betegsegek sporai elnek. A lehamlo kerget fakaparoval tisztftsuk le, majd drotkefevel tisztftsuk meg vigyazva arra, hogy a fa elo reszeit ne sertsuk fel. A levagott agakat es a kaparekot mielobb semmisitsuk meg, hogy elejet vegyiik tavasszal a betegsegek es a kartevok terjedesenek. III. Unnepi alkalmakkor gyakran keriil a vazaba viragajandek. A vagott viragok vasarlasakor — ha modunkban all a viragok kozott valogatni — lehetoleg olyat valasszunk, amely kozvetlenul kinyflas elott van, vagy mar kinyilt. A tobbviragu szalak — frezia, kardvirag — kozul azok lesznek a legtartosabbak, amelyeknek az also viragai mar kinyiltak, de a felsok meg bimbosak. A viragszar aljat mindennap vagjuk le — kb. fel centimetert —, s a metszlap ferde legyen. A szar aljat 2-3 cm hosszan ajanlatos behasftani, hogy minel nagyobb felulet vehesse fel a vizet. Egyes velemenyek szerint tartosabb lesz a rozsaszal, ha aljat forrasban levo vizbe martjuk. Az ilyen rozsa valoban gyorsan megelenkul, de azutan ugyanilyen gyorsasaggal hervadni kezd. A fas szaru viragokat—krizantem, orgona, rozsa — tartosabba tehetjuk, ha a szar aljan nehany kalapacsiitessel elroncsoljuk a szoveteket. A vaza vizebe tartdsito anyagokat — egy csipetnyi sot vagy cukrot — is lehet tenni, a hiedelemmel ellentetben viszont ovakodjunk a szddabikarbonatdl. CSIBA LASZLO feprf Nem jogos? 1992-tdl van iparengeddlyem. Munkaviszony mellett vallalkoztam 1992 augusztusatol 1993 aprilisaig. Ettol kezdve nem vdllalkozom, munkaviszonyban vagyok, egy gllami vallalatnal dolgozom. Az 1993 janu* ar es aprilis honapokra megfizettem a foglalkoztatasi alap javara a biztositast. 1993 mdjusdtol nem vallalkozom, de az iparengedelyt nem tdroltettem. Most a munkahivataltol k&zbesitettek egy kdrvgnyt, miszerint felszolitanak, hogy egyenlftsem ki a tartozast mint onAlld kereseti tevekenyseget vdgzo szemely 1993 m£jusatol 1995 decembereig. Koteles vagyok fizetni a fent emlitett biztositast akkor is, ha nem vallalkozom, de az iparengeddllyel rendelkezem? — kerdezi Nagy Janos kassai olvasonk. Az 1993/10. sz. torveny ertelmeben, valamint a Munka- es Szocialisugyi Mi niszteriu m 1988/149-es szamu hirdetmenye ertelmeben (62.§ 2. bek.) ez a kotelesseg azzal a nappal lepett hatalyba, amely napot a kerddiven a vallalkozas kezdetekent tuntette fel. 1993. oktdber 29-ig, amennyiben egyaltalan nem vallalkozott, nem volt koteles ezt a biztositast befizetni. Ezt azonban becsuletbeli nyilatkozattal be kellett volna jelentenie a jarasi munkahivatalnak, es junius 30-ig adobevallassal. 1995. oktober 1-jevel hatalyba lepett az 1995/197. szamu torveny, amely modositotta az elozo, 1993/10. szamu torveny ide vonatkozo rendelkezeseit, miszerint a foglalkoztatasi alapba a biztositast nem kell befizetni, amennyiben vallalkozasi tevekenyseget nem fejt ki, illetve ebbol semmifele jovedelme nem szarmazik. Az 1995-os evre vonatkozolag ezt adobevallassal 1996. junius 30-ig el kellett volna inteznie. Az elozo idore vonatkozolag, mivelhogy ezt nem rendezte el a munkahivatallal 1995. szeptember 30-ig, tehat az emlitett 197/1995 szamu torveny hatalyba lepeseig (nem 1995 decemberig) a munkahivatal kotelezheti Ont arra, hogy utolagosan fizesse be a fentnevezett biztositast. dr. gy. i. A kis teli araszolo lepkdi oktobertol december vdgdig rajzanak. A jol repulo, nyulank, sargdsbarna himek felkeresik es megtermekenyitik a talajbdl eldjovd, a fak torzsen felfele m^szd, csonka sz^rnyu, repijlni nem tudd, barndsszurke, tomzsi ndstdnyeket. A megtermdkenyitett ndstdnyek tovdbb masznak a fa korondjdban, ds a rugyek melld rakjdk dtteleld tojdsaikat. A rajzds idejdn a fdk torzsdre erdsitett ragacsos papirovekkel a ndstdnyek osszegyujthetdk.
