Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-11-24 / 20. szám
A Magyarok Vilagszovetsege tisztujlto kozgyulese Az ujravalasztott elnok, Csoori Sandor az ujsagirok szoritasaban Az 1938-ban eletrehivott Magyarok Vilagszovetsege kezdettol kuldetesi tudatzavarokkal kuszkddott, es kiiszkodik ma is. A sokszinu, ezerakaratu es -erdeku magyarsagot probalja kdzds celok tele terelgetni, s ez mar egymagaban is megoldhatatlan feladatnak tunik. Talan eppen ez dsztonozte az alapito grof Teleki Palt, hogy a politika akkori motion nagyot akaroit szerenysegre intse: „Minket nem szavak, nem jelvenyek, nem tires defim'cidk kapcsolnak ossze, hanem nemzedekek ontudata, aka rata es hagyomanyai." A tragikus sorsu magyar miniszterelnok szavai egyszeruek es vilagosak. Ismerte a magyar lelkiiletet, mely szandekban mindig magasan szarnyal, a gyakorlatban meg egymassal acsarkodik, s nyilvan ettol feltette az alakulo vilagszovetseget is. A mai vilagszdvetseg ugyanis szandekaiban tulsagosan magasan szarnyal. A ..vilag magyarsaganak erdekvedelmi szervezete" kivan lenni, amely magaba sorakoztatja a „magat magyarnak vallo, magyar kulturahoz tartozo, a magyar sorskozosseget vallalo, a magyarsagert cselekedni kesz szemelyeket es szervezeteket", ekozben kenytelen zart tisztujlto kozgyulest tartani, mert nem meri koznyilvanossag ele tarni belso, valos helyzetet, vezetoi nagyon is hetkoznapi machinacioit, acsarkodasait. A Magyarok Vilagszovetsegenek oktober 25-27-en tartott tisztujlto kozgyulese ugyanis a sajto es nyilvanossag teljes kizarasaval tanacskozott, de belso bajait igy se tudta a vilag szeme elol elzarni, hiszen azok mar joval elobb a nyilvanossag ele kerultek, es igy mara az egesz szervezet ellehetetlenult. A feszftoero ku Id nos modon - de talan nem veletlenul - a nyugati magyarsag lett, amely a nyar kozepen tartott Magyarok Vilagkongresszusan mar nem kepviseltette magat kuldottsegevel, a mostani kozgyulesen pedig javaslatokat terjesztett eld a vilagszdvetseg megreformalasara, tisztsegviseloi lecserelesere. Az indoklas nagyjabol azonos volt azzal, amit Tabajdi Csaba, a Hataron Tuli Magyarok Hivatalanak allamtitkara sorolt fel a kozgy u les kezdonapjan megjelent, Magyar Hfrlapnak adott interjujaban. Az allamtitkar elmondta, hogy „orszagonkent mas-mas gyakorlat alakult ki a hataron tul eld, am azonos nemzethez tartozo szemelyekkel es szervezetekkel valo kapcsolattartasban. “Lengyel, szlovak, nemet peldakat sorol, ezutan leszogezi, hogy a Magyarok Vilagszovetsege elvileg partnere a kormanynak, „kfvanatos lenne ezert, ha kialakulna bizonyosfajta munkamegosztas". Erre azonban a vilagszdvetseg jelenlegi vezetosege nem hajlando, ellenzeki magatartast tanusi't a Horn-kormanyzat politikajaval szemben, mivel az megalakulasa ota arra torekedett, hogy - ideologiai megkuldnboztetes nelkul - a vilagszdvetseg azokat a szervezeteket es szemelyeket fogadja el partnerkent, akiket az illeto nemzeti kisebbseg valasztott meg. Ez a rendezoelv azonban hianyzik a Magyarok Vilagszovetsegenel. A romaniai magyarsag kepviseletere a vilagszovetsegben az RMDSZ altal megvalasztott vagy delegalt szemelyek lennenek jogosultak, es nem azok az erdelyi politikusok (Siito Andras, Tokes Laszlo - szerk.), akiket nem a kozosseguk valasztott meg - hangsulyozta Tabajdi Csaba. Ide ki'vankozik az a hi'r is, amely a kozgyules eloestejen latott napvilagot a magyar sajtoban. E hi'r tudatta, hogy „a horvatorszagi magyaroknak nem lesz hiteles kepviselojuk a Magyarok Vilagszovetsegenek tisztujlto kuldbttkozgyulesen. Dobos Laszlo alelnok - harom szavazatert - kijatszotta a horvatorszagi magyarsagot - allitotta Jakab Sandor, a horvat parlament egyetlen kepviseloje. Jakab a Horvatorszagi Magyarok Demokratikus Kbzossegenek egyik alelnoke... A Magyarok Vilagszovetsege megis a rivalis Horvatorszagi Magyarok Szovetsege harom kepviselojenek adott manda tumot a tisztujlto kuldbttkozgyulesre, arra hivatkozva, hogy kijldotteit a Horvatorszagi Tanacs hatarozta meg... Ez a tanacs azonban nem letezik, es semmilyen tevekenyseget nem fejt ki - allitja Jakab Sandor." Az ok itt is azonos, es Tabajdi Csaba allamtitkar ezt azzal magyarazza, hogy a vilagszdvetseg konzervatfv vezeteset erosi'tendden, a szervezet magyarorszagi tagozataban a volt Antall-kormany reprezentansai a hangadok, majd kijelentette: „Aggodalommal figyelem az esemenyeket, mert nem latom a szovetseg demokratikus megszervezesere es mukbdtetesere utalo jegyeket... Sajnos olyan jelek vannak, amelyek arra utalnak, hogy a MVSZ nem a vilagon szetszortan elo magyarok szovetsege, hanem csak a konzervatfv eszmek kepviseloit tomoriti soraiba a hataron belul es tul. A MVSZ-nek politikailag semlegesnek kellene lennie." Az interju a kozgyulesen is nagy vihart kavart, de most nemikepp ellenkezo elojellel, mint amikor a vilagkongresszuson Horn Gyula miniszterelnok jozanabb politizalasra probalta inteni a vilagszovetseget, de akkor nehany magyarorszagi rendzavaro kifiityulte a magyar kormanyfot. Most a lekoszdnd diszelnokot, Siitd Andrast es Csoori Sandor elnokot intettek csendre a nyugati kiilddttek, amikor a kormany ellen berzenkedtek. Volt a kozgyulesnek meg egy robbanasveszelyes pontja: a szamvizsgalo bizottsag jelentese a vilagszdvetseg zavaros penzugyi helyzeterol, melyet Pallavicini Karoly bizottsagi elnok helyett Melczer A/adarterjesztett eld. Pal lavicinit ugyanis „vadaskodas miatt" 1995 nyaran levaltottak, es a kozgyulesre meg sem hi'vtak. A levaltott elnok azonban a sajtonak nyilatkozva elmondta: azert valtottak le, mert bi'rosagi feljelentest kfvant tenni a vilagszdvetseg vezetoi ellen es a visszahfvasukat javasolta. Bevallasa szerint „oktober 11-en ujabb beadvanyban kert vizsgalatot a MVSZ penziigyeivel kapcsolatban a Fovarosi Fdugyeszsegnel". A helyette beszamolo Melczer is szigoruan mutatott ra az anyagi jellegu hianyossagokra es visszaelesekre, de Melczer - mint o mondta - „fogcsikorgatva bar, de elfogadasra ajanlotta a merleget.'1 Hatarozat azonban igy sem szuletett, es meg bennunket is erhetnek meglepetesek, hova, kihez, milyen celra, mennyi millio csurgott at hozzank is a hataron. Vegul is a Magyarok Vilagszovetsegenek kozgyulese hozott nehany valtozast, de a nyugati kuldottek ki'vansagai maradektalanul nem teljesultek. Siitd Andras, Tokes Laszlo es nehanyan meg a regiek kozul tavoztak a szovetseg elerol. Csoori Sandor ugyan megmaradt elnoknek, de helyettesnekodatettek melle a mas vonulathoz tartozo erdelyi Patrubany Miklost, aki sietett kijelenteni, hogy a nyugatiak megkezdte reformot vegigviszi, a szovetseget depolitizalja, zilalt penzugyi viszonyait rendbeteszi. Hogy ez mennyire sikerul, azt a jovd mutatja meg. Mindenesetre ettol fugg az egesz vilagszdvetseg sorsa, hiszen az egyik fovarosi napilap maris felvetette, hogy a konzervati'v szellemisegu vilagszdvetseg melle egy szocialdemokrata es egy liberalis szellemisegu vilagszovetseget is meg kellene szervezni. A valosabb azonban az, amit Tabajdi Csaba allamtitkar helyezett kilatasba: „A kormany nem kivan beavatkozni egy civilszervezet eletebe. Az mar mas kerdes, es ezen a parlamenti kepviseloknek kell elgondolkodniuk, hogy milyen merteku tamogatasra lehetigenye egy ilyen egyoldalu beallftottsagu szovetsegnek, amelyben megkerdojelezhetd a reprezentativitas demokratikus elve.“ SZOKE JOZSEF Patrubany Miklos az uj tisztseg tulajdonosa, elnokhelyettes (archiv felvetelek)
