Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-11-10 / 19. szám

IDowiattemifl=^CteritooD Sorozatunk nem azzai kivan foglalkozni, hogyan gyartjak a heroint es mas kabitoszert, azzai sem, a drogoknak mi* lyen fajtait ismerjlik, vagy honnan szhrmaznak es hoi szerezhetdek be. Azzai a ker­­dessel sem foglaikozik, mit iehetett volna tenni, amikor a drogok hozzaferhetove val­­tak. Ez nem az bn szakterii­­letem. Olyan problemakat boncolga­­tunk, amelyek irant az erintettek hrdeklddnek. A hozzbtartozbk, de azok is, akik itt a legfontosab­­bak — a kliensek. Ok azok, akik ujra es ujra megkerdezik, ho­gyan lehet uralkodni a drog uta­­ni vagy felett, hogyan lehet meg­­valositani, hogy ne tbrjenek vissza ujbol a kabitoszerhez. Mikent elozzuk meg a vissza­­esest, hogy az absztinens (on­­megtartoztatasban elo) ne kezd­­je el ujbol a drogfogyasztast? Hogy mikent erheto ez el? A vi­­lagos es rovid kerdesre nem biztos, hogy ugyanilyen rovid es vilagos valaszt tudunk adni. A visszaeses megelozese a ki­­lencvenes evekben kerult a fi­­gyelem kozeppontjaba, foleg az amerikai szakemberek koreben, akiknek sikerult osszegyujteni­uk kutatasi, klinikai es empirikus tapasztalataikat, amelyek igy a legujabb gybgymodok alapjat kbpezik a visszaeshs megeldzb­­set illetoen. A visszaeses meg­­elbzbse azbrt is nagyon fontos, mert ha az illeto nem hagyja abba a drog fogyasztasat, ele­­te soran legalabb harminc em­bed „fertdz meg“ fuggdsdgevel. Lehetseges, hogy lesznek olyanok,akik sz&mara soroza­tunk egyes reszei nagyon pesszimistanak tunnek majd. Csakhogy ez a valosag, es ezt bppen azoknak kell hangsulyoz­­nunk, akik meg ma is csak sze­­pitenek a helyzetet. Mdsfelol ott van a gyogyult kliensek pelda­­ja. Mind-mind azt mutatja, hogy van megoldas, bar a gyogyulas­­hoz vezetd ut nem konnyu. E sorozat az erdekeltekhez szol, a drogfuggokhbz, hozzd­­tartozoikhoz, a szakemberek­­hez es mindenkihez, aki uj isme­­retekre kivan szert tenni e teren. Nehany szo a terminologiarol A heroin makbol eloallitott drog, a fuggoshget okozo opiatumok soraba tartozik, ame­lyek a narkotikumok szelesebb csaladjanak reszet kepezik. Ha ezen anyagok barmelyike okoz­­za a fiiggoseget, kemenydrog­­fuggdsegrol beszeliink. A koz­napi nyelvhasznalatban a drog­­ftiggb egybneket narkomdnnak, toxikomannak, szipozonak ne­­vezzuk, a magyar nyelvben gya­­kori meg a narkos, kabitoszeres, drogos megnevezbs is. Heroinistanak azokat nevezik, akik kizbrolag heroint fogyasz­­tanak. Mirol is van szo? A kembny­­drogbeteg kellokeppen nem ta­­jekozott hozzbtartozoi sokszor azt szorgalmazzak, hogy a dro­gos hagyja abba a drogfogyasz­tast, hiszen ez csak „akarat kerdese". Onok, akik ezt igy latjak, le­­egyszerusitik a helyzetet bs nem tudatositjak, hogy a drogfuggo­­seg komoly 6s nehezen gyo­­gyithato betegseg. Az erintett­­nek sokszor a szemere vetik, hogy nem akarja abbahagyni a drogfogyasztast, pedig bvaloja­­ban keptelen ra! Nem olyan egy­­szeru ez, mint ahogy a drogtol nem fuggo egyenek gondoljak. Nem veletlen, hogy a zsargon a fuggoseget okozo anyagokat, illetve drogokat kemeny es konnyu drogokra osztja. A kemeny drogok megkove­­telikaz embertol, hogy haszna­­latukhoz ujra es ujra visszater­­jen. A drogok szedeset pusztan akarattal gyakorlatilag lehetet­­len abbahagyni, hiszen a ke­­menydrog-fuggoseg kovetkez-Dr. Lubomir Okruhlica rovata teben az akarat jelentosen gyengOI. Nagyon sokan, akik nem fogyasztottak bs nem fo­­gyasztanak kemeny kabitoszert — sajat vagy masok tapaszta­­lataibbl kiindulva—, a dohany­­zast es alkoholfogyasztast em- Iftik pbldakent. Elfelejtik viszont, hogy azok „konnyu drogok11, mbgis milyen nehez megszaba­­dulni a „csak“ effajta fuggoseg­­tol is. A heroin viszont — meg egyszer hangsulyozzuk — ke­meny drog. Akik a kemeny kabitoszereket az alkoholhoz vagy a cigaretta­­hoz hasonlitjak, kepzeljek csak el, hogy a heroinfuggoseg szaz­­szor vagy ezerszer erosebb. Ezert a laikus, a nem hozzaer­­to hivatkozasa az akaratra a szerencsetlen erintett kfnzasa csupan. Az ut, amely a drogtol az egyszeru, normalis elethez vezet, egyaltalan nem rovid bs nem zokkenbmentes. (folytatjuk) IxbDM h test Mindenfajta testi fogyatbkossag vagy elhajlas a testi fejlodesben, amely megneheziti az ember termeszetes kapcsolattartasat kornyezetevel, tob­­be-kevesbe akadalyt jelent a lelki fejlodesben is. Ez azonban nem jelen­­ti azt, hogy a testi fogyatbkossag elkerulhetetlen velejaroja lenne a lelki fogyatbkossag is, azt viszont elmondhatjuk, hogy bizonyos foku vesze­­lye fennail, melyrol jo tudni, hogy idoben megelozhessiik, Pszichologiai szempontbbl mas helyzet alakul ki azoknal a fogyate­­kosoknal, akik felnott korban valtak azza, es mas azoknal, akik szulete­­suktol vagy korai gyermekkoruktol fogyatekosak. A felnotteket ugyanis hir­­telen, egyszerre lepik meg a problemak, mig a velesziiletettekfokozato­­san tanulnak meg vele elni fejlodesuk folyaman. Igy termeszetesen, fokozatosan tanuljak meg lekuzdeni a felmerulo akadalyokat, megtanul­­nak helyzetukkel egyiitt elni. Naluk a veszelyt nem a hirtelen jott valtozas jelenti, hanem a felbukkano kisebb-nagyobb ktildnbsegek vagyaik es a realitas kbzott, amelyek ketsegeket kelthetnek bennuk. A sulyos testi hi­­bak, amelyek lehetetlenne teszik a szabad testi mozgast, es mindazt, ami a testileg egeszseges embernek termeszetes, gyakran vezet elszigete-Ibdeshez. Mivel azonban a fogyatekosok nem elszigetelten, elzartan elnek, ha­nem emberek kbzott, a tarsasagi eletben gyakran utkoznek akadalyok­­ba. Ugyanis nagyon sok akadallyal kell megkuzdeniuk, amellyel a fizika­­ilag epek nem is talalkoznak es nem is tudjak elkepzelni, hogy masoknak az a valami problemat jelenthet. A fogyatekosok sajat hatranyaikkal sokkal tobbet foglalkoznak, mint gondolnank, es nagyobb aranyban figyelheto meg naluk az alacsonybbrendusegi erzes elofordulasa is, melynek tobb bsszetevoje van. Olykor szegyenkeznek, maskor irgykedve nezik az epeket, es nagyon gya­­kori naluk az bnzes is, mellyel sajnalatot akarnak ebreszteni maguk irant. Persze az epek sem tudjak, mikor viszonyulnak helyesen a testi fogyate­­kosokhoz. Kozvetlenebb kapcsolatra volna szuksegijk, segftsegre, nem csak sajnalkozasra, hogy ugy erezhessek: ok ugyanoiyanok, semmivel sem kevesebbek. KOLES ELEONORA pszichologus L Sokkal konnyebb abbahagyni a drog haszndlatat, mint allandoan ellendllni a kiser­­tesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom