Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-11-10 / 19. szám
A fekete v&r inaradvanvai Ortorony Asotet erdditmeny Cogtu herceg ket vara Onnan korulbeliil 50 kilometernyire eszakra, a Tola folyo bal parttanultak a ffildmuvelest meg a kezmiivesseget. Vdrosaik megjelenesevel egytitt regi nemzetisegi formajuk bomlasnak indult, s naluk is fokozatosan kialakult a nomad feudal izm us. Az erosseget egy romv&ros ovezi. Neve: Harbuhin Balgasz. Egykori 1 etet ma mar csak azok az 1 -1,2 m vastag es 5-6 m magas falak jelzik, amelyeket szabalyos sorokban rakott nagyobb, valamint akbzejiik Az elobbi egy IX. szazadban epitett kitaj var, vele a Harbuhin folyo mellett talalkozhatunk. A nomad kitaj nep elso emlitese az V. szazadi ki'nai kronikakbol va- 16. Szerepuk akkor nott meg, amikor 916-ban torzsszovetseguk elere Apaoki keriilt. Az 6 tizesztendos uralkodasa a hoditasok korszaka volt: leigaztak tobb mandzsu es tunguz torzset, elfoglaltak az ujgurok teriiletet, es sulyos vereseget mertek a kirgizekre is. Az uralkodo utolso hadjarata szinten gydzelcmmel vegzddott, a kitajok allama l'gy egesz Eszakkelet-Azsia leghatalmasabb birodalmava notte ki magat. 947-ben egy kitaj elokelot iiltettek a kinai csaszari tronra, s ezzel megkezdodott a Liao-dinasztia tortenete. Ennek sulyos kiilso es belso valsagokkal terhelt uralmat vegiil is a dzsiircsikek dontottek meg 1125-ben. A kitajok nyelve a mongol nyelvek koze tartozik. Irasukat — ez reszben a ki'nai irasjelek elegye — meg nem teljesen ismerjiik. Gazdasagukban egeszen a VII. szazadig az allattartase volt a vezetd szerep; kesobb — fdkepp a kinaiaktol — el-A feher var regi romokra epiilt Mongolian')! a vegtelenbe nyuld fiives pusztak, a kdmeg a homoksivatagok, es a jurtaban elo vandor pasztorok jutnak az esziinkbe. A lenyugozd termeszeti kornyezetben megbuvd, a tavoli orszag viharos tortenelmerol tanuskodd romokra, muemlekekre alig gondolunk. Az evezredeken at folytatott lovas nomad eletforma kovetkezteben a helyhez kotott eletmodot jelzo eroditmenyek es varosok nyomai valoban ritkak arrafele. Ezert folottebb meglepd, hogy Bulgan negyedeben, egymastol alig egynapi ldjarasnyira ket — viszonylag jo allapotban levo — varnak a maradvanyai bukkannak eld. A mandzsuk ellen vivott hare egyik vezeralakja, a fontebb mar emlitett Cogtu maga is Dzsingisz kan leszarmazottja volt. Tola-parti varat — valosziniileg regi romokra — teglabol raktak, az irasos emlejan magasodnak Cogtu hercegfeher vdrdnak, a Cagdn Bajsinak a romjai. A XIII. szazadban a Dzsingisz kdn es utodai altal letrehozott mongol allam az erosodo belviszalyok miatt kcsobb meggyengult. A kialakulo, tcriilctileg es gazdasagilag egymastol elvalasztott fejedelemsegek lassan kis allamokka hullottak szet; a nagykan hatalmat ezek mind kevesse ismertek el. A XVI. szazad vegen Kelet- Azsiaban letrejott mandzsu katonai feudalis allam egymas utan gyozte le a viszalykodo mongoliai fejcdclcmscgcket. kek szerint 1601 6s 1617 kozdtt. Alaprajza teglalap alaku; a deli oldalon, a folyo felol egy lepcsosor vezetett a bejaratahoz. A kivulrol feherre vakolt palota tibeti stilusban epiilt; a tetejet hajdan barna, kek, zold es sarga mazas felkorfves cscrepek fodtek. Eredeti pompajaban mindossze nehany evig allott, mert az 1620-as evek vegen az ellenseg felgyujtotta. A tormelekck kozott tobb — level- es viragalaku — stilizalt faldisz, tibeti irasu ko keriilt eld. Nehany teglan — lalan lovat abrazolo? — teglajel is van. Buddhista szentely is lehetett volna a varban; erre egy nemreg elokeriilt, hajdan kultikus szerepii szobornak a toredeke utal. Cogtu nemesak hadvezerkent, hanem koltokent is jeles ferfiu volt. Lirai verseit baratai granitsziklaba vestek; kozuliik tobb meg most is ott dacol az idovel a var komyeken...-csillesztett kisebb, lapos kovekbol emeltek. A varat — tole 100-150 meternyi tavol sagban — egy negyszog alaku sane veszi koriil; ez az egykori varosfalnak a maradvanya. A varos eszaki oldalan szinten viszonylag epen maradt meg a lapos kovekbol rakott ereklyetorony. Ez hajdan ortoronykent is szolgalhatott. A telepules vizellatasat meg a foldek ontozeset csatornarendszer segitette. Ezt az osi varost meg a XVXVI. szazadban is laktak. 1970- ben tobb, nyirfakeregre irott mongol nyelvii szovegtdredeket talaltak ott; ez a lelet a nepesseg fejlett muveltsegre utal. Az omladozo falak koze ma a kornyek pasztorai huzodnak be allataikkal a kemeny teli idoben. A vakolat nelkiili erdditmeny maradvanyait a helybeliek Cogtu herceg fekete vdrdnak nevezik. Igy emlekeznek arra a XVIII. szazadban el t, tragikus sorsu uralkodora, aki valosziniileg szinten lakta ezt az erosseget. A feher palota
