Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-11-10 / 19. szám

Csendes ,,kulturcenti‘urn(( Keves kozseg lakoi mondhatjak el, hogy galeriajuk van, ahol szakmai szem­­pontbol is ertekes kepzomuveszeti kiallitasokat, tarlatokat rendeznek. Nos, Hetenyben 1993 decembereben Csokonai hires szerelmerol, muzsajarol, Lillarol elnevezett galeriat nyitottak. Agaleria szervezdje Nagy Janos szob­­raszmuvesz volt, munkajat tamogatta a helyi onkormanyzat is... Kesziil a deaki emlekmu Nagy Janos munkassagat, alkotoi te­­vekenyseget felmerni nem egyszeru dolog. Kozteri szobrai Szenctbl a Csal­­lokbzon, az Ipoly volgyen at egeszen Nagykaposig allnak. Az altala letrehozott Lilia Galeria — akkor tajt ugy mondtak, hogy „kulturcentrum“—igen kedvezo fo­­gadtatasra talalt, es kuldetesehez hi'ven mukodik mind a mai napig. Amiota Nagy Janost ismerem, mindig szervezett va­­lamit, kemenyen ugykodott kozossegi tigyekben, szervezte a „Csehszlovakiai“ Magyar Kepzomuveszek Tarsasagat, ami vegul is letjogosultsagot nyert. A szobrasz mindezt munkaja kozben tet­­te es ugy tunt fel, hogy bizony nem kis energiaval, osszeszorftott fogakkal kel­­lett haladnia elore celja erdekeben. Mi­­elott a Lilia Galeriara ternenk, egy nyug­­talanfto temarol kerdezem: — Nyilvan hallott Strobl Alajosnak a krasznahorkai Andrassy-mau­­zoleum parkjaban allo tacsko-szob­­ranak megrongalasarol? — Igen, ez mar a vandalizmus teto­­foka. Nagyon mellbevagott a hi'r. — Mennyibe kerulhet egy szobor restauralasa? Mondjuk a medve-szo­­bore, amely ugyszinten Strobl Alajos alkotasa, s amelyet a kistapolcsany i kastely parkban rongaltak meg, vala­­milyen robbanoanyagot tettek a med­­ve pofajaba... —Megsaccolni is nehez. Mivel bronz­­szoborrol van szb, nem a restaurator munkaja lesz a draga, hanem az ontok kerik majd meg a penzuket kemenyen... — Terjunk at a Lilia Galbribra, melynek megnyitasakor hallottam, — Nem volt brdeklo­­des irantuk? Hogy viszo­­nyulnak a honi miiveszek a galeriahoz? — Termeszetesen a megnyito utan volt a legna­­gyobb az erdeklodes. Hosszu lenne az erdeklodok es a kialh'tok nevet felsorol­­ni... — Mikor allitott ki utol­­jara Nagy Janos? — Nagyon regen, vagy harom esztendeje Eszter­­gomban es Komaromban. A kialh'tas nem egyszeru do­log. Csomagolas, szallftas a kialh'tas elott, majd ugyanaz utana. Raadasul az ezzel ja­­ro nem kis koltsegek is mind a kialh'to szobraszt terhelik. Egyszoval nem nagy brom a kialh'tas... Jelenleg egy nagymeretu, kozteri al­­kotason dolgozik a szobrasz, Deaki sza­­mara keszi't egy emlekmuvet. — Nem szi'vesen mondom meg, hogy hoi alh'tjakfel, mert mar elore keszulnek majd a kalapacsosok...— mondja eny­­he ironiaval hangjaban. Vagy jogos lenne az aggodalma? ArPo hogy a szokasostol eltero feladatot is szbntok neki: a „Hetenyi estek“­­et is ott rendezitek majd meg. Sike­­rult megvalositani elkepzeleseteket? — Valoban ugy terveztuk, hogy iro­­dalmi beszelgeteseket, zenei eloadaso­­kat tartunk, ahol mindenki elmondhatja gondolatait, talalkozhat ismeroseivel, barataival, szervezett es megis ko­­tetlen formaban. Affele szalont sze­­rettu nk volna kialaki'tani. A „Hetenyi estek" beindultak, voltak vendege­­ink is, talan Gal Sandor es Sooky Laszlb kbltotestvereket, no meg a Kalaka-egyuttest emh'tenem. Saj­­nos, mostanra ezek az esthk el­­maradtak. Szazeves a Komaromi Mezogazdasagi Kozepiskola Iskola a hataron Szeptembervegen, mintha meggon­­dolta volna magat az idojaras, napsii­­tes fogadott bennunket a mezogazdsagi kozepiskola 100. evfordulojanak un­­nepsegein. Aligha akad meg az orszag deli reszein kozepiskola, ahol az okta­­tas magyarul folyna szaz esztendo ota. Raadasul az iskola dokumentumai megmaradtak, atveszeltek ket vilag­­egest, igy a rendelkezesunkre allo ada­­tok szerint elmondhatjuk, hogy az elmult szaz esztendo alatt 3 945 tanulo hagy­­ta el az iskolat, hogy munkahoz lasson a mezogazdalkodas teren... A szazeves unnepsegen megtudtuk, hogy az iskola egy mezogazdasagi mi­­nisztert—dr. Varga Gyulat— egy mi­­niszterhelyettest — Nemet Jeno ag­­rarmernbkot —, es tudosokat (Belucz Janost, Csuka Gyulat) is nevelt, akik a mezogazdasagi tudomanyok teren er­­tek el nemzetkozileg is elismert ered­­menyeket. A mezogazdasagi szakisme­­retek alapjainak elsajatitasa utan sokan agrarmernoki diplomat szereztek, hogy felsobb foku vegzettseggel helyt tudja­­nak allni a mezogazdasagi intezme­­nyek, szovetkezetek es allami gazda­­sagok elen. Am elofordult az is, hogy a Komaromban — Gadocon vegzett di­­ak a human palya tele fordult, pl. Gal Sandor Jozsef Attila-dijas kolto, vagy Zabrenszky Imre, aki pedig a pedago­­gusi palyan ert el eredmenyeket, a Zselizi Magyar Gimnazium tanara, majd igazgatoja is volt az intezmenynek. A fentiek valojaban akkor valtak elot­­tunk vilagossa, amikor Guban Lajos igazgato szavait hallgattuk, aki arrol vallott, hogy a szakmai kepzesen tul na­gyon fontosnak tartjak az intezmeny szellemiseget, a humanum iranti er­­deklodest es nevelest, amelynek alap­­ja a tudas, teljesi'tmeny es tisztesseg! A sajtotajekoztaton atfogo kepet kap­­tunk az iskola eleterol. Igen fajo pont­­ja a hat esztendovel ezelott megkezdett uj epulet, amelynek falai befodetlenul meredeznek az eg fele. Eredetileg ha­­romemeletesre terveztek, majd kesobb megelegedtek a ket emelettel, de saj­­nos az epi'tok abbahagytak a munkat, mert sem a mult esztendoben, sem az iden nem kapott az iskola egyetlen ko­­ronat sem a kbltsegvetesbol az bpiilet befodesere. Jo hir viszont, hogy az is­kola szakosodasa agrarvallalkozassal is bovult a novenytermesztesi es allat­­tenyesztesi szak mellett. A szazeves mult kotelez a meglevo ertekek es szel - lemi hagyomanyok apolasara es bf­­zunk benne, hogy a Komaromi Mezo­­gazdasagi Kozepiskola a Judas, Tel­­jesi'tmeny es Tisztesseg" egisze alatt meg sokaig eredmhnyesen fog mukod­­ni.-mote-Strobl Alajos medveje es tacskoja a ron­­galas elott... (a szerzo felve­­telei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom