Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Gondok es remenyek Beszelgetes a pozsonyi es a pragai Magyar Kulturalis Kozpontok igazgatonoivel A neve: Remenyi Krisztina (44). Ferjezett, van ket gyonyoru kislanya. Eredetileg operaenekesno akart lenni, az atyja azonban hajthatatlan volt. Vegezzen el egy normalis foiskolat, vagy egyetemet, aztdn azt csinalhat, amit akar. El is vegezte a kozgazdasdgtudomanyit. Megtanult franciaul, oroszul, nemetul es csehiil. Ha az en lanyom lenne, hiiszke lennek rd. Minden bizonnyal a papaja is az. Bar: nem left operaenekesno. 1995 szeptember elsejetol a prdgai Magyar Kulturalis Kozpont igazgatonoje. Nem ujonc Pragaban. A nyolcvanas evek elejen mar dolgozott a kulturalis kozpontban, 1991-tol pedig a kozpont igazgatohelyettese volt. Tavaly megpalyazta a megiiresedett igazgatoi posztot - es nyert. Remenyi Kriszt (naval a pragai Magyar Kulturalis Kozpont Praga belvarosaban levo epiileteben beszelgettiink (Rytirska 25-27) a kozpont terveirol, gondjairol, az igazgatono remenyeirol.- Talan ovon alulinak tunik majd a kerdes, de fel kell tennem: On szerint mi volt az, palyazatanak melyik pontja, ami miatt sikerrel maga moge utasitott ot tovabbi palydzot?- Nem tartom ovon alulinak a kerdest. Az en palyazatomban nem volt semmi sokkolo, semmi bombasztikus. Kozel tiz esztendot toltdttem viszont ezidaig Pragaban a kulturalis kozpont munkatarsakent - ami a kozpont tobb mint harom evtizedes multjat tekintve sem kis ido - igy hat pontosan ismerem a kozpont lehetosegeit es gondjait. Ez tiikrozodhetett vissza markansan a palyazatomban. Ami a lehetosegeket illeti, ennek a paratian foldrajzi fekvesu kulturalis kozpontnak a regionalis szerepet szeretnem tovabb erositeni. Ami a gondokat... meg akatrom oldani a dontd tobbsegiiket. Talan lesz ra eleg idom. A pragai Magyar Kulturalis Kozpont legnagyobb gondja per pillanat a penz hianya. Nem mintha eleddig ismeretlen lett volna a hazuk tajan ez a fajta problema, tavaly azonban - deriilt egbol - jott a Bokros-csomag es Budapest jelezte, kevesebb penz kap majd a pragai kozpont is. Melynek epiiletet raadasul reprivatizaltak es a regi-uj tulajdonos is azonnal jelezte: novelni kivanja a berleti dijat. Meg nem erositett forrasok szerint kerek kettoszazdtvenezerre. Nem cseh koronaban (nana, hogy nem): dollarban. Hogyan fogjak eldteremteni ezt a - szamomra legalabb is - horribilisnek tuno osszeget? - kerdeztem az igazgato asszonyt, abban a pillanatban cseppet sem irigyelve a helyzetet.- Osszebb hiizzuk majd magunkat a hazban, az igy megiiresedett irodakat pedig berbe adjuk. A foldszinten peldaul egy, affele irodalmi kavehazat-kavezot szeretnenk nyitni, jo zenevel, konyvekkel, friss magyarorszagi lapokkal es, termeszetesen, jo kaveval.- Berloje eddig is volt a kozpontnak. A Cseh- es Morvaorszagi Magyarok Szovetsegere es lapjukra, a Prdgai Tiikorre gondolok. Azt hallottam, koltoznek.- Igen, sajnos. Emelniink kellett a berleti dijuk eddigi osszeget es a szovetseg vezetosege ugy dontbtt, inkabb elkbltbznek. Sajnalom a dolgot, mivel nagyon jo volt - es, bizok benne, lesz is - a kapcsolatunk a szovetseggel, de nem tehettiink mast. Minden fillerre sziiksegiink van az adott helyzetben.- Visszate'rve a friss lapokra: nehany hettel ezelott meg sehol sem lehetett Pragaban magyar lapot kapni, nem hogy frisset, meg „szakdllasat“ sem. Most lehet. Itt, a kozpontban.- A Magyar Kultura Boltjanak a bezarasa ota naponta tobben is betertek hozzank, hogy magyar lapot, konyvet, lemezt vasarolnanak. Sokaig tartott ugyan, de megoldottuk ezt is. Konyveket, ma megjelent napi- es hetilapokat vasarolhat - ma! - az erdeklodo a kozpontban.- Mit emelne ki azok koziil a rendezvenyek koziil, amelyeket a kozelmiiltban szerveztek?- Talan Csengery Adrienne es Keller Andras fellepeset a pragai var Labdahazaban. Kurtag Gyorgy Kafka-toredekeit adtdk eld, hatalmas sikerrel. Jelen volt Vaclav Havel cseh allamfo is, aki magaval hozta az aznap kezdodott Bosznia-konferencia legnevesebb resztvevoit is. De emlithetnem Meszoly Miklos konyve, a Pille maganya cseh forditasanak a bemutatojat is, amelyen megjelent Fodor Gabor kultuszminiszter is.- Milyen az egyiittmukddesuk a tobbi kulturalis kozponttal?- Ha a magyarokra gondol, akkor minddel nagyon jo, bar pl. a pozsonyival sokkal szorosabb a kapcsolatunk, mint a moszkvaival.- Elsosorban a Pragaban levo kiilfoldi kulturalis kozpontokra gondoltam.- A tbbbsegiikkel nagyon jo es szoros. Peldaul a szlovakokkal, olaszokkal, lengyelekkel, osztrakokkal es meg sorolhatnam. Ezekkel kozdsen mar tobb jelentos rendezvenyt szerveztiink.- A multrol, legalabb is a kdzelmiiltrdl mar beszeltiink. A kozeljovd tervei, remenyei...?- Folytatjuk, amit elkezdtiink. Nemzetkozi konferenciakat, koncerteket, kiallitasokat, filmbemutatdkat stb. szerveziink. De elsosorban penz kell „csinalnunk“, nehogy kiszoruljunk a varoskbzpontbol. Nagyon bizok benne, hogy sikeriilni fog.- En meg majd drukkolok, hogy sikeriiljon. Es koszonom a beszelgetest!
