Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-10-10 / 17. szám
Ennis, tusinriak Bonaparte Napoleon 1821. majus21- en halt meg Szent Ilona szigeten, szamuzve - kozonseges vasagyon. Eletrajzi'roi gyakran feltettek a kerdest: vajon mi okozta a csaszar halalat? A boncolasi jegyzokonyv gyomordaganatra utalt, s ezt el is fogadtak, mert a csaszar apja is rakban halt meg. De a gyanu ott lappangott, es tobben ketsegbe vontak a diagnozis hitelesseget; szifiliszre, epilepsziara, majgyulladasra, tuberkulozisra gyanakodtak, am az senkiben sem meruit fel, hogy a csaszart netan eltettek lab alol. Sten Forshufvud sved toxikologus oriasi feltunest keltett 1961-ben megjelent konyvevel, ui. azt alh'totta, hogy a szamuzott csaszar nem termeszetes halallal halt meg. Megmergeztek. Nehany evvel kesobb ket amerikai kutato - Bel Weider es David Hapgood alatamasztotta a sved toxikologus felteveset, es konyvuknek cime (Napoleon gyilkosa) egyertelmuen bizonyitja, hogy a csaszart megmergeztek. (A sved kutato Napoleon egyetlen hajszalat vizsgalta, s abban arzent talalt.) A gyanu akkor ebredt Forshufvudban, amikor Napoleon komornyikjanak emlekiratait olvasta. A komornyik - Marchandfeljegyezte, hogy Napoleon 1816 ota betegeskedett, razta a hideg, verejtekezett, ajulas kornyekezte, maj- es gyomorfajdalmak ki'noztak. Elhizott, tokat eresztett. A felsorolt tunetek kronikus arzenmergezesre utalnak. Megszerezte Napoleon egy hajszalat (a csaszar megajandekozta tiszteloit hajfurtjevel), amelyet a glasgow-i torvenyszek orvostani intezeteben analizaltak. Az eredmeny: a hajszal tizenharomszor annyi arzent tartalmazott, mint az egeszseges ember hajszala. Hajtincs mint koronatanu A francia Napoleon-kutatok felhaborodottan tiltakoztak a sved toxikologus allitasa ellen. Forshufvud ujabb hajszalak utan kutatott, hogy igazat ismetelten bebizonyitsa. Sikerult is 1970-ig harom darab, a szamuzetes eveibol szarmazo hajtincset szereznie. Mindegyik hajszal tartalmazott arzent, de nem egyforma mennyisegben, vagyis a gyilkos nem rendszeresen adagolta a merget... Ovatos volt, amikor a tunetek erosodtek, sztineteltette a „kezelest“. Ki adagolta a merget? Forshufvud kutatott-nyomozott, s vegul Charles Tristen de Montholont nevezte meg lehetseges gyilkosnak. Az ifju grof Napoleon „huseges“ szolgaja volt, a szamuzott csaszar vakon bfzott benne, halalos agyan neki diktalta a vegakaratat. A huseg fajtai A grof - dandartabornok - Napoleon seregeben szolgalt, de amikor a csaszart szamuztek - gyorsan atallt a Bourbonok oldalara. A becsvagyo ifju uj beosztasaban sietve elsikkasztott hatezer frankot a hadsereg penztarabol. Tetten ertek, de nem vontak felelossegre. Napoleon utan kuldtek szamuzetesbe, alighanem azzal a megbizatassal, hogy iigyesesn vegezzen a csaszarral. Napoleon az evekig tarto „apolas“ utan osszeroppant. Elerkezett az ido, hogy a gyilkos befejezze a kezelest. Annyi arzent kevert a borba, hogy az sulyos szekrekedet okozott. Tudta, hogy a szekrekedest higanykloriddal kezelik, az pedig arzennal keverve gyilkos mereg. Majus harmadikan orvost hivtak Napoleonhoz. Az angol katonai orvos termeszetesen higyanykloridot rendelt. A gondos apolo be is adta (az arzennal dusitott mandulatejbe keverve) a nagybetegnek. A gyogymod hatott, a csaszar ket nap mulva meghalt. Szonyi B. Maria Alarc nelkiil Amig valaki nem ismeri fel a sajat ENKEPET, a sajat ONVALOJAT, addig nem kepes igazan megismerni, meglatni masok ENKEPET, masok ONVALOJAT sem. A mertek mindenkinek sajat maga: az enkepe es az onvaloja ismereteben. A pszichografologus a sajat ENKEPEN es ONVALOJAN keresztulengedi masok mindennel osszefuggo ENKEPET. Hogyan tudja ezt megtenni? A pszichografologus tiszteli es szereti az emberben a „mindennel es mindenkivel osszefuggo11 embert. Megszerzett tudasat, asszociacios es empatias kepessegeit mellozve, a szellemi intufciora hagyatkozik. A mindenre kiterjedo es mindennel osszefuggo szeretet erzese kepes mukod6sbe hozni szellemi intufciojat. A pszichografologus nem misztikus I6ny, megis lat benne valami misztikus erot a hdtkoznapi ember, aki meg nem tudja, hogy eletunk minden mozzanatanak nyoma marad. Nem csupan a kezirasunk jelkep- es szimboliumrendszer6n at hagyunk nyomokat, hanem gondolatainkkal, tetteinkkel is. A kezfras olyan nyom, amely egyszerre tartalmaz jeleket es jelkepeket. A k6zfras a test, a lelek, a szellem kivetftese, es mindig egyedi, egyeni karaktert mutat. A szimbolum surftett szellemi ero. A szimbolumok helyzetet, helyzeteket abrazolhatnak es indulatokat, hangulatokat, erzelmeket elevenithetnek meg egy-egy kezfrasban. Az alapveto jelek, szimbolumok minden emberben kodolva vannak. fgy szuletunk. A legegyszerubb bizonyftek erre az, hogy a kisgyermek elobb tud rajzolni, mint (mi, tehat elobb erti meg a kepeket, mint a betuket. Meg ovodaba sem kerul, de mar peldaul kepes lerajzolni a napocskat a papirlap felso r6sz6be, pedig senki sem mondja neki, hogy fgy vagy ugy rajzolja. Tudja! Jel vagy kep formajaban a kezfras azt is megmutatja a pszichografologus szamara, ami nem a tudat lenyomata, hanem a tudatalattie. Tehat nem a lei'rt szavak beszede, hanem a k6pek, a jelek, a a szimbolumok. A karakterologiat, a szimbolumokat 6s a kapcsolodo tobbi ismereteket dnmagunknak kell megszerezni, atelni, at6rezni, megtapasztalni ahhoz, hogy valakibol szakmai teren is kivalo grafologus valj6k. Mindenkinek van intuf- ' I cioja. Mindenkiben ott van. Meg ha csak ott belul szunnyad, lapul, az akkor is ott van. Fel lehet 6breszteni, lehet fejleszteni 6s lehet aktivizalni. Lexikalis 6rtelemben az intufcio: osztonos meg6rz6s, a I6nyegnek belso szemlel6d6sbol fakado hirtelen, elmenyszeru felismerese. Ez is igaz. Annyit teszek hozza, hogy az intuicio nem mas, mint finom megerzes, amely megprobal velunk eszrevetetni valamit. Sokszor elore figyelmeztet fizikai, lelki vagy szellemi sikon. Bevallom, en is az intufciot nagyon szfvesem nevezem ugy, hogy SUGALLAT. (folytatjuk)
