Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-26 / 16. szám
mediasok a martirok a hosszerelmesek a hoherok kozott aztan a nagy valaszto meghalt 6 akinek csizmaja beleveszett a szetkorbacsolt vizgoz tejfehersegebe a napfenyben csalokan eziistbs rostelyos sisakja a lebego jegkristalyokba rejtozott amikor vegre vegigfolyt egesz testen mely arkot mosva ki pompas sujtasos ruhaibol mint a rohano gleccserpatak a fenyok alol a nagy valaszto eldolt gyaszruhafeketeseggcl rasimulva az utkeresztezodesekre a feldltdzott meztelensegekre leborult mint a papai tiara elott tudva hogy tobbe nem bcszel csak resze lesz tcstemnek kocsanytalan tolgy leveletlcn aga koldus kintornahoz csalogato lehet hogy a fu zold maradt a viz cseppfolyos a letepett viragfejek es a fenykepek tovabb fakultak radirozott fele az inkvizicios kormenet maglyahalalba csillagos zsidok a gazkamraba a nagy valasztot testem anyaganak egy reszet a legbiztosabb modszerrel bomlasztottak el tettek sorompok kozt sinekre zartak viragfeju szogekkel ismeretlen halottal egy koporsoba drok bekevel nyugosztattak a sirkofarago rotta vezetek- es keresztnev alatt azonosulnia kellett hogy a gesztenyefalevelek lehulljanak megis mint a naptarlapokat elokereshesd a kutya kaparta titkos godrokbol az emlekeket nekem adhasd egy muanyag noi combot rajta felejtett harisnyaval villanykortebe zart szeretetet csak halkan sirtam amikor mast szolftottal nevemcn velem cgyutt sirtak a felhok a sziklak koze zart rejtett forrasok az iiszkos roncsolt sebek a hajnali retek es a dupla ivu szivarvany lepergamennc es szaporodtak a mikrovilag eloskodoi a falank bacilusok meg a bakteriumok szetforgacsolva a lelked a mumufikalddott pillanatban lassan szetvaltak a kristalyracsok verezni kezdtek elcmeikre bomlottak mint ujjad amikor szoritottam es mcntiink az elvalas szakadt korbmmel elindultam a sarban valamerre szeles karimaju kalapkent a melyen arcomba huzott eggel mig te emlekekbol csokrot kotottel atfontad tavoli legendaval melyebben a gyasznal kcrcsztiilgyalogoltal rajtam es eltuntel mint holdarny a naprol Borondi Lajos Kapaszkodok Milyen nagy a csond beliil, milyen nagy a zaj odakinn, mindenki magdba menekiil, bezdr jol ajtdt, ablakot. Es csattog tovabb a plehdoboz, haladunk: hisz valtozik a tdj! Aztdn a „ldtomdsfelelos“ bezdr, mellettiink masik villamos. A mdsikon is mi vagyunk, neziink a mocskos tivegen egy mas ar cab a hidegen, kapaszkodunk, doltink jobbra-balra, szdmokat festettek a villamosra! ott bent is mindenki idegen. {Dolan Gyorgy illusztracidja) Fodor Sandor erdelyi meseiro nagysikcru mesetrilogiaja harom fiizetben Csipike, a gonosz torpe .. .20,- Sk Csipike es Kukucsi.............20,- Sk Csipike, a boldog orias .. .20,- Sk 11 Michal Kern: Emlekezcs ll. Rendelje meg az Eletunknel'. Priekopnicka 15. 821 06 Bratislava
