Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-12 / 15. szám
>loss<ik mar a boroshordot Nines valamirevalo szoleszeti-boraszati szakkonyv, amelyik ne foglalkozna a bor tarolasaval, s ennek kapcsan a boroshordokkal. Igaz, a bort nemesak fahorddban taroljak, hanem a nagyiizemekben cementhordokban, es legujabban aluminiumhordokban is. Tajainkon a szolosgazdak evszazadok ota a fahorddra eskusznek, es tdlgyfabol, eperfdbol, ritkabban akacfabol kesziilt hordokban taroljak a szolo nedujet. A fahorddban a bor levegozik es nyugodtan erik. De feltetleniil fontos, hogy a hordok egeszsegesek es tisztak legyenek, a csaplyukak es szajnyilasok jol zarjanak, a fadugo, akondugo erjen bele a borba es tokeletesen zarjon... A borosgazdak horddit egykoron hires kadarok, pinterek keszitettek, ma leginkabb iizemileg kesziilt hordokat hasznalunk. A kadarok es pinterek esetleg a javitasokat vegzik, ha olykorolykor egy-egy donga vagy hordoabroncs megseriil. A hordokat termeszetesen regen is hitelesitettek, de a hitelesitett hordo urtartalmat otthon is leellenorizhetjiik. Meg Sandor bacsi, a Zsitva volgyenek hires vincellerje meselte nekem a kovetkezo „receptet“, amely szerint megallapithato a hordo urtartalma: hordot teletoltjtik vizzel, majd megmerjtik a sulyat. A kovetkezo lepes a viz kicsorgatasa a hordobdl, majd megmerjuk az tires hordo sulyat. A tele hordo sulyabol levonjuk az tires hordo sulyat, es igy megkapjuk a hordo iirtartalmat literekben, amennyiben 1 kg viz egyenld 1 literrel.i,‘ Ambar Sandor batyank azt sem tagadta, hogy az urtartalom kiszamitasara akadnak mas modszerek is. Apropo, a hordo urtartalmaval kapcsolatban egy 1814-ben kiadott szakkonyvben (Ertekezes a ’ szolo-mivelesrdl) az alabbiakat olvashatjuk: „Ez a’ hordok, es ezeknek nagysagok kozott valo ktildnbseg, igen sok tsalardsagra ad alkalmatossagot. Sztikseg volna hat a ’ hordokat egy mertekre huzni. Ha egyforma mertekek jonnenek be, mindjart vege lenne azoknak a ’ tsalardsagoknak, mellyek most mindennap gyakoroltatnak a’ borral es palinkaval valo kereskedesben.“ A regi-regi boraszati szakkonyv gondol a hordo kezelesere is. Imigyen: ,,Sokszor a’ hordok mikor kitirtiltek, es nem igen szellos vagy nedves helyen allnak, penesz szagot kapnak... Ha el akarja az ember a’ nedvessegtol okozando minden torteneteket kertilni: tehat mihelyt kitirtil a ’ hordo, hozza ki azt a’pintze-bol, ontson ki belole minden seprot, mossa ki jol tiszta vizzel, es megszaradvan A hordo egeszsegi allapotanak vizsgalata gyertyaval. Ha a gyertya elalszik, a hordo gyogyitasat tovabb kell folytatni. helyeztesse azt, jol bedugva valami szellos, de nem nedves szinbe.“ Az idezett regi szovegbol is lathatjuk, hogy a hordok kezelese nem a szuret elott kezdodik, hanem mihelyt kiuritettek oket. A mai szakember meg hozzateszi, hogy az tires hordo gondozasanal nelkiilozhetetlen a hordo kenezese, amit havonta egyszer meg kell ismetelniink. A dongakat diofapaccal vedjiik, az abroncsokat a rozsdasodastol ugy ovjuk, hogy miutan drotkefevel megtisztitottuk, miniumfestekkel bevonjuk. Nem kis munka az ecetes, peneszes es dohos hordok rendbehozatala. Bizony a sokaig al 1 - ni hagyott vagy a kiiirites utan mosatlan hordoinkat nem keriili el a hordok betegsege, a penesz, az ecetesedes es a dohosodas. A legegyszerubb gyogymod a hordo fenekenek kivetele es a dohos reszek kefevel valo megtisztitasa lenne. Am a fenti muveletet leginkabb csak szakember, vagy gyakorlattal es fokent szerszamokkal rendelkezo borosgazda tudja elvegezni. Egyszerubb mod az aztatas, a szodas kezeles, a forrazas es az ujraaztatas hideg vizzel... Szuret kozeledven, a szolohegyen hordo koppan, lane csorren a kerekeskuton, loccsan a viz, fust karikazik az list alatt, nagy a siirgesforgas, folyik a horddmosas. A kimosott hordok szaradnak az aszokfan, estere kenezi a gazda, majd lekeriilnek a szelloztetett pincebe. A hordok sorakoznak, mint a katonak, pontosan, nagysag szerint. A gazda egy utolso pillantast vet rajuk es elegedetten konstatalja, hogy johet a szuret, mindent elkovetett, amit szuret elott, osidok ota, annak rendje es modja szerint tenni kell. ArPo
