Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-12 / 15. szám
aa agyarorszagon alighanem az esztergomi Foszekesegyhazi Konyvtarban orzott Ulaszlo-kodexben tala I hato a legregebben keszult abrazolas egy jatszo gyermekrol. Ezt a nagy alaku kottas enekkonyvet II. Ulaszlo magyar es cseh kiraly ajandekozta 1500 tajan az eszergomi szekesegyhaznak. A185. lap inicialejaban egy mezi'tlabas fiut lathatunk, aki botlovan lovagol, s ostoraval is noszogatja gondosan kifaragott feju faparipajat. Mar a spartaiak Amikor a cseh miniator, Janicek Zmilely z Pisku ezt a kepet megfestette a XV—XVI. szazad fordulojan, a vesszoparipa nevu gyermekjatek mar tobb evezredes multra tekintett vissza. A szakirodalom szerint a rea vonatkozo elso adat Ageszialosz spartai kirallyal kapcsolatos. Plutarkhosz a Parhuzamos eletrajzokoan emh'ti rola, hogy az egyik hadvezere, Szphodriasz, mennyire szeretett a gyermekeivel jatszani. „Mondjak — irja Plutarkhosz hogy amikor meg egeszen kicsinyek voltak, kesz volt veluk vesszoparipan lovagolni, s egy alkalommal, amikor egyik baratja meglatta, Ageszilaosz arra kerte, ne szoljon addig senkinek, mig 6 maga is apa nem lesz." E jatekkal kapcsolatban Franz Magnus Bohme szamos torteneti adatot sorol fel gyermejatek-gyujtemenyeben. Ezt kiegeszitjuk ket Shakespeare-idezettel. A felsult szerelmesek cimu vigjatek egyik szereploje egy kozismert korabeli — XVI. szazad vegi — dalbol idez egy sort: „Hat vesszoparipad elfelejted?'. S Hamlet is emlegeti ugyanezt a dalt a tragedia harmadik felvonasanak masodik szi'neben: a kiralyne gyorsan elfeledte a megolt kiralyt, s akit gyorsan elfelejtenek, az „ugy jar, mint a fa Id, melynek sirverse igy hangzik: Mer’ o! mar a falo el van feledvd'. S emlitsuk meg a XIX. szazad vegerol Muszorgszkij szep dalat is a vesszopariparol meg kisfiu gazdajarol. Atterve a magyar adatokra, mar Klein Efraim kassai evangelikus iskolarektor 1776-ban latin nyelven irt magyar nyelvtanaban is olvashatunk errol a jatekrol. „Fa-tsikom nyargalozni illo, illendo, nem illetlen az inaskakhoz; puellos non dedecet equitare in arundine longa". Az „inaskak“ szo itt kisgyermeket, tanulot jelent. (Erdekes, hogy az in arundine longa — hosszu nadszalon—szokapcsolatot a tankonyv szerzoje igy adta vissza: fa-tsikon, azaz facsikon.) A Magyar Nemzeti Galeria tulajdonaban levo, 1802-ben Russ altal festett A Granzenstein csalad cimu olajfestmenyen egy elokelo budai csaladot lathatunk. A kep elotereben ket kisfiu lathato, akik „ketszemelyes“ lovacskazot jatszanak: az egyik fiu a di'szes feju botlovat uli meg, hatan zsinegkantar; ezt a masik fiu tartja a kezeben, s ostorral igyekszik gyorsabban haladasra osztokelni jatszopajtasat. A kisgyermekeket az elso napon az ovodavezetbje— olvashatjuk egy 1844- bol szarmazo pedagogiai frasban —: „ketsektetd mosollyal udvezelje, igerven nekik sok szep mulatsagokat, s jatekokat, mellyel edes remenyeben a kisdedekazonnal felvidamodjanak, latvan tudniillik, hogy a fent tervelt asztal vagy loczak... babokkal, fatsikokkaljolforman felekesitettek..." A vesszoparipat emelte az irodalom a halhatatlansagaba a 25 eves Petofiis a Szulbfbldemen cimu koltemenyeben (ezt 1848-ban irta Kiskunfelegyhazan): ...Lovagolok szilaj nadparipan, Valyuhoz mek, lovam inni kivan, Megitatom, gyi lovam, gyi Betyar... Az egyik dal a Hop, hop, hop kezdetu. Joi ismerjuk a szoveget, mert mint nemet eredetijet, mind pedig magyar atkolteset 1839-ben kozre adta Varga Peter, a pesti belvarosi ovoda vezetoje Nefelets cimu vers- es dalgyujtemenyeben. Cime: A vesszo paripa;elso szakasza igy szolt: Hop, hop, hop, Fuss lovam galop. Hegynek, vblgynek gyorsan szaladj, Mindenutt egyforman haladj, Mindeniitt galop, Hop, hop, hop, hop, hop. Lukacs Pal 1842-ben Pesten megjelent Dalkonyvecske emu gyujtemenyeben nyolc szakaszra bovult vers left belole, s Kis lovacska lett a cime: ovodakban nepszerusitettek a vesszoparipas jatekot, a Geza cimu vers az elemi iskolakba jaro kisgyermeket buzditotta erre a jatekra. Az elso izben Gaspar Janos Csemegek kisebb gyermekek szamara cimu gyujtemenyeben, annak versekkel is bovitett 1854- i kolozsvari masodik kiadasaban jelent meg. A vers, amelynek szerzoje Gyulai Pal, igy kezdodik: Geza uram lovagolna, azaz hogyha lova volna; de ha Id nines, van palcaja, kapja magat, felul raja. Eotvos Jozseh 868-ban megszavazott nepoktatasi torvenye nyoman megindult az allami tankonyvkiadas az elemi nepiskolak szamara. Ez a felekezeteket is fokozottabb tankonyvkiadasra bsztbnozte. Az elemi nepis-Bucsu e^ypyennekjiitektvL „Hop, hop, hop“ Ho, ha ho, Allj meg kis csiko! Hogy fogjam meg kantarodat, veregetve kis hatadat, Ho, ha, ho, ha ho, Allj meg kis csiko! — szolt az elso szakasza. A versnek szamos mas valtozata is szuletett, s Exner Leo Gyermekfoglalkoztato cimu konyveben (ezt ovodak szamara szanta kezikbnyvul, s 1913-ban jelent meg Hddmezovasarhelyen) ■- megtalalhatddallamanakakottaja is, ket szakasz versezettel. A , szoveg a Lukacs Paltol kozolt 5zakaszokbol valo. Vajon az Exner kbzolte dallamra enekeltek-e az 1840-es evekben a vesszoparipaverset Varga Peter pesti ovodasai is? Ez ma mar aligha deritheto ki, de ugy latszik, hogy Exner kozlesetovabbfokoztaadal ovodai nepszeruseget. Peldaul 1917- ben nepdalgyujto utjan Kodaly Zoltanne szepen visszahallotta a dallamot a Nograd megyei Gacs faluban a 18 eves Mizsur Valeriatol. A vesszoparipas jatek XIX—XX. szazadi hazai tortenete ketjatekvers-jatekdal alapjan pontosan nyomon kovetheto. A ket vers „hivatalos“ ovodai es elemi iskolai vers volt. Ez a teny kettos iranyu kolcsonhatast tukrozott. Egyreszt az evezredes gyermekjatek — amely falun es varoson egyarant n e p s z e r u volt — bevonult a „hivatalos“ intezmenyekbe, s ezaltal Jelulrol jbvo“ elismerest, jovahagyast kapott; masreszt ovodai es iskolai jelenlbte. fokoz ta az,, 6 v o - dan es az iskolan kiviili nepszeruseget is, osztonzest adott minel gyakoribb jatszasara, ebren tartotta, eltette a szokast. „Geza urfi“ Mig a Hop, hop, hop-, illetoleg a Ho ha, ho-dal valtozatai elsosorban az kolak legalso osztalyai szamara keszult abeces- es olvasokonyvekben ettol kezdve elmaradhatatlan ez a vesszdpariparol es lovasarol szolo vers, azt tukrozve, hogy valtozatlanul ez az egyik legnepszerubb gyermekjatek az orszagban. Az allami elemi nepiskolak II. osztalya szamara keszult olvasokonyvek kulonfele kiadasaiban majdnem egy evszazadon at jelen volt Gyulai Pal verse. A cime idokbzben Geza urfira valtozott. A kbltemeny 1938-ban jelent meg utoljara tankonyvben. A vesszoparipa-jatek a ket vilaghaboru kozott is tag korben elt. Ezt bizonyitja az, hogy a hazai ovodak szamara 1940-ben kiadott hivatalos kezikonyv meg mindig kozolt ilyen targyu verset, a kerekpart, az autot es a repulogepet megverselo strofak szomszedsagaban. Az 1945 utani tankonyvekbol, tanitoi es ovonbi kezikbnyvekbol azonban mar hianyoznak a vesszoparipa-versek. Az 1950-es evekben lassan kiszorult a gyermekek jatekai kozul, nemcsak a varosokban, hanem a falvakban is. Joggal velhetjuk, amiota Id es lovasa fontos szerepet toltott be az emberek es a kisebb-nagyobb kozossegek eleteben, a termelesben es a hadaszatban, azota a vesszoparipa-jatekot is jatszottak a gyermekek. Napjainkra azonban elvesztette eletbeli mintajat, s ezt a teveben vagy filmekben latott lovak es lovasok sem tudjak potolni. A tobb evezredes osi jatek vegleg eltu'nt gyermekeink eletebol, a jatekaik targyat mar az oket korulvevo modern vilagbol valasztjak. MESZAROS ISTVAN Lombardiai rajz a 14. szazadbol