Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-12 / 15. szám
Oryx — hegyes „fegyvereivel“ akar az oroszlant is felnyarsalja vilagon semmit sem lattunk, 6 a sebzett vad menekiilesenek utvonalat latta vagy sejtette, es par szaz lepes utan rabukkantunk az elejtett vad tetemere... Masnap delelott Franz Josef a szomszedos, ir szarmazasu baratjahoz, John Powelhez kisert benniinket, ahol gazdagabb vadaszremenyek kecsegtettek, amelyek be is igazolodtak, mert mindegyikiink egy-egy oryxot teritett le. Harmadnap delelott viszont ket vadat is sikeriilt lonom, de az igazi oromom a javorantilop, vagy mas neven eland (Taurotragus oryx) volt, kardlap hosszusagu, csavart szarvai mellett a testsulya lehetett ugy hat mazsa kortil i, tizen bizonyjol megizzadtunk, amig a szallitokocsira keriilt. tunk struccokkaX is, mashol zsirafok nyujtogattak nyakukat. Afrika nemes ragadozoi sehol, de meg egyetlen csunya pofaju hiena sem volt lathato. Kiseronk—nem mintha hianyoltam volna a hienakat — erdeklodesemre keszsegesen elmagyarazta, hogyha valahol megjelenik a nemkivanatos, rendkivtil alattomos es tolakodo allat, avadaszok s a bennsziilottek osszefognak, iizik tuzzel-vassal, csapdat vetnek, eles hurkokat allitanak, s ha netan puskavegre keriil, habozas nelkiil az oldalaba soznak... Ahogy a vadaszok mondani szoktak, tele tarisznyaval, sok-sok elmennyel, naplementevel, afrikai ejszakak, mely emberi kapcsolatok emlekevel tertem haza. Nekem ateli tarisznyat hatfele afrikai vad el-Apro malmok eledese A nagyon regi korok emhere ket ko kozbtt drolte, torte a magvakat, a gabondt, s az emberiseg e kezdetleges drldeszkbzei megtaldlhatok majdnem minden muzeumban. Az akkor elt emberek aligha gondolhattak, hogy a gabonaorles egykor majd igen komoly es fontos ipardgga novi ki magdt, sot a malomipar fejlodesen merheto lesz a technika fejlettsegifokamagais. Molnarlegenyek Huzzak-vonjak az elejtett javorantilopot Nagyon szep elmenyiink volt a fokafarm meglatogatasa azon a partszakaszon, ahol az Atlantiocean Namibia partjait mossa. A fokak bizony apasztjak a halat, tobb kilot fogyasztanak naponta, mint egy bennszulott egesz esztendoben. Portyazasaink soran talalkozejtese jelentette. Egy oregvadaszcimboram mondasaval elve zarom soraim, hogy mindeniitt jo, de a legjobb vadaszni. Talan meg annyit, hogy vadaszni is otthon a legjobb. SUBA IMRE (a szerzo felvetelei) Az okori, rabszolgakkal hajtott malmokat a szel- es a vizimalmok valtottak fel. Tobb ezer evvel ezelott mar az egyiptomiak es a romaiak is felhasznaltak a viz es a szel hajtoerejet. Kdztudott, hogy a romaiak taborhelyeiken — a castrumokban —is allitottak fel malmokat, igy a kenyerlisztet nem kellett messzi tavolbol szallitaniuk, ostromallapot idejcn is volt kenyer boven. A malomipar fejlodeseben nagy ugrast jelcntett a gozgep feltalalasa, amely forradalmasitotta czt az iparagat is. Ekkor mar kevesnek bizonyult az „cgyszeru“ liszt, igeny tamadt a kiilonbozo minosegu lisztfelesegek irant, melyek a korszerusodes folytanmegjelenhettekapiacon, es fellendiilhetett a siitdipar is. Amde muszaki szempontbol barmily rohamosan fejlodott is a malomipar a nagyvarosokban, azert az aprobb vizimalmok megmaradtak tajainkon is, es a molnarok tudomanya aparol fiura szallt. Sajnos ezt az igen szep es a laikus szamara romantikusnak tiino szakmat szazadunk derekan az allamositas, a malmok centralizalasateljesen megbenitotta. Am a Zselizhez tartozo Garammikolan meg all a 18. szazadban epiilt es azota sokszor atalakitott malom, a Szobi csalad malma. Szobiek nagyon hires molnarok voltak, vizimalommal kezdtek, majd a szazad elejen, legalabbis az elso fertalyban modernizaltak malmukat. Hires, Slavia vedjegyu gepeket vasaroltak, es mindjart fokozodott a termeles... Am jott egy ujabb korszak, a szovetkezetesites, es veget ert a hires molnarcsalad evszazadokra visszatekinto mtikodese. A malmot lefoglaltak, hosszu evekig raktarnak hasznaltak, minek kovetkezteben az allaga egyre romlott. No de ez a korszak is veget ert, most Verebes Lajos memok vette gondjaiba a malmot. Hosszadalmas utanajaras utan megkapta az engedelyt, hogy legalabb darat orolhessen es takarmanytapokat forgalmazhasson. Eredeti terve teljesen mas volt: uj malmot szeretett volna epiteni, s errol a mai napig nem mondott le. Engedelyt azert nem kapott ra allitolag, mert a kornyeken tobb „nagy“ malom is miikodik. Azok viszont aligha allnak szoba a nehany kilot, egy-ket mazsat orbltetdkkel. Pedig a Garam volgyeben es az orszag mas tajain is egyre novekszik az igeny a kisebb es rugalmasabb malmokra, melyek kornyezetvedelmi szempontbol is megalljak a helyiiket, mivel osszehasonlithatatlanul kevesebb szennyezodest bocsatanak a levegobe, mint oriasvaltozatuk. —tes— A Szobi-malom Garammikolan
