Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-09-12 / 15. szám

Kulddttek: Michael Vavrinec amerikai multimilliomos, Eric Simons misszionarius „A tenger szepsege nem csokken szemilnkben attol, hogy tudjuk, olykor hajok sullyednek el. Ha megvaltoztatna hullamai utjat, hogy megkimeljen egy-egy hajot, valasztassal es iteloerovel felruhazott leny volna, s nem ez a minden fciilso hatasnak tokeletesen engedelmeskedd VIZTOMEG. Csakhogy a tengemek ez a tokeletes engedelmesseg a szepsege. Az ember sem szabadulhat az Istennek valo engedelmessegbol. Egy teremtmeny keptelen nem engedelmeskedni. Jezust fenntartas nelkiil kellene fogadnunk, hogy ajtot tarunk egy szeretett leny kovete elott. Hogy viccesebben fejezzem ki magam: »Mit szdmit, hogy a kbvet udvarias vagy faragatlan, ha egyszer hirt hoz sziviinknek? « ” (Simone Weill) MISSZIO: megbizatast, kuldetest, ku­­lonleges cellal idegen orszagba kul­­dott csoportot jelent. Lapunk misszi­­onarius-vendegei a kereszteny hit ter­­jeszteset vallaltak magukra. Nem onjelolt prokatorok ok: Michael Vavrinec, a leghfresebb amerikai bib­­liai iskola, a washingtoni Masters Comission Spokane szponzora, ke­reszteny hivo, Eric Simons, az emlitett iskola „misszionariusi“ szakanak egyik volt hallgatoja, kereszteny missziona­rius. — Lapunk nevdben arra kdrem onoket, meseljenek arrol, hogy misszioik soran talalkoztak-e idea­­lis csaladi eletformaval, s ha igen, aruIjak el, hogyan kell helyesen ds nyugodtan elni? Mit var el toliink a Vilag, es mit var el a Teremtd? Mi­­ert nem eleg betartani a Vilag ja­­tekszabalyait, miert fontos, hogy odafigyeljunk Istenre? Michael Va vr/nec:—Otvenhat eve­­sen, hat gyermekkel, majd nyolc uno­­kaval gyarapodva, jo nehany valosa­­gos, az eletbol meritett gyakorlati ta­­pasztajattal a hatam mdgott a kovetkezot tartom a legfontosabb kiin - dulopontnak: az Isten teremtette az embert. tehat a Bibliabol mindenre valaszt kaphatunk, ami a csaladdal, az emberrel osszefiigg. A Biblia azt mondja: a ferjnek szeretnie kell a fe­­leseget, megpedig onfelaldozo mo­­don, ugy, ahogy Jezus szerette az em­­bereket es Atyjat. Tudjuk, hogy meg­­feszi'tettek , meghalt buneinkert, s mi ehhez kepest sokszor szinte semmit sem vagyunk hajlandoak a masikert megtenni. Keves bennunk az alazat es a tisztelet a tarsunk irant. Csaladi donteseket kozosen, egymas meghall­­gatasa utan kellene hoznunk, nem szabad onzonek es tapintatlannak lenni a masik emberrel szemben, akit raadasul SZERETUNK. Lehetetlen rendezett csaladi eletet elni hosszu ta­­von ugy, hogy azt gondoljuk: „majd az lesz, amit EN akarokl". A masikdolog: a gyermekeknek tisztelniuk kell szu­­leiket, a szuloknek pedig szeretniuk kell gyermekeiket, el kell oket fogad­­niuk, s nem megalazniuk, elhanyagol­­niuk. Csaladjainkban a Teremtd aka­­ratat kene megvalositanunk es kovet­­nunk. Az istentelen elet semmifele megtarto boldogsaghoz nem vezet. Talan ideig-oraig boldogsagot ad az embernek, de sosem lesz benne meg­­nyugvasa, lelki bekeje. A materials elet nem a szeretettol lesz teljes, hanem minden egyebtol beteljesuletlen. — Onnek mikor adatott meg ez a merhetetlen kegyelem, hogy ilyen csodalatosan tudjon elni es dlni ta­­nitani? M. V.: — Ilyen-olyan kapcsolatom mar negyvenot eve volt azegyhazzal, de Jezust igazan csak tizenegy eve fo­­gadtam el. Jezus egyik evangeliumat hallgattam, s akkora hatassal volt ram, hogy ugy ereztem, eletre kelt az evangelium. En ezt egyszer es min­­denkorra a szi'vembe akartam zarni. Attol a pillanattol kezdve lassankent uj­­jaszulettem, foglalkozni kezdtem Jezus tanftasaival. Tobbe nem zartam ki Ot az eletembol, s valahogy minden meg­­ujult kdrulottem is. Nos, tulajdonkep­­pen tizenegy eve kezdtem el igazan ELNI. — Meglepo szamomra egy ame­rikai multimilliomos allampolgar ef­­fajta vallomasa, hiszen a gazdag amerikaiakat legfeljebb a Dallas filmsorozat alapjan kepzelhetem magam eld, marpedig az 6 eletiik ben, mint egyuttletben, szeretetben, odafigyelesben es torodesben... — Milyen tanacsot tudna adni azoknak a csaladoknak, ahol foly­­ton probldmat jelent a penz, a bi­­zonytalansag es a gyermekek el­­tartasa? Eric Simons: — Azok a csaladok, akik Jezussal elnek, es azok a csala­dok, akik Jezus nelkul elnek, ket kulon­­bozo modon fogadjak majd valaszo­­mat, de en mindket ti'pusu csaladnak megis csak egyfajta valasszal szolgal­­hatok: mindenkinek vannak az eletben nehezsegei, mindenkit erhet baj es szerencsetlenseg. Ha egy gep elrom­eleve masrol szol. M. V.: — Mirol, a penzrol es a semmittevesrdl? Tudom, az ember sokszor vagyik ilyen elet utan, meg azt is elfogadna, hogy az o csaladi eletet is tonkretegye a temerdek penz, csak eppen gazdagnak erezhesse magat. Nehez beismerni, hogy a csaladot nem a temerdek penz teszi boldogga. Az­­zal a plusszal (penzzel, vagyonnal), amit allandoan hajszolunk, eppen a csaladunkat rbviditjuk meg, ugy ido­lik, osszetorik, igyeksztink a gyarto ceggel, illetve egy olyan szakember­­rel megjavi'ttatni, aki abszolute tiszta­­ban van a gep belsejevel. Ha azon­­ban az ember torik ossze, fuhoz-fahoz fordulunk, csak eppen nem ahhoz, aki minket teremtett. En azt tanacsolom, hogy nehezsegeinkkel, bizonytalansa­­gunkkal forduljunk a Teremtdnkhoz is, s ne csak a szomszedokhoz, ne adj Eric Simons Michael Vavrinec

Next

/
Oldalképek
Tartalom